Tíz kedvenc karácsonyi versünk

Körbekérdeztünk az [origo] szerkesztőségében, ki melyik karácsonyi verset szereti a legjobban: mire emlékszik gyerekkorából, mi jut eszébe ma a karácsonyról, vagy melyik verset mondogatja saját gyerekének fadíszítés közben. Következzen a mi tíz kedvenc karácsonyi versünk.

Wirth Zsuzsanna (Itthon)

Pilinszky János: A fényességes angyal is (Emlékezés egy világháborús karácsonyra) Az égbolt elsötétedett. S akár a végitélet zord fellege tört volna ránk, a föld is oly sötét lett. Gyermekszívünk is oly nehéz! A házak és a kertek, az egész törékeny világ, éreztük, velünk reszket. Aztán a roppant csöndön át puhán és észrevétlen, a hangtalan meginduló és puha hóesésben, akár a fényes pelyhek is vigyázva földet értek, a fényességes angyal is, ő is a földre lépett.

+ + +

 

Puskár Krisztián & Inkei Bence(Quart)

Weöres Sándor: Száncsengő   Éj-mélyből fölzengő -- Csing-ling-ling -- száncsengő. Száncsengő -- csing-ling-ling -- Tél öblén halkan ring. Földobban két nagy ló -- Kop-kop-kop -- nyolc patkó. Nyolc patkó -- kop-kop-kop -- Csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő -- Csing-ling-ling -- száncsengő. Száncsengő -- csing-ling-ling -- Tél öblén távol ring.

+ + +

 

Melocco Anna (Üzleti negyed)

Kányádi Sándor: Hattyúdal   úszó jégtáblára menekült didergő emberpár karácsonyi zenét sugároz minden hullámhosszon

+ + +

 

Bellay Szilvia (Quart, Karácsony)

József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk.      Lángos csillag állt felettünk,      gyalog jöttünk, mert siettünk,      kis juhocska mondta - biztos      itt lakik a Jézus Krisztus.           Menyhárt király a nevem,           Segíts, édes Istenem. Istenfia, jónapot, jónapot; Nem vagyunk mi vén papok.      Úgy hallottuk, megszülettél      szegények királya lettél.      Benéztünk hát kicsit hozzád,      Üdvösségünk, égi ország!           Gáspár volnék, afféle           földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból.      Főtt kolbászunk mind elfogyott,      fényes csizmánk is megrogyott,      hoztunk aranyat hat marékkal,      tömjént egész vasfazékkal.           Én vagyok a Boldizsár,           Aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária boldogságos kis mama.      Hulló könnye záporán át      alig látja Jézuskáját.      A sok pásztor mind muzsikál.      Meg is kéne szoptatni már.           Kedves három királyok,           jóéjszakát kívánok!

+ + +

 

Dömötör Ági (Programajánló)

Lackfi János: Lábnyomok   Láttam a Mikulás lábnyomait, végig, amerre hozta az ajándékokat. Fehér, mezítlábas nyomot csakis ő hagy a padlón. Biztos csupa korom lett a csizmája, ahogy lejött a kéményen. Levette, hogy ne csináljon koszt. Mondom anyának, aki épp a hintőport rakja vissza a szekrénybe.

+ + +

 

Weyer Balázs (főszerkesztő)

Ady Endre: Kató a misén Pompás, fehér Karácsony-éjen Kidobta a szikrázó hóba, Kidobta a havas semmibe Magzatját a papék Katója. Aztán Kató, a kis cseléd-lyány, Szédülve, tántorogva, félve, Ahogy illik, elment maga is Éjféli, szent, vidám misére. Kató gazdája, az izmos pap S falusi nyája énekelnek: 'Dicsértessék az egek ura, Hogy megszületett az a gyermek, Az a gyermek, ott Betlehemben.' Kató fölsír a papi szóra S az a gyermek, a betlehemi, Könnyezve tekint le Katóra.

+ + +

 

Sáling Gergő (felelős szerkesztő; Itthon)

Karácsonyi mondóka (angol népköltés, Tarbay Ede fordítása) Karácsony első napja van, köszönt és minden jót kíván egy csíz a csupasz körtefán. Karácsony második napja van, köszönt és minden jót kíván két gerle és egy csíz a csupasz körtefán. Karácsony harmadik napja van, köszönt és minden jót kíván három veréb-zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán. Karácsony negyedik napja van, köszönt és minden jót kíván négy nyafka macska, három veréb-zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán. Olvassa tovább!

+ + +

Ungár Péter (olvasószerkesztő)

Parti Nagy Lajos: jaj cica (részlet) (ponty) jaj cica karácsony van mennyél ki egy pillanat eléggé herótom van agyoncsapom a halat de hát vagy ő vagy én csak add ide a kisláb ost na ez a szegény meg se tejes se ikrás könnyű mondani onnan asszed egy leányálom epéje mindennek van csak ezét nem találom a fal pirinyót véres de mindennek van ára ne kijabáljál édes dehogy mostad hiába azér nem könnyű élni éppenséggel promt nehéz pont olyan a halé ni ahogy isten szeme néz A teljes vers

+ + +

 

Virágvölgyi István (Fotó)

Weöres Sándor: Suttog a fenyves   Suttog a fenyves, zöld erdő, Télapó is már eljő. Csendül a fürge száncsengő, Véget ér az esztendő. Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel most a nagykendő. Libben a tarka nagykendő, Húzza-rázza hűs szellő. Suttog a fenyves, zöld erdő, Rászitál a hófelhő. Végire jár az esztendő, Cseng a fürge száncsengő.

+ + +

 

Domokos Kata (Tudomány)

Ady Endre: Karácsony 1. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves, kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma. 2. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Oda haza. De jó volna tiszta szívből - Úgy mint régen - Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent, Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. 3. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna Óh de nagy boldogság Szállna a világra. Ez a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgotha nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege, Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra...