Mióta nyitogatjuk a kalendárium ablakait?

Adventi kalendárium, a kalendárium eredete, csokifalatok
Vágólapra másolva!
Tán meglepő, de az, hogy adventi naptárat adunk a gyerekeknek, benne a 24 csokidarabkával, egyáltalán nem valami régi szokás, pláne nem népszokás.
Vágólapra másolva!

Forrás: AFP/DPA

Ha már itt tartunk, a karácsonyfa-állításról is csak a 15. századból maradtak feljegyzések, de ezzel még mindig messze lekőrözi az adventi naptárakat a régiségi versenyben. A XIX században például a vallásos családok december 1-től 24-ig mindennap meggyújtottak egy gyertyát vagy apró, bibliai témájú képeket akasztottak a falra, ezzel is jelezve az ünnep közeledtét.

A tudomány mai állása szerint aztán az első, általunk ismert adventi kalendárium 1851-ben készült, ráadásul ezt kézzel rajzolták és vágták ki. Több mint ötven évnek kellett aztán eltelnie ahhoz, hogy megjelenjen a professzionális, nyomtatott változat is: ezt egy Gerhard Lang nevű müncheni nyomdásznak köszönhetjük. Lang állítólag gyerekkorában annyira lelkesedett a karácsonyért, hogy édesanyja papírból készített neki gyertyákat, amiket aztán mindennap egy nagyobb kartonra ragasztott fel, így láthatta, mennyit kell még aludni karácsonyig.

Csoki helyett csak színes képek voltak az ablakokban
Persze a prototípus valószínűleg csalódást okozna egy mai édesszájú gyereknek: abban ugyanis nem csokidarabkákat rejtettek el, hanem 24 színes képecske volt a színes kartonlaphoz rögzítve. Ezek jelképezték a december elsejétől szentestéig tartó időszak napjait. Csak évekkel később alakult ki a kalendárium mai alakja, ekkor kerültek az apró ajtócskák mögé különböző édességek, cukorka és csokoládé.

Persze nem csak hizlaló édesség kerülhet az adventi kalendárium ablakaiba: ha magunk készítjük el, olyan nyalánkságot teszünk bele, amilyet csak jónak látunk. Kattintson ide, és fabrikáljon gyermekének adventi naptárat!