D.A.S. JogSzerviz: a lízingszerződéshez ajánlott casco biztosítást is kötni

A lízingszerződés legnagyobb veszélye az ügyfelekre nézve, hogy a jármű megsemmisülése, vagy ellopása automatikusan megszünteti a szerződést, így a hátralévő lízingdíjakat egy összegben kell megfizetnie a pórul járt ügyfélnek - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vizi András szerint ezért a lízingnél rendkívül ajánlatos jó feltételekkel casco biztosítást kötni annak érdekében, hogy kár esetén ezzel is csökkenteni lessen a lízingcég felé fennálló tartozáson.

A legtöbb újként értékesítésre kerülő gépjármű banki finanszírozással került megvételre. A bank vagy hitelt nyújt vagy lízingszerződést köt a leendő vevővel. A legtöbben a banki háttérrel nem foglalkozunk, pedig jelentős különbség van a lízing és a kölcsön között - mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Gépjárművásárlás céljára adott kölcsönnél a bank biztosítékként általában zálogjogot vagy opciós jogot terhel a járműre. Ilyenkor az autó tulajdonosa a vevő, és a hitelintézet csak azt tudja biztosítani magának, hogy a gépjármű értékből megtérüljön a kihelyezett tőke nagy része.

Azaz, ha a hitelszerződés valamiért felmondásra kerül, a bank vagy végrehajtási eljárás során értékesíti, vagy pedig opciós joga alapján egyoldalúan megvásárolja az autót - hangsúlyozta dr. Vizi András.

Az opciós jog alapján létrejött adásvételi szerződésben a vételár természetesen nem kerül ténylegesen kifizetésre az ügyfélnek, hanem levonásra kerül a tartozásából. Így például, ha a teljes tartozása a felmondás után nyolcmillió forint és a járművet becsült értéke alapján hatmillió forintért vásárolta meg az opcióval a bank, akkor a maradék kétmillió az az összeg, mellyel az ügyfél továbbra is tartozik.

Merőben más konstrukció

Lízingszerződésnél merőben már a konstrukció. Itt közvetlenül a bank a saját nevében vásárolja meg a járművet az eladódtól, és csupán a használat jogát biztosítja az ügyfélnek. A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg, az operatív lízinget és a pénzügyi lízinget.

Az operatív lízing esetében a szerződés tartalma nem az adásvétel finanszírozása, hanem egyfajta használati-szolgáltatás. Ennek keretében a lízingbeadó valamilyen eszközt meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében a lízingbe vevő használatába ad, a lízingbe vevő pedig a futamidő lejártával a lízingtárgyat visszaszolgáltatja a lízingbe adónak.

Az eszköz tulajdonjoga a lízingbe adónál marad a lejárat után is, azaz egy bérleti jellegű szolgáltatásról van szó. Ez a lízingforma lakossági szerződéseknél nem igazán fordul elő, nagyobb flottáknál, egyéb nagy érékű eszközöknél jelentős - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A klasszikus lízing

A pénzügyi lízing, az a klasszikus lízing, amelynek keretében a lízingbeadó finanszírozási szerepet tölt be egy adásvétel során. Itt a szerződés lejáratakor a lízingbevevő jellemzően él a szerződés által biztosított vételi jogával, és ezzel megszerzi a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogát. Gépjárművekre rendszerint pénzügyi lízingszerződést kötnek, a továbbiakban ezért kizárólag erről a fajta lízingről lesz szó.

A pénzügyi lízing lehet nyílt végű és zárt végű pénzügyi lízing - húzta alá dr. Vizi András. A két konstrukció között az a lényegi különbség, hogy a zárt végű pénzügyi lízingnél az ügyfél automatikusan megszerzi a jármű tulajdonjogát, míg nyílt végű lízingnél az ügyfél egyfajta vételi joggal vagy vevőkijelölési joggal rendelkezik. Ezzel a jogával élve az ügyfél vagy egy általa megnevezett harmadik személy a járművet a futamidő végén megvásárolhatja, úgy hogy a tőketörlesztések után még fennáll maradványértéket kifizeti a pénzintézetnek.

Mind a nyílt mind a zárt végű konstrukciónál a szerződés lejártáig a lízingbeadó saját tulajdonában tudhatja a gépjárművet, így ha például fizetési késedelem miatt felmondásra kerül a hitel a gépjárművet visszavéve annak értékesítésével csökkentheti veszteségét, és a maradék követelését is végrehajtja az ügyfél vagyonából.

A hatályos Polgári törvénykönyv nem szabályozza

Jelenlegi Polgári törvénykönyvükben a lízingszerződés nincsen szabályozva, ezért a felek az általános szabályok alapján bármilyen feltételrendszerben megállapodhatnak, nyilván a polgári jog általános szabályainak és alapelveinek tiszteletben tartásával. A szerződési feltételek egyébként sok hasonlóságot mutatnak a bankhiteleknél alkalmazott szerződések feltételeivel, hiszen mindkét konstrukciónál van lejárati idő, törlesztő-részlet, kamat, különböző díjak, valamint az ügyfelektől elvárt saját erő is. Sok lényeges feltétel lehet azonban különböző, mint például az egyes költségek vagy a kamatemelés feltétele és a kamat összege.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint fontos különbség, hogy mivel a lízing kevesebb kockázatot hordoz a hitelnél, ezért elvileg a kamata is kedvezőbb. Különbség az is, hogy lízingnél nem törlesztő-részletet, hanem lízingdíjat fizetnek az ügyfelek. A díjnak két összetevője van: a jelentősebb hányadot tőkerésznek nevezzük, ez a jármű vételárának havi részletekre bontott kifizetése, és e mellett van az úgynevezett kamatrész, ami a lízingbe adó költségeit fedezi, és ebből realizálja a lízingcég a nyereségét is. Ez a kamatozás a lehet fix vagy változó, de Magyarországon a változó kamatozású konstrukciók a meghatározóak. A kamat általában a bankközi hitelezéseknél használt kamatlábakhoz kötött, amely változása vonja maga után a lízingkamat emelését is.

A legnagyobb veszély

A lízingszerződés legnagyobb veszélye az ügyfelekre nézve, hogy a jármű (mint lízingtárgy) megsemmisülése, vagy ellopása automatikusan megszünteti a szerződést, így a hátralévő lízingdíjakat egy összegben kell megfizetnie a pórul járt ügyfélnek. Ezért lízingnél rendkívül ajánlatos jó feltételekkel casco biztosítást kötni, hogy kár esetén ezzel is csökkenteni lessen a lízingcég felé fennálló tartozáson - emelte ki dr. Vizi András.

Még emellett is borítékolható, hogy egy fiatal lízingszerződés esetében a hátralévő, kamattokkal terhelt lízingdíjak összege nagyobb lesz, mint a casco biztosító által kifizetett kárösszeg. Ezt sajnos nem lehet kiküszöbölni, jó tudni, hogy igazándiból ebben áll a lízing egyik legnagyobb kockázata.

Ha az autó például totálkáros lett, a lehető leghamarabb érdemes felvenni a kapcsolatot a céggel, és megállapodást kötni a tartozás rendezése céljából, nehogy bírósági eljárásra kerüljön sor. Érdemes elkerülni azokat a lízingszerződéseket, melyekbe "beépített" casco van. Az ilyeneket a lízingcég köti a biztosítókkal, és az ügyfél nem vagy csak korlátozottan jogosult eljárni a biztosítóval szemben. Amennyiben pedig a casco biztosító nem akar fizetni, a lízingcég a biztosító helyett akár az ügyféltől is behajthatja a teljes összeget.

Egy nem totálkárral végződő közúti balesetnél a kár csak a tulajdonost érheti, hiszen az ő tulajdona sérült nem az azt csak használó. Mivel pedig a jármű tulajdonosa a lízingcég, ezért a kárt okozó járműkötelező felelősségbiztosítójától alaphelyzetben csak a lízingcéget illeti meg kártérítés. Egyértelmű azonban, hogy a jármű kijavítása viszont az ügyfél elsődleges érdeke, ezért a lízingcégnek meg kell hatalmaznia az ügyfelet a biztosító előtti eljárása, és engedményeznie kell a kárösszeget az ügyfélre.