hirdetés
Jog

Cégek kötelező adatbejelentése: a határidő marad, ám a bírságolás kérdése nem egyértelmű

2013.01.24. 21:23

Az [origo] megkeresésére cáfolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azokat a híreket, melyek szerint meghosszabbítanák a cégek adat-bejelentési és dokumentum-benyújtási kötelezettségének teljesítésére rendelkezésére álló, február elsejei határidőt. A tárca szerint a hazai vállalkozásoknak elég idejük volt a kötelezettségük teljesítésére. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője úgy látja, az Országgyűlés február 11.-én kezdődő tavaszi ülésszaka miatt technikailag is lehetetlen a törvénymódosítás. Dr. Kiss Dávid arra is rámutatott: a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem egyértelmű, hogy a cégbíróságok minden esetben bírsággal sújthatják-e a 2013. február 1-i határidőt elmulasztó gazdasági társaságokat.

Az [origo] tegnapi cikkében megírta, hogy a vállalkozások csupán 26 százaléka tett eleget az adat-bejelentési és dokumentum-benyújtási kötelezettségének, noha a törvény szerint ennek határideje február elseje, így alappal feltételezhető, számos hazai vállalkozás mulasztást követ el a határidő be nem tartásával.

A hazai médiában hírek terjedtek arról is, hogy a kötelezettségének eleget tevő cégek alacsony száma miatt meghosszabbítják az eredeti, februári határidőt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtó-főosztályán megkeresésünkre a következőt közölték: a törvénymódosítás 2011. december 30-án lett kihirdetve.  A módosítás értelmében a 2012. március 1. előtt Magyarországon bejegyzett cégeknek a szükséges bejelentéseket a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kell megtenniük.

Volt rá elég idő

A fentiek alapján tehát a cégeknek több mint tíz hónap állt rendelkezésükre a hiányzó adatok bejelentésére, jelen esetben a törvény a szokásos felkészülési időt messze meghaladó végrehajtási időt biztosított a jogi képviselők számára, valamint arra, hogy a cégjegyzéket érintő adatváltozások, bejelentések átvezetésére hosszú átmeneti idővel kerüljön sor.

Az adat-bejelentési határidő meghosszabbítása csak törvénymódosítással történhetne, de ilyen módosítás nem történt és nincs is folyamatban. Továbbá tekintettel arra, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszaka 2013. február 15-én veszi kezdetét, a jogszabály módosítása február 1-jét megelőzően nem is lenne lehetséges - mondták a KIM szakemberi.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője is arra mutatott rá, hogy az elmúlt napokban találgatások indultak meg arról, hogy a cégbíróságok felé kötelezően teljesítendő adat- és iratbenyújtásra meghatározott 2013. február 1-i határidőt fogják-e módosítani. Erre igen kevés esély mutatkozik, mivel a cégeljárás szabályai törvényben szabályozottak, így az ott meghatározott szabályok módosítása is csupán törvénnyel, az Országgyűlés által lehetséges. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka azonban csupán 2013. február 15-én kezdődik, így a kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre álló határidőig nem tud az Országgyűlés döntést hozni a határidő meghosszabbításáról - emelte ki dr. Kiss Dávid.

Lesz-e bírságolás?

Az [origo] ugyanakkor úgy látja, a bírságolás kérdésében még az államigazgatási szervek között is van némi véleménykülönbség. Dr. Lahucsky Hajnalka, a Fővárosi Bíróság csoportvezető bírája tegnap elmondta cikkünkben, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben a változás-bejegyzési eljárással kapcsolatos mulasztásra vannak rendelkezések, míg az adat-bejelentéssel kapcsolatos mulasztásra nincs.

Vagyis, a hazai médiában megjelent 50-900 ezer forintos bírságok nem alkalmazhatóak az adat-bejelentési eljárás mulasztóira. Azaz, alaptalanok azok a híradások, hogy az adat-bejelentés elmulasztóira országosan több milliárdos bírságot szabnak ki a hatóságok.

A KIM ugyanakkor a bírságolás kapcsán azt közölte, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 34. § (2) bekezdése alapján a cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki a Ctv. 34. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét (kötelező cégbejegyzés esetén bejegyzési kérelem előterjesztése a létesítő okirat aláírásától számított 30 nap, hatósági alapítási engedélyezés esetén az engedély kézhezvételétől számított 15 nap alatt) késedelmesen teljesíti.

A hivatkozott törvény vonatkozó rendelkezése alapján a fent említett határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre, a pénzbírság kiszabásától a határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróság nem tekinthet el. A vétlen mulasztásukat a cégek törvényben biztosított jogukkal élve kimenthetik.

Bán, S. Szabó & Partners: a bírságolás kérdése nem egyértelmű

Dr. Kiss Dávid szerint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem egyértelmű, hogy a cégbíróságok minden esetben bírsággal sújthatják-e a 2013. február 1-i határidőt elmulasztó gazdasági társaságokat. Ugyanis a cégeljárásról szóló törvény alapján csupán abban az esetben lehet bírságot kiszabni, amennyiben a gazdasági társaság a létesítő okiratának aláírását követően nem nyújtja be az előírt határidőben bejegyzési kérelmét a cégbírósághoz. A kötelező adat- és iratbenyújtásról rendelkező szabályok azonban nem utalnak ezen bírságolásra vonatkozó szabályra.

A kötelező adat- és iratbenyújtások során előfordulhat olyan eset, amikor a cég által bejelentendő adatokhoz, benyújtandó okiratokhoz nem szükséges a létesítő okirat aláírása. Például ha a cég csupán a társasági szerződésbe nem foglalandó adatokat jelent be, vagy a székhelyként, telephelyként, fióktelepként használt ingatlanokkal kapcsolatos nyilatkozata hiányzik, vagy kézbesítési megbízott megbízására vonatkozó okirat hiányzik.

Ebben az esetben nincsen olyan időpont, amelyhez képest határidőn belül be kellene nyújtani a bejegyzési kérelmet, hiszen a cég nem írt alá olyan új okiratot, amely módosítaná a létesítő okiratát, így a céggel szemben nem lehet bírságot kiszabni. Kérdéses persze, hogy ezt az álláspontot osztják-e a konkrét ügyekben eljáró cégbíróságok - hangsúlyozta a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Bírságolás esetén az teremt bizonytalan jogi helyzetet, hogy milyen összegű bírság szabható ki a céggel szemben. A cégeljárásról szóló jogszabály ugyanis csupán annyit határoz meg, hogy a cégek 50.000 forinttól 900.000 forintig terjedő bírsággal sújthatóak, nem határoz meg azonban semmilyen feltételrendszert, hogy ezen a széles skálán belül milyen szempontok mérlegelésével kell a bírság pontos összegét meghatározni. Ezért a bírság pontos összegének meghatározása bírói mérlegelésen múlik, de a bírságolással kapcsolatban azt is hangsúlyozni kell, hogy a cégbíróságok eddig is csak igen ritkán, kirívó jogsértések esetén alkalmazták a bírságkiszabás eszközét még akkor is, ha egyébként a bírság kiszabására törvény kötelezte a cégbíróságokat. Valódi bírói gyakorlat tehát e téren nincsen.

Tényleges kontroll helyett felesleges adminisztráció

2012. július 16-án lépett hatályba a cégtörvény azon módosítása, amely alapján a székhelyként, telephelyként és fióktelepként használt ingatlanok használatának jogszerűségét a cégeknek nem szükséges igazolniuk, hanem elegendő, ha a cég maga nyilatkozik az ingatlan használatának jogszerűségéről.

Dr. Kiss Dávid kiemelte: az aprócska módosítás - amely egyébként szellemében idegen attól a törekvéstől, hogy átláthatóbb és könnyebben ellenőrizhető legyen a cégek működése - lényegesen fellazította a cégjogi szabályokat, hiszen ezáltal a cégek az ingatlan tulajdonosának tudomása nélkül nyilatkozhatnak arról, hogy az ingatlant jogszerűen használják, míg korábban igazolásként a jogszabály az ingatlan tulajdonosának nyilatkozatát követelte meg a cégektől. A február 1-i határidőig tehát elegendő a cég nyilatkozatát benyújtani a cégbírósághoz.

Kétséges, hogy a cég nyilatkozatának előírásával milyen új, szigorúbb ellenőrzést tudnak elvégezni a hatóságok. Ugyanis a cégek közvetve eddig is nyilatkoztak a székhelyként, telephelyként és fióktelepként használt ingatlanokról, hiszen a társasági szerződésben foglalt adatok alapján a cég által megbízott jogi képviselő az előírt formanyomtatványon ezeket az adatokat bejelentette a cégbíróság felé. Most csupán annyival történik több, hogy erről egy külön okirat is készül a cég ügyvezetőjének aláírásával - összegezte a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

szakmai partnerek
Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat