Nehéz kérdés: pereljen a hitelező, vagy felszámolási eljárást indítson?

A vállalkozások közötti körbetartozás, a számlák kifizetésének halogatása a magyar gazdaság egyik nagy tehertétele, és sokszor nehéz választ adni arra a kérdésre, mi a teendő akkor, ha végképp elfogy a türelem: peres eljárást kell indítani, vagy esetleg érdemes felszámolási eljárást kezdeményezni? A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László szerint erre a kérdésre sablonos válasz nem adható, sok mindent kell mérlegelni - figyelembe véve a csődtörvény 2012. évi változását is.

Dr. Juhász László, a Réczicza White & Case LLP szakértője, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának nyugalmazott vezető bírója

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László elemzésének harmadik részében arra figyelmeztet, hogy kártérítési igény esetében kizárt a felszámolás kezdeményezése, az ilyen követelést csak peres úton lehet érvényesíteni.

Ugyancsak kizárt a felszámolás kezdeményezése kétszázezer forint tőkekövetelés alatt, az ilyen igényt ugyanis fizetési meghagyásos eljárásban lehet érvényesíteni. Ennél nagyobb összegű tartozás esetében viszont - ha az adós nem vitatja a tartozást - célszerűbb a gyorsabb, olcsóbb, s nyugodtan kijelenthető, hatékonyabb felszámolási eljárás kezdeményezése.

Egy több milliós forintos tartozás esetében a perben hat százalékos illetéket kell leróni, míg a felszámolási eljárásban egy kft. elleni ügyben harmincezer forint illeték és huszonötezer forint közzétételi költségtérítés merül fel, természetesen mindkettő eljárásban ezen felül fizetendő az ügyvédi díj.

Ha van számla

Mire kell figyelni? Szerződésen alapuló követelés esetén adott a lehetőség a felszámolási eljárás kezdeményezésére. Ha rendelkezünk számlával, a számlán szereplő fizetési határidőtől számított 20 nap áll az adós rendelkezésére, hogy vitassa a tartozását. Amennyiben ebben a határidőben nem kapunk vitató levelet, egy felszólítást kell küldenünk az adósnak, amiben minden, a követelés azonosítására alkalmas adatot, de legalább a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét meg kell írnunk, valamint és egy általunk meghatározott határidőt - ami jellemzően 8 vagy 15 nap - kell biztosítanunk a tartozás rendezésére.

Fontos, hogy ezt a felszólítást ajánlottan vagy tértivevényes levél útján juttassuk el az adóshoz, mivel igazolnunk kell, hogy a levelet átvette. Ennek a felszólításnak az a jelentősége, hogy a levél átvétele után az adós a tartozást már nem vitathatja, s ha megindítjuk a felszámolási eljárást, választhat, hogy kifizeti a tartozását vagy felszámolják - húzta alá a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

Amikor a hitelező már nem tud számlát kiállítani

Azokban az esetekben, amikor hitelezőként nem tudunk számlát kiállítani, először meg kell írnunk az adósnak, hogy mennyi időt adunk a tartozása kifizetésére. Ezzel tesszük lejárttá a követelésünket, és ezt követően kell kivárnunk a 20 napot és írnunk egy ismételt felszólítást. Amennyiben az adós levélben vitatja a tartozást, akkor két dologra kell figyelnünk. A 2012. március 1. után indult ügyekben nem elég annyit írni az adósnak, hogy vitatja a tartozást, érdeminek kell a vitatásnak lenni. Például hibás volt a teljesítés, érvénytelen a szerződés vagy érvényes ugyan, de még nem állt be a teljesítési idő. Érdemi védekezés hiányában a bíróság a vitatást nem fogadja el.

Dr. Juhász László szerint a másik dolog, amire figyelni kell, hogy a vitatást tartalmazó iratot az adósnak felszólításunk kézbesítése előtt egy nappal kell feladnia, vagy eljuttatnia hozzánk. Ha ez később történik, akkor elkésett és nem kerülheti el a fizetést vagy a felszámolást. Amennyiben azonban a vitatás érdemi és határidőben adták fel, nem lehet elkerülni a peres eljárást. A fenti szabályokból látható, hogy adott esetben a felszámolási eljárás során gyorsabban hozzájuthatunk követelésünkhöz, mint egy per esetében.

Van-e visszaút, ha megindul a felszámolási eljárás?

Felvetődik az a kérdés, hogy a felszámolási eljárás megindítása esetében a felek tárgyalhatnak-e egymással, van-e visszaút. Ebben a tekintetben több lehetőség áll a felek rendelkezésére. Az adós kérhet 45 nap haladékot a tartozása kifizetésére, ha úgy érzi, hogy ennyi idő alatt a követelést ki tudja fizetni. További lehetőség, hogy a felek közösen kérik a szünetelés megállapítását, ebben az esetben hat hónap áll rendelkezésükre a megegyezésre. Ezt a kérelmet mindaddig előterjeszthetik, amíg nem születik az ügyben jogerős felszámolást elrendelő határozat. Ez azt jelenti, hogy akár a másodfokú eljárásban is kérhető a szünetelés, de csak közös kérelem előterjesztésének van helye.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: sok adós egyszerűen nem hiszi el, hogy felszámolhatják amiatt, mert egy kétszázezer forint feletti számlát nem fizetett ki határidőre. Nekik biztosít a törvény egy végső lehetőséget, a felszámolást elrendelő végzés közzétételéig ugyanis a hitelező akkor is elállhat a kérelemtől, ha már a másodfokú bíróság is elrendelte a felszámolást. Ilyenkor ugyanis visszaküldik az iratokat az elsőfokú bíróságnak és az intézkedik a közzétételről. Ez a végső időpont, amikor egy fizetéssel vagy megegyezéssel a hitelező visszavonhatja a kérelmét, utána már jön a felszámolás és a jogutód nélküli megszűnés.

A törvény más menekülési lehetőséget is biztosít az adósnak arra, hogy ne szűnjön meg. Ez a lehetőség a felszámolási egyezség, itt azonban már számolni kell jelentősebb felszámolási költséggel. A fentieket figyelembe véve az adósoknak mindenképpen javasolt, hogy - amennyiben erre lehetőségük van - még a felszámolási eljárás megindítása előtt próbáljanak megegyezni a hitelezőikkel a tartozások kifizetéséről - hangsúlyozta dr. Juhász László.