Évtizedek óta nem látott változások (és kérdések) a magyar zálogjogban

2012.11.15. 12:52

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője az első részben azt járta körül, hogy milyen hatással lehetnek a Polgári törvénykönyv azon változásai, amelyek alapvetően átalakítják a jelenlegi hitelbiztosítéki rendszert. Dr. Unger Balázs most azokat a zálogjogi szabályokat tekinti át, amelyekről minimum annyi elmondható, hogy évtizedek óta nem látott változásokat hoznak a magyar zálogjogban.

A fiduciárius ügyletek tilalmát az új Ptk. megalkotói általában azzal indokolták, hogy az új zálogjogi szabályozás a jelenlegi szabályozás minden olyan hiányosságát orvosolja, amelyek miatt a hitelezők a zálogjogot nem tartották megfelelő és elegendő biztosítéknak. Dr. Unger Balázs rámutatott, a hitelintézetek a jelenlegi jogszabályi környezetben a zálogjogot vállalati finanszírozás során csak végső esetben alkalmazzák, ám az új Ptk. tervezett újításai mindenképpen megérdemlik a figyelmet.

Az új Ptk. javaslata eltörli az önálló zálogjogot. Ez elsősorban a fiduciárius ügyletek elleni "keresztes hadjáratnak" esett áldozatául, valamint annak, hogy a szabályozás és maga a jogintézmény annyira bonyolult volt, hogy azt csak igen ritkán alkalmazták biztosítékként.

Törlésre került a vagyont terhelő zálogjog is. Erre vonatkozóan az új Ptk. tervezetének indokolása szerint azért volt szükség, mert nem volt elég egyértelmű az "önálló gazdasági egységként működtethető vagyonrész" fogalma. Ehelyett az új Ptk. tervezet annyit tartalmaz, hogy a zálogtárgyak körülírással is meghatározhatóak az egyes vagyontárgyak egyedi meghatározása nélkül.

Az új. Ptk. indokolása szerint ez a szabály (amely egyébként már a jelenlegi Ptk-ban is szerepel) megadja a lehetőséget a vagyont terhelő zálogjoggal egyenértékű biztosíték létesítésére. Ezután már csak az a kérdés marad, hogy a bírói gyakorlat elfogad-e majd olyan körülírást a zálogtárgyra, mint például "a zálogkötelezett mindenkori vagyona", vagy "a zálogkötelezett [X] projekttel kapcsolatos valamennyi vagyontárgya".

Jogbizonytalansághoz vezet?

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: nincs külön nevesítve a keretbiztosítéki zálogjog sem, amely pedig közkedvelt biztosíték volt a zálogjogon belül tekintettel arra, hogy ez lehetővé tette a változó összegű hitelszerződések, valamint ugyanazon felek közötti folyamatos hitelviszonyok rugalmas biztosítását.

Dr. Unger Balázs szerint sajnos az új Ptk. indokolása nem ad támpontot a jogintézmény törlése tekintetében, ezért a módosítás indoka az lehetett, hogy az új kódex általánosságban lehetővé teszi, hogy egy vagy több, feltételes, illetve jövőbeli követelést biztosítson a zálogjog, ez pedig a jogalkotó feltehető álláspontja szerint fölöslegessé teszi a keretbiztosítéki jelzálog különálló szabályozását. Ez a szabályozás jogbizonytalansághoz vezethet, szerencsésebb lett volna legalább a törvény indokolásában szót ejteni a változásról annál is inkább, mert a jelenlegi szabályozás is lehetővé teszi feltételes és jövőbeni követelés zálogjoggal való biztosítását.

Szűkül a zálog közvetlen bírósági végrehajtásának lehetősége?

Az új Ptk. egyik legnagyobb újítása az új hitelbiztosítéki nyilvántartás bevezetése a meglévő közjegyzői zálognyilvántartás helyett. Ez ellen a közjegyzők részéről igen jelentős ellenállás bontakozott ki és kérdés, hogy változatlan formában elfogadja-e a Parlament az új Ptk. javaslatát.

Az újítás legfőbb indoka az, hogy ez által a költséges közjegyzői eljárást felválthassa egy egyszerűbb és bárki által ingyenesen hozzáférhető nyilvántartási rendszer. Az új Ptk. ugyanakkor már nem minősíti közhitelesnek a nyilvántartást, ellentétben a jelenlegi közjegyzői nyilvántartással, miáltal bizonytalan helyzet állhat elő a nyilvántartásban foglalt adatok bizonyító ereje tekintetében.

További következménye lehet a változásnak, hogy az új nyilvántartáshoz nem lesz szükséges közjegyzői okiratba foglalni a zálogszerződést, ami egyfelől költségkímélő módszer, ugyanakkor ez a zálog közvetlen bírósági végrehajtásának a lehetőségétől is megfosztja ilyen esetben a jogosultat (vagyis először a követelés fennállását és összegszerűségét kell megállapítani hosszadalmas bírósági eljárásban, és csak ezt követően lehet bírósági végrehajtást kezdeményezni).

