Meglepett cégvezetők: kényszertörlési eljárásról értesíthet a cégbíróság

Cégvezetők sokasága lepődik meg nem egyszer azon, hogy a cégbíróság végzésben közli: az adott gazdasági társaságot törölték a nyilvántartásból. Maga a kényszertörlési eljárás új jogintézménynek tekinthető, a legfontosabb rendelkezések csak idén tavasztól élnek - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A gazdasági társaságoknak biztosítaniuk kell a törvényes működésüket, mely alapvetően azt jelenti, hogy a rájuk irányadó törvényi előírásokat és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően kell működniük. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez mégsem történik meg, sőt, az utóbbi években ez egyre gyakoribb - jegyezte meg dr. Burján Zsuzsanna.

Ilyen eset például az, amikor a cég nem tesz eleget a beszámoló benyújtásának, vagy a székhelyén nem elérhető (azaz, nem veszi át a leveleket, fizikailag nem található a székhelyen). Ezek a jelek sok esetben már arra mutatnak, hogy a cég már ténylegesen nem működik, lehetséges, hogy a korábbi tulajdonosok el is adták, annak reményében, hogy a felhalmozott tartozásoktól így szabaduljanak.

A kényszertörlési eljárást a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság folytatja le. Abban az esetben rendeli el, amikor például a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja (lásd a fenti példákat), vagy a végelszámolást három éven belül nem fejezte be.

A cégközlöny jelentősége

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a cégközlönyben teszi közzé. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ez azért fontos, mert e közzétételből értesülhetnek például a cég hitelezői arról, hogy milyen további lehetőségeik vannak a céggel szemben.

Ugyanis a közzétételtől számított harminc napos határidővel a cégbíróság felhívja a cég tagjait, vezető tisztségviselőjét, hogy közöljék a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információkat, gondoskodjanak a cégiratok elhelyezéséről és teljesítsék a cég adójogi kötelezettségeit. Amennyiben ezt az érintettek nem teljesítik, úgy velük szemben akár kilencszázezer forintos bírság is kiszabható.

A hitelezőknek is a közzétételtől számított harminc napjuk van arra, hogy követeléseiket bejelentsék a cégbíróság részére. Fontos kitétel, hogy amennyiben sem követelést nem jelentenek be, sem pedig a cég vagyonára vonatkozó adat nem érkezik be, úgy a cégbíróság törli a céget a nyilvántartásból.

Ellenkező esetben a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszűnteti és intézkedik a felszámolási eljárás megindítása iránt. Ez utóbbihoz azonban az is szükséges, hogy a cégnek legyen legalább annyi vagyona, melyből a felszámolási eljárás költségei fedezhetőek. Ha ez nem áll fenn, akkor a cégbíróság törli a céget.

A munkavállalók helyzete

Járulékos kérdés és sajnálatos az ilyen cégek volt munkavállalóinak a helyzete. Ugyanis az elmaradt munkabért abban az esetben lehetséges egy fizetésképtelen cég esetében a Bérgarancia Alapból lehívni, amennyiben e céggel szemben felszámolási eljárás indult.

Azonban abban az esetben, ha a kényszertörlési eljárás során a cégbíróság nem állapítja meg a felszámolási eljárás "jogosultságát", úgy az elmaradt munkabér a Bérgarancia Alapból sem lesz sajnálatos módon érvényesíthető - figyelmeztetett dr. Burján Zsuzsanna.

A felelősség kérdésének kiemelése

A kényszertörlési eljárás egyrészről a cégtörvényből 2012. március elsejétől kikerülő kényszer-végelszámolás jogintézményét hivatott felváltani a lényegesen egyszerűbb és gyorsabb eljárási szabályaival, másrészről pedig új elemek is belekerültek, elsősorban a felelősség kérdésének kiemelése mellett.

Amennyiben a kényszertörlés felszámolási eljárásba fordul, egyezségkötésnek sincs helye, de az ilyen eljárás alanya a tartozások teljes kiegyenlítése esetén sem térhet vissza a működő gazdaságba. A cégben vezető tisztségviselőknek, és a tagoknak kötelessége a cégbírósággal történő együttműködés. Ennek hiányában pénzbírság kiszabására, illetve kártérítési felelősségük érvényesítésére kerülhet sor.

Ha a cégbíróság a törvényben meghatározott információk alapján megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a vagyontalanságát fedezetelvonó ügylet miatt valószínűsíti, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását. Amennyiben a cégbíróság rendelkezik információkkal a követelésekkel és a cégvagyonnal kapcsolatban, de ezek alapján nem várható a felszámolási költségek kielégítése, úgy a cég a cégjegyzékből törlésre kerül.

Per indítható a tagi és vezető felelősség megállapításáért

Hitelezői érdekeket szolgál továbbá, hogy a kényszertörléssel megszűnt cégek vezető tisztségviselői és a többségi befolyással rendelkező tagok ellen felelősségük megállapítására irányuló per indítható, amennyiben ki nem elégített tartozást hagynak hátra.

Kényszertörléssel megszűnt cégek vezető tisztségviselőit és kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosokat a gazdasági társaságokról szóló törvény kizárja abból, hogy az eltiltás hatálya alatt korlátlanul felelős tagok, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosok legyenek gazdasági társaságban.