Nem derült ki, hogy kartell volt-e a "dinnyekartell"

A Gazdasági Versenyhivatal a jövőben várhatóan nem fog nagy lelkesedéssel a mezőgazdasági versenykorlátozások nyomába eredni - mondta el az [origo]-nak a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője annak kapcsán, hogy GVH-döntés született az úgynevezett "dinnyekartell" ügyben tavaly elindított vizsgálatban. Dr. Tóth Tihamér jelezte: a döntéstől függetlenül - amely nem jogerős, ellene bíróságon lehet fellépni - a kartellgyanúba keveredett vállalkozások, egyesület és terméktanács tarthatnak egy brüsszeli vizsgálattól is.

Mint korábban az [origo] többször is beszámolt róla, a GVH tavaly közleményt adott ki, amely szerint a sajtóból értesült arról, hogy a magyar dinnye fogyasztói árával kapcsolatban feltehetően egyeztetésre került sor a termelők egyes érdekképviseleti szervezetei és a dinnyét forgalmazó egyes forgalmazók között. A témában később érkezett piaci jelzés (bejelentés, panasz) a GVH-hoz, amely elindította az eljárást.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője, Dr. Tóth Tihamér már tavaly is elmondta az [origo]-nak, hogy több éves tapasztalat, miszerint sem egyes piacok szereplői, sem közigazgatási tisztviselők nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy hol végződik a közjót szolgáló állami segédkezés és hol kezdődik a kartell.

A 99 forintos dinnye ügyében természetesen számos kérdést kell megvizsgálni, mérlegelni, ráadásul a versenyhatósági gyakorlat sem mindig egyértelmű - mutatott rá akkor a szakember, aki a Versenytanács korábbi elnöke is volt.

A GVH-döntés nyomán

A GVH nem régiben megszületett döntése kapcsán megkeresésünkre a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: az Országgyűlés még tavaly novemberben elfogadta a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXVI. törvényt, amelyet a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni rendelt.

Ettől kezdve a GVH korlátozottan léphet csak fel az agráriumhoz kötődő kartellekkel szemben. Az agrárminiszter egyúttal lehetőséget kapott arra, hogy a magyar versenyjog alapján folyó eljárásokban megállapítsa, hogy a kartell "jó kartell", azaz a gazdasági verseny korlátozása szükséges a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez. Egy másik rendelkezés mindenféle agráriumhoz kötődő kartell esetében, ideértve a minden szempontból kárt okozó és az uniós jog alapján vizsgálandó kartelleket is, megtiltotta a Versenytanácsnak, hogy bírsággal sújtsa a vállalkozásokat.

Dr. Tóth Tihamér kiemelte: mindezek fényében nem meglepő, hogy a GVH a jövőben nem fog nagy lelkesedéssel a mezőgazdasági versenykorlátozások nyomába eredni.

Eljárást kellett indítani

A GVH tavaly augusztusban a nagy nyilvánosságot kapó "dinnyekartell" ügyben nem nagyon tehetett mást, mint hogy eljárást indítson - az ezt megszüntető végzésből megtudható, hogy e tárgyban a sajtóhíreken túl bejelentés is érkezett a hivatalhoz. A húszoldalas végzést elolvasva úgy tűnik, hogy a vizsgálók a tényállás nagyobb részét fel is tárták. Ezt nagyban könnyítette, hogy mint a legtöbb "jó szándékú" kartell esetében, a nyilvánosságot nem kerülték a szervezők.

Ezen túl megkereste a GVH az agrárminisztériumot és figyelembe vette az eljárás alá vont hat áruházlánc és az illetékes terméktanács nyilatkozatait is. Egyedül a dinnyetermesztők egyesülete nem reagált a GVH felhívásaira, amiért kétszer is eljárási bírságot volt kénytelen fizetni. A minisztérium égisze alatt folytatott egyeztetés hatását legjobban a CBA üzletekben közzétett információs táblák mutatják.

Ezek arról tájékoztatták az országosan 69 forint/kg áron meghirdetett akcióra érkező dinnyevásárlókat, hogy a minisztérium kérésére, a magyar termelők segítése érdekében "kiváló magyar, jó minőségű görögdinnyét fogunk árulni 99 forint/kg-os áron." A végzést olvasva azt is megtudhatjuk, hogy a dinnyetermesztők önköltségi ára egyébként kb. 40-50 forint/kg között mozgott.

A vizsgálatnak a 100 forint körüli minimum ár mellett volt egy másik, nyilvánvalóan uniós alapelveket sértő szála is. E szerint az állítólagos megegyezés kiterjedt arra is, hogy a szezon végén import dinnye helyett magyar termékeket fognak árulni az áruházláncok. A vizsgálat e korlátozással részletesen nem foglalkozott, annak tényleges hatását pontosan nem bizonyította, szemben az ártartás esetével.

Ami a végzésből kimaradt

Dr. Tóth Tihamér hiányolta, hogy a végzés nem foglalkozik részletesebben a minisztériumi kartellt legitimizáló állásfoglalással. Fontos lenne ugyanis látni a piaci szereplőknek, hogy milyen feltételek megvalósulása esetén lehetséges egy egyébként nyilvánvalóan versenyellenes és ezért jogsértő kartellt a méltányos jövedelem védelmével igazolni.

Mivel a dinnyepiaci megállapodás nyilvánvalóan érintette a tagállamok közötti kereskedelmet, ezért az uniós jog alkalmazásának helye lett volna. A bírságkiszabást tiltó rendelkezés miatt azonban a GVH úgy vélte, hogy pusztán a múltbeli jogsértés kimondása nem indokolja az eljárás további folytatását, az nem járna kellő nevelő és visszatartó erővel.

Az ügyvéd elmondta, hogy a GVH végzése még nem jogerős, azzal szemben a Versenytanácsnál fellebbezést lehet benyújtani, annak elutasítása esetén pedig a bírósághoz is lehet fordulni. Ezt az eljárás alá vontak nyilván nem teszik meg, egyedül a bejelentőnek állhat érdekében a GVH fő döntéshozó testületének állásfoglalását kérni.

Lehet tartani egy brüsszeli vizsgálattól?

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője rámutatott: mindettől függetlenül is, a kartellgyanúba keveredett vállalkozások, egyesület és terméktanács tarthatnak egy brüsszeli vizsgálattól is. Az EU bizottsága a magyar versenyhivatal döntésétől függetlenül eljárást indíthat az uniós versenyszabályok megsértése miatt.

A brüsszeli testületet már nem kötik a sajátos magyar agrárkivételi rendelkezések, kartellezés megállapítása esetén bírságot is kiszabhat. Ennek összege ugyan magasabb szokott lenni, mint a budapesti bírságok, de minden bizonnyal jelentős enyhítő körülmény lesz, hogy a magyar állam ráhatása nélkül nem jött volna létre a magyar termelők érdekeit védő megállapodás.

A szakértő az üggyel kapcsolatosan még elmondta, hogy nem zárható ki Magyarországgal szemben egy jogsértési eljárás megindítása sem. Végső soron az Európai Unió Bírósága mondhatja ki, hogy az uniós jogot sértő kartellek esetében a bírságolás kizárása érdemben akadályozza-e az uniós versenyjogi szabályok megvalósulását. Mint a GVH döntése is mutatja, az a kartelltilalom, melynek megsértőit nem lehet érdemben felelősségre vonni, nem igazi tilalom.