Nem érdemes halogatni a karácsonyfa vásárlását

fenyőfa, karácsonyfa
Debrecen, 2013. december 22. Fenyőfát árusító hely Debrecenben 2013. december 22-én. A kereskedők tapasztalata szerint sokan az utolsó napokban veszik meg a fenyőfát. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Vágólapra másolva!
Az árusokhoz a szezon elején egy szállítmánnyal érkeznek a fák és utána már nem rendelnek újat, ezért az elején még van miből válogatni. Aki tökéletes, ízlésének, kívánságainak megfelelő fát szeretne, érdemes minél hamarabb ellátogatni egy faárushoz és hazavinni a kiválasztottat.
Vágólapra másolva!

A legtöbb helyen az elmúlt hétvégén kezdték el a fák árusítását, még nincs tolongás és az árusok is nagyon segítőkészek, szívesen osztják meg a tudásukat, és segítenek a választásban.

Aki közvetlenül karácsony előtt vásárolja meg a fát, kisebb választékkal számolhat. Viszont, ha karácsony utánra hagyjuk, előfordulhat, hogy ingyen is hozzá tudunk jutni - jegyezte meg viccesen az egyik faárus.

Talán nem elsődleges szempont, mert végül is egyetlen fát fogunk hazavinni, de végigjárva a fát kínáló árusítóhelyeket azt tapasztaltuk, hogy ahol egész évben növényekkel foglalkoznak - tehát szakszerű kertészetekben - nagyobb a kínálat a fenyőfákból, és kevesebb az esztétikailag kifogásolható köztük. Az alkalmi faárusoknál több a másodosztályú, kevésbé szép fa, és az árusok sem olyan tájékozottak és készségesek.

Forrás: Origo

Magyar vagy dán?

Magyarországon a legtöbb fenyőt Zala megyei őstermelőktől szállítják szerte az országba. Aki már több éve foglalkozik fenyőfaárusítással, nem bízza a véletlenre, milyen fa kerül be a kínálatába. A szadai Fekete János kertészetéből már november végén elmennek Zalába, és személyesen, egyesével választják ki a fákat. Egy színes szalaggal jelölik meg őket, ez rajta is szokott maradni az eladásra szánt fákon: erre írják rá az árat később. A fákat közvetlenül karácsony előtt vágják ki és szállítják az árusítás helyére.

Norman, normand, nordmann vagy mi a csuda?

Az utóbbi évek népszerű karácsonyfájának nevét elképesztő kavarodás övezi. Nem a hódító normannok faragtak belőle nyelet a buzogányuknak, és a normandiai partraszállásnál sem ilyen fákon kellett magukat átverekedni a szövetségeseknek. A csinos fácska, melyet a botanikusok csak Abies nordmannianaként, vagyis kaukázusi jegenyefenyőként ismernek, leírójáról Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta a nevét, aki botanikával is foglalkozott, és orosz gyűjtőútján találkozott ezzel a fajjal.
Miközben szenteste párás tekintettel énekeljük a Csendes éjt, a fára pillantva jusson eszünkbe, hogy névadója fedezte fel az emberi szemben élősködő férgeket, de róla kapta nevét a feketeszárnyú székicsér is, avagy finnül az aropääskykahlaaja.

A Dániából érkező nordmannfenyő még mindig szebb, mint magyar társa. Más a klíma, nincsenek akkora melegek, mint itthon, az ottani talajt is jobban kedveli, ami meglátszik a fa koronaszerkezetén is. A Dániából érkező fák lombja tömöttebb, a magasságához képest arányosabb az ágak hossza.

Ezüstfenyő, és már ára is van Forrás: MTI

Igazán nagy, magas fenyőt is csak Dániából lehet beszerezni - részletezi egy fenyőfaárus. Három méter fölötti nordmannfenyők a magyarok között ritkán vannak, a termelők inkább kivágják őket, mikor még kisebbek, mert a szárazság nem tesz jót nekik, leszáradhat a csúcsuk, ez pedig nem gazdaságos, még akkor sem, ha csak ritkán fordul elő ilyesmi. A megfigyeléseink szerint a Dániából származó fák sötétebb zöld színűek.

A magasabb, 2 méter fölötti fákból igyekeznek csak a legszebbeket tartani az árusok, mert a tapasztalat szerint, aki igazán nagy és drága fát vesz, elvárja a minőséget.

Tökéletes fa nincsen, de a szebbnél szebb formák közül mindenki ki tudja választani azt, amelyik az ő szemének a legtetszetősebb. Van, aki magas vékony fát szeretne, más dús koronájút, ezért igyekeznek többféle koronaformát is tartani. A legtöbbet a kisebb 1,2-2 méteres fákból adnak el, erre van a legnagyobb kereslet.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A gyökeres fák érzékenyebbek

A gyökeres fák közül, ha kiültetésre szánjuk, olyat érdemes választani, amelyiknek minél nagyobb a földlabdája, az ilyen rejti ugyanis a legkevésbé sérült gyökérrendszert, ami kedvező a fa megfakadása szempontjából – javasolja a veresegyházi Angyali Kertészet munkatársa.

Mielőtt az ilyen fákat a meleg szobába vinnénk, a lombhullás elkerülésére tároljuk pár napig átmeneti hőmérsékleten, tegyük cserépbe vagy valamilyen edénybe, locsoljuk rendszeresen. A karácsonyi ünnepek elmúltával lehetőleg minél rövidebb ideig tartsuk a fát lakásban, fokozatosan szoktassuk vissza a hideghez, és amikor enyhülnek a téli napok, ültessük ki a kertbe.