Mire terjedjen ki egy cég jogi szempontú átvilágítása? (2. rész)

Az összeállítás első részében az Origó figyelmét a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jól időzített és megfelelő módon elvégzett átvilágítás csökkenti a befektetői kockázatot és növeli az üzleti tevékenység hatékonyságát. Dr. Kálmán Petra most azon kérdéskört járja végig, hogy a jogi szempontú átvilágítás mire is terjedjen ki.

A jogi szempontú vizsgálat az előbbiek alapján kiterjedhet a társasági jogi kérdések (társasági jogi szempontból jogszerű működés és tulajdonosi struktúra, képviseleti jogok), a felelősség alakulásának vizsgálatára - fejtette ki a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Kiterjedhet továbbá a szerződéses állomány (jellemzően munkaszerződések, szállítói és vevői szerződések, általános szerződési feltételek, versenykorlátozó megállapodások, banki hitel- és kölcsönszerződések), hatósági engedélyek (különös tekintettel a környezetvédelmi engedélyekre) és biztosítások ellenőrzésére, versenyjogi szempontú vizsgálatra, a használt ingatlanok és eszközök jogi szempontú ellenőrzésére.

A leggyakrabban vizsgált területek

Dr. Kálmán Petra emlékezetett rá, hogy a használt eszközök vizsgálata leggyakrabban a szellemi alkotások, software-ek jogtiszta használatának ellenőrzését jelenti, de egy vállalatfelvásárlás esetén a bérleti szerződéstől kezdve (beleértve, hogy az új tulajdonos például milyen terhek mellett és hogyan tudja felmondani, ha még sincs rá szüksége) bármely eszköz, jog vizsgálatát magába foglalhatja.

Kapcsolt vállalkozás léte esetén gyakran kerülnek elő kereszt-kezességvállalások, felmerül a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alá esés kérdése (illetve, hogy kötelezettség fennállása esetén a céltársaság vezetett-e ilyet), valamint egyáltalán, hogy az egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek behajthatóak-e tulajdonosváltás esetén is.
A felelősség vizsgálata során szinte kivétel nélkül előkerül a mögöttes tagi felelősség és a vállalat vezetői részére adható felmentvény kérdése, melyek kapcsán a céltársaság alapító okiratának megfelelő - a felmentvény megadását lehetővé tevő - módosítása is szükségessé válhat.

A jogi szempontú vizsgálat azonban mindezeknél is lehet tágabb, és adójogi szempontból magába foglalhatja a tőkeszerkezet és kintlévőségek átvilágítását, a peres és nem peres eljárások felülvizsgálatát.

A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője megjegyezte, hogy a 2012. év során hatályba lépett új Munka Törvénykönyvére és az új adatvédelmi jogszabályokra (különösen az Adatvédelmi Hatóság bírságolási jogára) tekintettel a munkaszerződések és a vállalkozások adatkezelésének felülvizsgálata különös jelentőséggel bír.

A befektető szerepe

Vállalatfelvásárlás, egyesülés esetén az átvilágítás célját, tárgyát a befektető határozza meg, mint ahogy annak költségeit is jellemzően ő állja annak ellenére, hogy optimális esetben a céltársaság érdekét is szolgálja az átvilágítás.

A befektető ugyanis később vele szemben nem, illetve korlátozottabb mértékben hivatkozhat tévedésre, jogi hibára (azaz, valamely, a szerződéskötés szempontjából lényeges körülménynek a szerződésben foglaltaktól eltérőségére) olyan tény tekintetében, mely az átvilágítás eredményeként számára ismertté vált.

Mi szükséges az átvilágítás tényleges megkezdéséhez?

Amennyiben a vizsgálat célja és tárgya pontosan rögzítésre került, az átvilágítás tényleges megkezdéséhez szükség van egyrészt a céltársaság hozzájárulására, másrészt annak aktív együttműködésére, melyért cserébe jellemzően titoktartási kötelezettség vállalását, esetleg valamiféle előzetes kötelezettségvállalás (szándéknyilatkozat) megtételét kérik.

Dr. Kálmán Petra hangsúlyozta: gyakori azonban az is, hogy az átvilágításra már a szerződés megkötését követően, az átvilágítás eredményétől függő következmények (például: vételár-módosítás) kerül sor.

A felek a vizsgálandó adatok körét és az adatszolgáltatás módját előzetesen rögzítik. Az adatszolgáltatás két leggyakrabban alkalmazott módja az adatszoba használata, valamint az egyedi adatgyűjtés. Adatszoba esetén a vizsgált fél a rendelkezésére álló okiratokat előre összegyűjtve, rendszerezve bocsátja rendelkezésre, míg egyedi adatgyűjtés esetén a vizsgálatot végző által összeállított lista alapján szolgáltatnak információkat. Utóbbi esetben az ellenőrzés alakulásához képest alakul, bővül a rendelkezésre bocsátandó adatok köre.

Az eredmények rögzítése és a "riport"

Ha az átvilágításra vállalatfelvásárláshoz, egyesüléshez kapcsolódóan kerül sor, de a szerződéskötésig nem zárul le, egyrészről érdemes a szerződésben rendelkezni arról, hogy a vizsgálat eredményétől függően milyen jogok - elállás, szavatosság, vételár-csökkentés stb. - illetik meg a befektetőt, másrészről javasolt a vételár egy részét visszatartani mindaddig, amíg teljes körű információval nem rendelkezik a befektető a céltársaságról.

A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: mindezen jogfenntartásokat azonban rendkívül pontosan lehet csak rögzíteni, és azok nem eredményezhetik a céltársaság tulajdonosainak kiszolgáltatottságát.

Mind az eredmény, mind a felesleges vizsgálatok elkerülése érdekében optimális, ha az átvilágítás és a szerződéses tárgyalások egymással folyamatos kapcsolatban állnak, hogy felesleges vizsgálatokra ne kerüljön sor.

Az átvilágítás eredménye egy "riport", azaz szakértői jelentés, mely a fentiekben rögzítettektől függő részletességgel tartalmazza az átvilágító céltársasággal kapcsolatos észrevételeit jogi vélemény, ajánlás formájában. A gondos átvilágítás nem korlátozza magát a vizsgálat tárgya kapcsán feltárt ismeretekre és kockázatokra, ha olyan információ kerül az átvilágítás során a birtokába, mely további, a megbízó szempontjából releváns problémát valószínűsít - mondta végezetül dr. Kálmán Petra.