Segíthet-e a hitelezés felfutásában az új Ptk. hitelbiztosítéki rendszere?

2012.11.12. 17:35

Az új Polgári törvénykönyv tervezete a jelenlegihez képest alapvetően előremutató szabályozást léptetne életbe a hitelbiztosítékok tekintetében, azonban tartalmaz néhány olyan rendelkezést is, amelynek következtében az összkép inkább árnyalt, mintsem egyértelműen pozitív - mondta el az [origo]-nak a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Unger Balázs a két részes elemzés most olvasható első részében utalt rá, hogy a hitelezés újbóli felfutását is eredményezhetné, ha az új kódex Parlament előtt fekvő tervezete a hitelbiztosítékok tekintetében egyértelmű és könnyen érvényesíthető szabályozást tartalmazna.

A kép azonban inkább vegyes: számos előremutató rendelkezés mellett jelenleg előszeretettel alkalmazott biztosítékok is áldozatául estek a módosításnak, amelynek a hitelezésre gyakorolt hatásait egyelőre nehéz megjósolni - mondta el a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Kifejtette: a hitelbiztosítéki szabályozás a rendszerváltás óta több alkalommal is jelentős változáson ment keresztül (csak a zálogjog kétszer átfogóan, 1996-ban és 2001-ben változott), és az új Ptk. is koncepcionálisan új szabályozást kíván bevezetni a hitelbiztosítékok terén.

Mindezek okán is érdemes azt megvizsgálni, hogy mennyire sikerült a vállalati finanszírozás területén megfelelő szabályozási hátteret biztosítani a hitelbiztosítékok tekintetében - utalt rá dr. Unger Balázs.

Elidegenítési és terhelési tilalom

A hitelintézetek előszeretettel alkalmazzák ezt a jogintézményt elsősorban annak biztosítására, hogy a biztosítékul lekötött vagyontárgyat, továbbá a finanszírozott projekthez kapcsolódó jelentősebb vagyontárgyakat a hitelfelvevő ne idegeníthesse el a hitelintézet jóváhagyása nélkül.

Az új Ptk. értelmében elidegenítési és terhelési tilalmat végre nem csak a dolog átruházásával egyidejűleg lehet alapítani, mint a jelenlegi szabályozás alapján, hanem anélkül is. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjének álláspontja szerint ez teljesen fölöslegesen korlátozta az elidegenítési és terhelési tilalom alkalmazhatóságát. Ugyanakkor megmaradt az a jelenlegi előírás, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom csak az adott dologra vonatkozó jog biztosítására köthető ki. Talán ez is túlzott korlátozásnak tűnik, hiszen egy hitelintézetnek nincsen feltétlenül biztosítéki igénye, vagy joga az adós valamennyi vagyontárgyára vonatkozóan.

Ugyanakkor ésszerűen előírhatja az adott vagyontárgy elidegenítési és terhelési tilalmát, mivel az az adós működéséhez, és ez által fizetőképességéhez elengedhetetlenül szükséges lehet. Itt tehát jelentős szerep hárul a bíróságokra, hogy mit ismernek el olyan jognak, amelynek biztosítására kiköthető az elidegenítési és terhelési tilalom: ilyen jognak ismerik-e el a hitelezőnek a kölcsön visszaköveteléséhez való jogát, ha egyébként jelzálogjog nincsen kikötve. Ebben a tekintetben eddig sajnos inkább leszűkítő értelmezésre volt példa (lásd BH 2007.315).

Fiduciárius ügyletek tilalma

Fiduciárius biztosítéknak tekinti a jogirodalom elsősorban azokat a hitelbiztosítékokat, amelyek a biztosítékul lekötött vagyontárgy tulajdonjogának valamilyen feltételes átruházásával járnak együtt. Ilyen biztosíték tipikusan a biztosítéki célú engedményezés és a biztosítéki célú vételi jog, mely ügyleteket az új Ptk. tilalmazni rendeli. Kérdéses, hogy történt-e egyeztetés a magyarországi pénzintézetekkel a fiduciárius biztosítékok általános jellegű eltörlése tekintetében. Ezen ügyletek tiltása az adósok, valamint az esetleges egyéb hitelezők helyzetét könnyíti meg, illetve védi, továbbá a jogalkalmazási nehézségeket hivatott tisztázni.

Ugyanakkor talán a hitelező és az adós érdekeit jobban figyelembe vette volna egy olyan megoldás, amely inkább részletes szabályozást ad a fenti ügyletekre vonatkozóan, mintsem hogy a teljes tiltás álláspontjára helyezkedik. Erre a véleményre helyezkedett a Ptk. 2008-as szakértői javaslata is. Vélhetően túl sok vita kísérte a fenti jogügyleteket jogalkalmazói körben ahhoz, hogy a jogalkotó a komplikáltabb, de a hitelező érdekeit is jobban méltányoló részletes szabályozást válassza - valószínűsítette dr. Unger Balázs.

Kezesség mellett garanciavállalás

Formális újítás, hogy a garanciavállalás jogintézményének bevezetését tervezi az új Ptk. Ez a gyakorlatban eddig is gyakran használt biztosíték volt, amelyet a kezességtől alapvetően az különböztet meg, hogy a garancia esetében a kötelezett az alapjogviszonyból származó kifogásokat nem hozhatja fel. Eddig csak a bankok által adott garanciát szabályozta a Ptk., az új kódex pedig általános szabályozást ad a garanciavállalásra vonatkozóan.

Összefoglalva azt lehet mondani, hogy az új Ptk. a jelenlegihez képest alapvetően előremutató szabályozást tartalmaz a hitelbiztosítékok tekintetében, azonban tartalmaz néhány olyan rendelkezést is, amelynek következtében az összkép inkább árnyalt, mintsem egyértelműen pozitív. Végleges véleményt csak a Ptk. elfogadott állapotának ismeretében, a kapcsolódó részletszabályozás elfogadását követően lehet majd mondani.

(A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjével a második részben azt járjuk körül, hogy az Új Polgári törvénykönyv miképp változtatna a zálogjogi szabályokon, és ennek milyen hatása lehet a mindennapi joggyakorlatra, jogalkalmazásra - a szerk.)

KAPCSOLÓDÓ CIKK