A magyar ügyvédek minden tekintetben felveszik a versenyt a nyugati kollégákkal

2013.06.20. 17:00

Az ügyvédi szakma legelismertebb rangsorának élére került Magyarországon a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, mivel elnyerte a Chambers Europe "Az Év Ügyvédi Irodája 2013" díját. Az iroda vezetőjével, dr. Takács P. Pállal az Origó a díj apropóján készített interjút.

Több mint két évtizeddel a rendszerváltozás után, felveszi-e a magyar ügyvédség a versenyt a nyugat-európai, vagy a tengerentúli jogászokkal szakmai tudásban, felkészültségben?

Határozottan úgy látom, igen, sikerült felzárkózni a nyugat-európai, a tengerentúli kollégák szintjére. Ez azért sem kis teljesítmény, mert a rendszerváltást követően az ideérkező nagy nemzetközi jogi irodák egy teljesen új jogi kultúrát hoztak magukkal. Ezzel meg kellett ismerkedniük a magyar jogászoknak, ám közülük is azoknak volt erre módja, akik olyan szinten beszéltek nyelveket, hogy egyáltalán élhettek ezzel a lehetőséggel.

A nagy nemzetközi irodák ügyfelei Magyarországon is igényelték a világ más részein már megtapasztalt biztonságot, jogi kultúrát, a magyar jogászoknak pedig nagyon intenzív tanulóidőszak volt a rendszerváltozás, a kilencvenes évek időszaka, amikor olyan mennyiségű és minőségű ügyekkel találkoztak, melyekkel korábban sohasem. A kilencvenes évek nagy privatizációinak lezárulásával több nagy iroda is kivonult az országból, mások, köztük mi is, úgy döntöttünk, hogy a helyi piacokra is támaszkodva, maradunk.

Sokszor hallani, a magyar jogászok a régiós együttműködésben, a régiós, valamint a globális terjeszkedésben látják az egyik lehetséges fejlődési utat...

Magunk is így gondoltuk, és ez megegyezett azzal, amit annak idején, a Baker & McKenzie Chicagóban történt megalapításakor gondoltak az "alapító atyák", jelesül azt, hogy több országra kiterjedő hálózatot kell létrehozni. Ennek tehát van hagyománya cégen belül, ebben a régióban is kialakult a hálózat, és nem csupán a cseh, lengyel, osztrák irodákat értem ez alatt, hanem a szovjet utódállamokban kialakuló irodákat is.

Mindez globálisan is érvényes, a fejlődéshez elengedhetetlen például az ázsiai területekre történő fokozott koncentráció, a központban Kínával. Mert, hadd tegyem hozzá, Kína megkerülhetetlen, aki ezt nem ismeri fel, rossz úton jár. Ezért hoztunk mi is létre kínai és japán praxist olyan kollégákkal, akik ismerik a nyelvet, adott esetben kint is végeztek és képesek intézni a Magyarországra beérkező ázsiai nagy ügyeket, és képesek megérteni a keleti gondolkodásmódot.

A nagy nemzetközi irodák életében, stratégiájában milyen változásokat hozott a gazdasági válság?

A válság a gazdaság valamennyi szereplőjét érintette és érinti, így a jogi irodákat is. Utóbbiak közül azok szenvedték meg leginkább a válságot, amelyek egy-két jogterületre, például ingatlanra, a banki, tőkepiaci területekre koncentráltak csupán, ők valóban nehéz időszakokat éltek át és élnek át. Azon irodák, amelyek praxisa diverzifikáltabb volt, könnyebben boldogultak, hiszen míg bizonyos praxisok gyengültek, mások erősödtek a válsággal, ilyen például a peres, a versenyjogi, a munkajogi praxis, az összefüggéseket nem különösebben nehéz felismerni. Ám válság nélkül is akadnak olyan jogterületek, amelyek egyértelműen előtérbe kerültek.

Melyek ezek a területek?

Például napjainkra a versenyjog szinte elsőszámú területté lépett elő, korábban nem volt ennyire hangsúlyos a szerepe. Ám ahogy koncentrálódik a piac, egyre élesebbek azok a versenyjogi kérdések, amelyeket már az üzleti tervezés első fázisaiban érdemes szakértővel áttekinteni, megbeszélni. Aki üzletfejlesztésben, piaci terjeszkedésben, új piacokban gondolkodik, nem kerülheti meg a versenyjogi szabályokat és az a tapasztalat, sok cégvezető fejében nincs benne, hogy a terveknek, elképzeléseknek milyen versenyjogi aspektusai lehetnek.

De kulcsterületté vált az energia és az ezzel összefüggő jogi ismeretanyag is, a tradicionális energiahordózókra (gáz, olaj) és a megújuló energiákra is egyaránt érvényes mindez. Ami a megújuló energia jogát illeti, ebben a körben elengedhetetlen egy pontos állami és kormányzati stratégia, mert az egész szabályozás megújítására vár a piac. Tudni kellene, a központi stratégia nyomán milyen szabályozás, pályázatok, munkák várhatóak, milyen kvótákat adnak ki.

A magyar ügyvédség felveszi a versenyt a nyugati kollégákkal, de a hazai jogi egyetemeken folyó képzés is egyenrangú például a nyugat-európai képzésekkel?

Alapvetően igen, de úgy veszem észre, Nyugat-Európában talán valamivel több praktikus ismeretet oktatnak, talán életszerűbb az oktatás, de annak nyilván vannak mélyre nyúló, az oktatási rendszerek hagyományain alapuló okai, hogy nálunk a megtanult ismeretek visszamondása még mindig kicsit előtérben van. Összességében igaz, hogy a nyugat-európai végzett fiatalok számára az egyetemi képzésben több lehetőség mutatkozik a praktikus ismeretek gyakorlására.

A mi irodánknál elsődleges fontosságú a hazai egyetemekkel kialakított kapcsolat, nem csupán szakmai tudással, előadásokkal, hanem adott esetben pénzzel is készen állunk a támogatásukra. Minden évben lehetőséget adunk 10-15 fiatalnak, hogy a Baker & McKenzie budapesti irodájában hosszabb gyakorlatot tölthessenek, ez értelemszerűen elsősorban a nyári hónapokat jelenti. Ezek a fiatalok kifejezetten igénylik, hogy rendszeresen bejárhassanak később is, kapjanak feladatokat, megismerjék a jog világát, egyáltalán eldöntsék azt is, hogy valóban ilyen jellegű munkát akarnak-e a későbbiekben folytatni. Közülük nagyon sokan komoly tapasztalatokra tesznek szert és a legjobbaknak megpróbálunk állást ajánlani.

Tudatosabbak ezek a fiatal jogászok, mint például tizenöt évvel ezelőtt?

Az a tapasztalatunk, hogy akik hozzánk jelentkeznek, már régóta tudják, hogy pusztán az egyetemi képzés nem elég. Olyan fiatal kollégák jönnek, akik legalább két nyelvet beszélnek, szinte mindenki tanult külföldön hosszabb-rövidebb ideig, és a praxis valamelyik részén már gyakorlatot is szereztek. Még a kilencvenes években is sokszor gond volt a fiatalok nyelvtudásának szintje, ez manapság már egyáltalán nincs így, ráadásul sokan nagyon komolyan elmerültek már egy-egy jogterület elméleti és gyakorlati tanulmányozásában.

Az ügyvédi szakma legelismertebb rangsorának élére került Magyarországon a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie, mivel elnyerte a Chambers Europe "Az Év Ügyvédi Irodája 2013" díját. A Chambers and Partners több mint 140 magasan képzett kutatója több ezer ügyfél véleményének feltérképezését követően különböző elemzési módszerek segítségével állítja fel az egyes országok legjelentősebb ügyvédi irodáinak rangsorát. Minek tulajdonítja a sikert?

Maga a konkrét díj valóban úgy születik, hogy a jogi irodák beadják azokat a tranzakciókat, eseményeket, amelyekre büszkék, vagy amelyekről azt gondolják, figyelemre méltók. Ilyenkor a díjat elbíráló zsűri azon ügyfeleket is megkérdezi, akik ezt vállalják. Huszonöt éve vagyunk a piacon, a Baker & McKenzie 1987-ben az első olyan nemzetközi jogi tanácsadó cég volt, amely irodát létesített a magyar fővárosban. Ennyi idő alatt nagyon komoly ügyfélbázist alakítottunk ki magunknak, nagyon jó piaci megítélést harcoltunk ki, nem feltétlenül csak az ügyfelek, hanem a versenytársak körében is, ezt bizonyítja maga a díj is.

Az Origó adatbázisa szerint, a Baker & McKenzie az évek során, számtalan határokon átnyúló és közvetlen külföldi befektetéses tranzakcióban vett részt olyan iparágakban, mint a hírközlés, gyógyszergyártás, olaj- és gázkereskedelem, energiaszolgáltatás, élelmiszer-feldolgozás és autógyártás. Ügyfeleik között egyaránt megtalálhatóak multinacionális cégek, tőzsdén jegyzett magyar vállalatok, nemzetközi befektetési bankok és egyéb pénzügyi intézmények.



KAPCSOLÓDÓ CIKK