Jelentős újítás a zálogjog önálló átruházhatóságának a biztosítása, amely az önálló zálogjog talán legelőnyösebb tulajdonságát kívánta átemelni. Csak a gyakorlat fogja eldönteni, hogy mennyire fog a való életben ez rendelkezés beválni és mennyire lesz közkedvelt a zálogjog önálló átruházása a hitelezők körében tekintettel arra, hogy az önálló zálogjoghoz hasonlóan ennek a lehetőségnek sincs semmiféle hagyománya a magyar biztosítéki szabályozásában.

A jogosult maga értékesítheti a zálogtárgyat

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: továbbra is lehetséges, hogy a zálogjogosult maga értékesítse a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével. Ezzel kapcsolatban azonban, néhány érdekes újítást vezet be az új Ptk. Az új Ptk. szabályozza a zálogkötelezett kifogásolási jogát, ez komoly hiányossága volt a jelenlegi szabályozásnak. Mindazonáltal a kifogásolási jog részletes eljárásjogi szabályait alacsonyabb rendű jogszabályban is szükséges lesz majd meghatározni.

A zálogjogosult az értékesítésből befolyt bevétellel nem csak a zálogkötelezettel, hanem az esetleges többi zálogjogosulttal is köteles elszámolni az új Ptk. értelmében. Az új Ptk. sajnos nem teljesen egyértelmű a tekintetben, hogy a rangsorban elsőbbséget élvező zálogjogosult ezen elszámolás tekintetében is elsőbbséget élvez és hogy csak a ranghelyben elsőbbséggel rendelkező zálogjogosult teljes kielégítését követően kerülhet sor az utána következő zálogjogosulttal való elszámolásra. Csak remélni lehet, hogy ebben a tekintetben nem alakul ki jogalkalmazói bizonytalanság - utalt rá dr. Unger Balázs.

Rendkívül érdekes azon új szabály, hogy a hitelező jogosult maga is megszerezni a zálogtárgy tulajdonjogát, amennyiben az általa értékesített zálogtárgy nyilvános eljárás keretében, vagy tőzsdén kerül értékesítésre. A nyilvános értékesítést és a tőzsdei átruházást a jogalkotó olyan értékesítési módoknak tekintette, amelyek kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjogosult megfelelő piaci áron, és nem áron alul fogja megszerezni.

Mindazonáltal tisztázatlan maradt, hogy ilyen esetben miként képzeli el az új Ptk. a tulajdon-átruházást, mivel az eladó és a vevő pozíciójában is a zálogjogosult fog szerepelni ilyen esetben. Az is nyitva maradt, hogy ilyen esetben beszámíthatja-e a vételárba a zálogjogosult a hitelszerződés alatt fizetetlenül maradt hitelösszeget. Kifejezett tiltás híján mindenesetre az látszik valószínűnek, hogy ilyen beszámításra jogosult lesz a hitelező - figyelmeztetett a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Zálogjogi bizományos

A szindikált hitelszerződések (azaz a több bank által közösen nyújtott hitel) tekintetében volt visszatérő problémája az eljáró magyar jogászoknak, hogy a hitelezői szindikátus nevében eljáró ún. "security agent", vagyis biztosítéki ügynök milyen minőségben járjon el. Ez akkor jelentett gondot, amikor egy biztosítéki szerződést (pl. jelzálogszerződést) kellett készíteni, ahol jelzálogjogosultként csak a biztosítéki ügynököt kívánta a hitelezői szindikátus feltüntetni, és nem a folyton változó, akár 20-30 tagot is számláló hitelezői szindikátus valamennyi tagját.

Ezt a hiányosságot pótolja az új Ptk. tervezete a zálogjogi bizományos jogintézményével. Az új Ptk. kimondja, hogy a zálogjogosulti bizományos jogosult eljárni a hitelezői szindikátus képviseletében saját nevében. Kimondja továbbá, hogy a zálogjogi nyilvántartásokba csak a zálogjogosulti bizományos kerül bejegyzésre, a hitelezői szindikátus tagjai azonban nem. Kimondja végül, hogy a hitelszerződés alatti pozíció átruházása nem érinti a zálogjogosulti bizományos jogait, azaz nem kell a hitelezői szindikátus összetételének változása miatt módosítani a zálogszerződést, vagy a közhitelű nyilvántartásba bejegyzett adatokat.

Dr. Unger Balázs előadta, hogy az új zálogjogi szabályozás a jelenlegihez képest alapvetően előremutató szabályozást tartalmaz, azonban álláspontja szerint nem olyan mértékben, hogy az egyértelműen indokolhatná a fiduciárius ügyletek tiltását. Végleges véleményt azonban csak a Ptk. elfogadott állapotának ismeretében, a kapcsolódó részletszabályozás véglegesítését követően lehet majd mondani.

KAPCSOLÓDÓ CIKK