Károkozás pótkocsival - fordulat a bírói gyakorlatban

2013.04.18. 20:40

A jövőbeni hasonló esetekre is jelentős hatással bíró döntést hozott a Kúria abban az ügyben, amikor egy pótkocsis szerelvény vontatmánya a közúti felüljáró alatt áthaladva menet közben felnyílt, és ennek következtében a billenő rakfelület az autópálya felüljáróban több tízmilliós anyagi kárt okozott. A Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda vezetője szerint a Kúria tárgyi döntésében kifejtett elveket a jövőben érdemes lesz mind a járműszerelvények üzemeltetőinek, mind a biztosítók kockázatelemzőinek, mind a biztosításközvetítőknek már a biztosítások megkötése során figyelembe venni.

A fizetésképtelenné vált MÁV-ÁBE biztosítottjainak kálváriája lassan a végéhez ér, de még mindig különös fordulatokat produkál - értesült az [origo]. Az az eljárás, amiről a Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda vezetője, mint a Kúria előtti eljárásban eljárt jogi képviselő a Magyar Jogászegylet Biztosítási Jogi Szakosztálya előtt 2013. március 19-én előadást tartott, a közúti balesetek nem ritkán összetett jogi megítélésű tényállásához képest sem volt mindennapos.

A most született Kúriai döntés egy 2005. májusi baleset kártérítési következményeit tárgyalta, amikor a tűzoltókat azért kellett riasztani, mert egy pótkocsis szerelvény vontatmánya a közúti felüljáró alatt áthaladva menet közben felnyílt, és ennek következtében a billenő rakfelület az autópálya felüljáróban több tízmilliós anyagi kárt okozott.

Igen speciális tényállás

Dr. Kovács Kázmér kifejtette: a speciális tényállást az tette még egyedibbé, hogy a járműszerelvény két része külön-külön, a nyerges vontató a MÁV-ÁBE-nél, a járműszerelvény félpótkocsija, ahol a rakfelület felbillent, egy másik biztosítónál volt biztosítva.

A gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály értelmében ugyanis gépjárműnek számít, és önálló, külön felelősségbiztosítási kötelezettség alá esik a félpótkocsi is (mint ahogy önálló rendszáma is van), és miután a félpótkocsi hol egyik, hol másik nyerges vontatóra is átkapcsolható, annak sem volt akadálya, hogy a nyerges vontató ne ugyanannál a biztosítónál legyen biztosítva, mint a félpótkocsi.

Az érintettek egymásra mutogatása folytán indult, az autópálya felüljáróban bekövetkezett kár megtérítése iránt folyamatba tett pernek három alperese volt, a fentiek szerinti két felelősségbiztosító, továbbá a járműszerelvény üzemeltetője, mint harmadrendű alperes. A per első része elsősorban a szokásos MÁV-ÁBE problematika körül zajlott, vagyis, hogy üzembentartónak miért kell perben állnia, ha egyszer úgy járt el, mint bárki más, hiszen érvényes felelősségbiztosítással rendelkezett, és a díjat is rendesen fizette. - húzta alá a Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda vezetője.

Egyértelművé vált a bírói gyakorlat

Ebben a kérdésben időközben egyértelművé vált a bíróságok gyakorlata, melynek lényege, hogy az érvényes gépjármű felelősségbiztosítás léte csak lehetőséget biztosít a károsultnak arra nézve, hogy csak a biztosítót perelje, a tényleges károkozót pedig "békén hagyja" a kárigény érvényesítése során, de ez nem jelenti annak kizártságát, hogy ezt mégis megtegye.

Miután a vontatót biztosító MÁV-ÁBE fizetési potenciálja az ismert csődhelyzet folytán bizonytalanná vált, ezért a károsult ez esetben beperelte az üzembentartót is a biztosítókkal együtt. Erre annál inkább jó oka lehetett, mert nemcsak az a kérdés volt bizonytalan az eljárás megindításakor, hogy a MÁV-ÁBE majd tud-e fizetni, hanem az is, hogy hogyan foglal állást a bíróság abban a kérdésben, hogy a vontató vagy a félpótkocsi tevékenységi körében történt-e a károkozás, vagyis melyik biztosítónak, esetleg mindkettőnek fennáll-e a helytállási kötelezettsége.

Bírói fórumról bírói fórumra

Az ügy a vontató és a félpótkocsi biztosítójának egymásközti vitája miatt is kétszer járta meg a Pest Megyei Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla fórumait, míg végül a Kúrián kötött ki, ahol az eddigi gyakorlattól némileg eltérő, a Fővárosi Ítélőtábla határozatát a félpótkocsi felelősségbiztosítójának felülvizsgálati kérelmével szemben helybenhagyó felülvizsgálati döntés született.

A korábbi bírósági gyakorlat ugyanis inkább az volt, hogy pótkocsis szerelvénnyel okozott kár esetén a károkozás csak a vontató, nem pedig a pótkocsi üzemeltetésével történik, ezért a vontató biztosítójának egyedül kellett általában helytállni. Ennek a gyakorlatnak a szerepe a biztosítók díjkalkulációjában is megmutatkozott, a mostani kúriai döntés viszont nagy valószínűséggel ennek átértékeléséhez fog vezetni - mutatott rá dr. Kovács Kázmér.

A Kúria jelen esetben azért utasította el a félpótkocsi felelősségbiztosítójának teljes mentesülését célzó azon védekezését, hogy csak a vontató vezetőjének valamilyen mulasztása, hibás intézkedése vezethetett menet közben az egyébként tehetetlen félpótkocsi billenő rakfelületének kinyílásához, mert a két részből álló járműszerelvény az összekapcsolás révén egy új, harmadik veszélyes üzemnek minősül, és az azért fennálló felelősség ennél fogva általában egységes.

A jövőben érdemes lesz figyelembe venni

A sofőr nemcsak a nyerges vontatót, hanem a félpótkocsit is működteti, és magatartása a félpótkocsi szempontjából sem minősülhet üzemi tevékenységen kívül eső oknak, ezért tárgyi esetben a kár mindkét egység veszélyes üzemi jellegével összefüggésben, vagyis egyrészt a vontató általi vontatással, másrészt és a félpótkocsi platójának rendellenes felemelkedésével keletkezett.

A jogerős ítélet nem zárta ki ugyanakkor azt, hogy bizonyos esetekben, eltérő tényállás mellett a két részből álló járműszerelvénynek csak egyik része legyen részes a károkozásban. Rögzítette azonban, hogy általában, és a perbeli esetben is az állapítható meg, hogy a bekövetkezett kár a két egység együttes működtetésével, vagyis nemcsak az egyik üzemeltetése során, azaz nem kizárólag arra visszavezethetően keletkezik/keletkezett.

A Kúria tárgyi döntésében kifejtett elveket a jövőben érdemes lesz mind a járműszerelvények üzemeltetőinek, mind a biztosítók kockázatelemzőinek, mind a biztosításközvetítőknek már a biztosítások megkötése során figyelembe venni - hangsúlyozta a Kovács Kázmér Ügyvédi iroda vezetője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK