Valóban kizárta a jogalkotó a jogorvoslat lehetőségét a rezsicsökkentés ügyében?

2013.05.15. 13:07

A földgázelosztók első fokon megnyerték a rezsicsökkentéssel kapcsolatos pereket, amelyre reagálva a kormány előbb kizárta a "Tranzakciós díj", a "Robin Hood adó" és a "Közműadó" átháríthatóságát, majd létrehozta az immár rendeletalkotási joggal felruházott Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, végül a 2013. május 9-én kihirdetett 2013. évi LIV. törvénnyel a korábban elhatározott és a tervezett jövőbeli rezsicsökkentést is törvényi szintre emelte. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár az érintett cégeknek rendes jogorvoslatra már nem lesz módjuk, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne maradt volna még néhány lehetőség a vonatkozó szabályozás megtámadására.

A kormány által az 1586/2012. (XII.15.) számú kormányhatározattal előírt 10 százalékos villamos energia, földgáz és távhő végfogyasztói árcsökkentést (az úgynevezett "rezsicsökkentés"), a nemzeti fejlesztési miniszter ("Miniszter") ármegállapítási jogkörében, valamint a Magyar Energia Hivatal ("MEH") árszabályozási jogkörében került megvalósításra.

A földgáz és áramkereskedők árait a Miniszter állapította meg rendeletben, amely ellen nem lehetett egyszerű és gyors jogorvoslattal élni - fejtette ki dr. Unger Balázs. A MEH villamos energia, illetve a földgáz rendszerhasználati díjait megállapító közigazgatási hatósági határozataival szemben azonban az elosztói engedélyesek, valamint a földgázelosztók is bírósági felülvizsgálattal tudtak élni a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény ("VET.") és a földgázellátásról szóló 2008. évi LXXXVI. törvény ("Get.") felhatalmazó rendelkezéseire tekintettel.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a földgázelosztók több perében is döntés született március elején, amelyek indokolása szerint a MEH megsértette a földgázelosztók irat-betekintési és nyilatkozattételi jogát, így bár a bíróság nem foglalt állást tartalmi kérdésekben, de eljárásjogi indokokkal hatályon kívül helyezte a MEH határozatát. A villamos energia elosztói engedélyesek perében az eljárásjogi jogsértésekre való hivatkozásokon túl a költségek megfelelő elismerésének hiányára (működési költségek, tőkeköltség hozamtényezője, illetve új adók) hivatkoztak az engedélyesek.

A Kormány a földgázelosztók pereiben hozott ítéletekre reagálva, és megelőzendő a villamos energia elosztók pereiben várható kedvezőtlen ítéletet, az alábbi lépéseket tette a rezsicsökkentés fenntartása, a folyamatban lévő perek egyértelmű kimenetelének elérése, valamint a jövőben tervezett árszabályozási lépések végrehajtása érdekében.

Törvényi szabályozás célirányos módosítása

Az Országgyűlés által 2013. március 12-én elfogadott és 2013. március 13-án kihirdetett 2013. évi XII. törvény a kihirdetés hatályával célirányosan módosította a VET-et és a Get-et.

A módosítások értelmében a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény alapján fizetendő tranzakciós illetékkel összefüggésben felszámított díj ("Tranzakciós díj"), a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény alapján fizetendő adó ("Robin Hood adó"), illetve a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény alapján fizetendő adó ("Közműadó") áthárítása semmilyen formában nem megengedett. Ezt eddig nem tartalmazta a jogszabály és alapvetően ez tette tartalmilag támadhatóvá a MEH fenti árszabályozó határozatát - húzta alá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Emellett a módosítás előírta, hogy a MEH rendszerhasználati, illetve csatlakozási díjakat megállapító határozatának bírósági hatályon kívül helyezése esetén is alkalmazni kell a kifogásolt díjakat egészen az új díjak hatályba lépéséig. Ezáltal nem lehetett a rezsicsökkentés előtti árakhoz visszatérni még ideiglenesen sem.

A 2013. évi XII. törvénnyel bevezetett szabályokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a bevezetésben hivatkozott perekben már nem lehetett azzal érvelni, hogy a fenti adóterheket a költségekbe nem számolta bele a MEH, továbbá a korábbi díjak az új díjak meghozataláig hatályban maradnak. A kialakult helyzet következtében a Tigáz-DSO Földgázelosztó Kft. 2013. március 14-én már el is állt a vonatkozó MEH határozat felülvizsgálata iránti keresetétől.

Mindezek alapján, bár a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a villamos energia elosztói engedélyesek perében 2013. március 26-án hatályon kívül helyezte a vonatkozó határozatot, ezt csak eljárásjogi jogsértésekre alapozva tette és a hatályon kívül helyezett határozatban foglalt, rezsicsökkentést tartalmazó rendszerhasználati és csatlakozási díjak továbbra is alkalmazandóak maradnak mindaddig, amíg nem születik meg az új díjakat tartalmazó döntés.

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal létrehozása

Az árszabályozási döntésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek szűkítése és egy széles hatáskörrel, valamint erős jogosítványokkal rendelkező szabályozó hatóság létrehozása érdekében az Országgyűlés 2013. március 14-én elfogadta a Miniszter által előterjesztett, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényt. A törvény legfontosabb rendelkezései sarkalatosnak lettek minősítve, így egy későbbi módosításhoz kétharmados többségre lenne szükség.

Az elfogadott törvény 2013. április 4-én létrehozta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt ("Hivatal"), amely önálló szabályozó szervként, valamint központi költségvetési szervként a MEH egyetemes jogutódja. A Hivatal a MEH eddigi feladatain túl (beleértve a víziközművekkel kapcsolatos feladatokat is) a hulladékról szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetekkel és személyekkel kapcsolatos feladatokat is ellátja.

A Hivatal döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni, megsemmisíteni, illetve a Hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet - hangsúlyozta dr. Unger Balázs.

A rezsicsökkentéshez kapcsolódó legjelentősebb újítás az, hogy a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a villamos energia, valamint a földgáz rendszerhasználati díjakat és törvényben kapott felhatalmazás alapján egyéb rendeletek kiadására is jogosult.

A fenti rendeletalkotási jogkör következtében a rendelettel érintett ügyekben nem lesz lehetőség rendes bírósági felülvizsgálatra, amely a törvény céljaként megjelölt erősebb piacszabályozó állami szerepvállalás szinte korlátozásmentes érvényesülését teszi lehetővé és a fent hivatkozott rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos perekhez hasonló jogorvoslatok kizárását eredményezi.

Rezsicsökkentés végrehajtásának törvénybe foglalása

A 2013. évi XII. törvény és a Hivatalt létrehozó 2013. évi XXII. törvény mellett az Országgyűlés 2013. április 29-én elfogadta a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvényt.

Az elfogadott törvény, amely 2013. május 10-én lépett hatályba, immár jogszabályban rögzíti a tavaly decemberben elhatározott 10 százalékos rezsicsökkentést. Emellett megállapítja, hogy a lakossági felhasználók részére nyújtott víziközmű-szolgáltatások (ivóvíz, tűzivíz, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés és tisztítás) díja (beleérve az alapdíjat is) 2013. július 1-jétől legfeljebb a 2013. január 31-én alkalmazott díjak 90 százaléka lehet.

Megállapítja továbbá, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja (beleértve az alapdíjakat is) 2013. július 1-jétől természetes személy, társasház, lakásszövetkezet és költségvetési szervek esetében a 2012. április 14-én alkalmazott díj 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százaléka lehet. Az egyéb ingatlantulajdonosok esetén a 2012. december 31-én alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal emelkedhet ("új rezsicsökkentés") azzal, hogy a csökkentett díjakat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tekintetében 2014. január 1-jéig kell alkalmazni.

Mindezeken felül a törvény a fent ismertetett 2013. évi XII. törvényhez hasonlóan a víziközmű szolgáltatók esetében is kifejezetten megtiltja a Tranzakciós díj, a Robin-Hood adó és a Közműadó áthárítását, valamint kizárólagos állami tulajdonban lévő cégek víziközmű-szolgáltatókénti működését engedélyezési eljárás nélkül is lehetővé teszi.

Leszűkített jogorvoslati lehetőségek

Bár a fenti törvényekkel a kormányzat elsősorban azt kívánta megakadályozni, hogy a rezsicsökkentést bírósági úton meg lehessen támadni, a jogorvoslati lehetőség szűk keretek között még fennáll - emelte ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Ilyen jogorvoslat lehet az Alkotmánybírósági utólagos normakontroll alapvető jogok biztosa általi kezdeményezése (lásd 2011. évi CLI. torvény 24. §). Ebben az esetben az adott szolgáltatónak, amennyiben ezt az utat választja, először kérelemmel kell fordulnia az alapvető jogok biztosához, amelyben kéri az adott rendelkezések Alaptörvénnyel való összhangjának a vizsgálatát. Amennyiben a kérelmezővel a biztos egyetért, akkor sor kerülhet az utólagos normakontroll kezdeményezésére.

Másik jogorvoslati lehetőség lehet az Alkotmányjogi panasz, amelyet közvetlenül is megindíthat egy adott szolgáltató az Alkotmánybíróságnál, amennyiben igazolni tudja az Alaptörvény-ellenességet, továbbá azt, hogy ez jogsérelemmel jár számára, továbbá hogy az adott rendelkezés ellen nincs számára biztosítva külön jogorvoslati lehetőség (lásd 2011. évi CLI. törvény 26.§ (2) bekezdés).

Ahol alkotmányellenesség kérdése merülhet fel

Dr. Unger Balázs szerint egyrészt felmerül, hogy jogszabályi rendelkezésbe rejtett egyedi aktusokról van szó, mivel valamennyi jogszabályi rendelkezés a folyamatban lévő peres eljárások kimenetelét hivatott befolyásolni, és ez elsősorban a jogbiztonságot sértheti. A korábbi Alkotmány alapján az Alkotmánybíróság már megsemmisített törvénymódosítást ilyen alapon (lásd 45/1997 (IX.19) és elsősorban az 5/2007. (II. 27.) sz. AB határozatot), ráadásul az egyik alkalommal az AB határozata éppen a VET és a Get módosítását érintette. Akkor az Alkotmánybíróság a MEH Elnökének az elmozdítását eredményező törvényi rendelkezést találta alkotmányellenesnek.

Másrészt alkotmányossági aggályt vet fel az újonnan bevezetett rendelkezések folyamatban lévő eljárásokban való alkalmazása, ami a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközhet.

Annak ellenére, hogy az Alaptörvény negyedik módosítása (19. cikk (2) bekezdés) alapján az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezésekor a korábbi gyakorlatával egyező következtetésekre jusson a jogbiztonság, illetve a visszamenőleges jogalkotás tilalmának értelmezése tekintetében. Ezeket az alkotmányos alapelveket ugyanis az új Alaptörvény is tartalmazza (például: Alapvetés B. Cikk (2) bekezdés).

További jogorvoslati lehetőségek

További jogorvoslati lehetőség lehet, ha jogalkotással okozott kárra hivatkozással kártérítési pert indít a szolgáltató a jogalkotóval szemben (ezzel a témával dr. Rausch János az [origo]-n kétrészes írásban foglalkozott, a második rész itt olvasható - a szerk.) Ezen eljárásnak előfeltétele a jogszabályok alkotmányellenessége, vagy EU-s előírásokba való ütközése.

A jogszabály(ok) közösségi jogba ütközése elsősorban az úgynevezett harmadik energia csomag (elsősorban a 2009/72/EK és a 2009/72/EK) irányelveinek tekintetében merülhet fel. Ilyen lehet különösen a szabályozó hatóság határozatai elleni jogorvoslati lehetőség hiánya, amelyek biztosítását előírják az irányelvek. A közösségi jogba ütközést azonban főszabály szerint az Európai Bizottság indítja meg az adott tagállammal szemben, az egyedi jogérvényesítés, bár nem kizárt, de ritkább és nehézkesebb.

Végül jogorvoslati lehetőségnek tekinthető a külföldi tulajdonban lévő szolgáltatók tekintetében az egyes külföldi államokkal kötött befektetésvédelmi egyezmény(ek)ben biztosított fórum(ok) igénybevétele, ahol az vizsgálható, hogy a fent ismertetett törvények nem járnak-e államosítási, kisajátítási vagy ahhoz hasonló hatással; nem ütköznek-e a diszkrimináció tilalmába; továbbá, hogy érvényesül-e a nemzeti elbánás, illetve legnagyobb kedvezményes elbánás elve.

Vállalják-e a szolgáltatók a pereskedést?

Mindezen jogorvoslatok tekintetében megállapítható azonban, hogy hosszadalmasak, költségesek és a várható kimenetelük meglehetősen bizonytalan. Kérdés, hogy vállalja-e valamely szolgáltató, hogy ezen, a kormányzattal konfrontációt, illetve a lakosságnál esetlegesen népszerűtlenséget eredményező jogorvoslati lehetőségeket igénybe veszi - teszi fel a kérdést a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK