Mindenki másképp csinálja – a karácsonyt is

Olaszországban nem a Mikulás rója az utcákat, hanem Befana

A legtöbb ember a hétköznapokban is a szokások rabja. Az ünnepeket meg egyenesen úgy találtuk ki, hogy ilyenkor minden úgy történjen, ahogy tavaly, tavalyelőtt, gyerekkorunkban. Amikor két ember összeköti az életét, az ünnepek koreográfiájában is meg kell egyezniük, ami nem mindig működik konfliktusmentesen. Pedig ha a saját honfitársaink közül választunk párt, az eltérések minimálisak. Nálunk senki sem akar karácsonykor pukkantgatni, sört adni a koboldoknak vagy nagy csinnadrattával végigvonulni az utcán. Hát igen, a karácsonyt is mindenki másképp csinálja.

A franciák karácsonya a kulináris örömökről szól

Mi másról is szólhatna az ünnep a gasztrokultúra őshazájában, ha nem a sok fogásból álló, hosszú órákon át tartó, kifinomult közös étkezésről? A réveillon de noëlnek, vagyis a 24-i karácsonyi vacsorának azért is kell hosszúra nyúlnia, mert

az ajándékokat csak éjfél után lehet kibontani.

Père Noël, alias Mikulás csak ekkor érkezik a kéményen keresztül, hogy a fa alá vagy a kikészített és kitisztított cipőkbe tegye a meglepetéseket.

Karácsonyi hangulat az Eiffel-torony tövében Forrás: Flickr/dalbera

Franciaországban a karácsony egynapos ünnep, csak december 25. szabadnap. Vagyis alighogy kipihenték az előző napi kései vacsorát, már neki is láthatnak a tulajdonképpeni karácsonyi nagy traktának, amelynek hagyományos koreográfiája valahogy így néz ki: előétel, főétel, sajt, (egyes helyeken, például Provence-ban13-féle) desszert, bor, kávé.

Az előétel általában füstölt lazac, libamájpástétom vagy kagyló, a főétel pedig gesztenyével töltött szárnyas, csirke, pulyka vagy liba. A sajttál után az édesség következik, ami karácsonykor hagyományosan bûche de noël, azaz karácsonyi fatörzs. Néhol még él a 13-féle desszert hagyománya, amellyel Jézusra és a 12 apostolra emlékeznek.

Tradicionális francia karácsonyi desszert Forrás: Flickr/torley

Vízkeresztkor, az ünnep lezárásaképpen galette des rois-t sütnek, vagyis a királyok lepényét. A süteményt papírkoronával díszítik, és egy porcelánfigurát sütnek bele. A szerencsés megtalálót természetesen királlyá koronázzák.

A spanyolok már kétszáz éve lottóznak karácsonykor

A spanyol karácsonyi lottót 1812 óta játsszák, a nyerőszámokat minden évben december 22-én húzzák ki. Gyakorlatilag az egész ország részt vesz a játékban, amely inkább tombolára, mintsem az általunk ismert lottóra hasonlít.

A játék nemcsak azért népszerű, mert régi hagyomány az országban, hanem mert eurómilliárdokat is lehet nyerni vele.

Aki nyert, aki nem, szenteste mindenképpen degeszre eszi magát, méghozzá népes családja körében. A népes család itt nem nyolc-tíz főt jelent, hanem akár ötvenet-százat is. A hagyományos spanyol karácsonyi menü tájegységenként változó, a leggyakoribb talán a hideg mandulaleves, a fehérboros, fokhagymás vagy paradicsomos hal és a kemencében ropogósra sült malac.

A spanyol karácsonyi lottót 1812 óta játsszák Forrás: Flickr/Álvaro Ibáñez

A vallásos spanyolok – márpedig Spanyolországban sokan vallásosak –, részt vesznek az éjféli misén, amelyet la misa de gallónak, vagyis kakasmisének hívnak, mivel kakaskukorékolásig tart. Az ajándékozás csak ezután, karácsony első napján következik. Fenyőfa helyett sok családban inkább betlehemet állítanak.

A vízkereszt itt is jóval nagyobb ünnep, mint nálunk.

A spanyol gyerekek előző este szalmával és árpával tömött cipőiket kiteszik az ablakba, hogy a napkeleti bölcsek lovainak legyen mit ennie. Jótettüket a királyok édességgel honorálják. Reggel a család összegyűlik, és mindenki eszik egy szeletet a vízkereszti tortából, hogy kiderüljön, kinek lesz a legnagyobb szerencséje az új évben. Merthogy a tortába szerencseérmét rejtenek.

A spanyol gyerekeknek a napkeleti bölcsek visznek ajándékot Forrás: Flickr/Francisco Villena Sanchez

A svédek Donald kacsát nézik ajándékozás előtt

A karácsonyi „svédasztalon” mindig van pácolt hering, halsaláta, füstölt angolna, kaviáros tojás, füstölt lazac, húspástétom, svéd húsgolyó, sült oldalas és céklasaláta. A karácsonyfa-állítás időpontja alternatív, néhányan már hetekkel korábban, mások csak szenteste díszítik fel a fát.

Svéd népszokássá vált, hogy

délután háromtól négyig mindenki a Donald kacsa és barátai boldog karácsonyt kívánnak című Disney-filmet nézi.

Miután ezen a rituálén átesnek, következhet az ajándékozás. Svédül egyébként még Donald kacsát is Kallénak hívják (Kalle anka), ami sokat mondó lehet a Tetovált lány-rajongóknak. (Akik remélhetőleg tudják, hogy a főszereplő, Mikael Blomkvist Astrid Lindgren gyereknyomozójáról kapta a nevét.)

Svédország egyes részein a házak egész évben karácsonyi hangulatot árasztanak Forrás: Flickr/Bengt Nyman

Az ajándékokat egyébként egy Mikulás-szerű figura hozza, akit Jultomtennek, vagyis Karácsonymanónak neveznek. Kedves szokás, hogy

a svédek az ajándék mellé személyre szóló, komoly vagy vicces költeményt mellékelnek.

A rímes szöveg lehet akár feladvány is: vagy az ajándékozó kilétét vagy az ajándék tartalmát kell a versrejtvényből kitalálni.

A kimért angolok pukkantanak

Az angol ladyk és gentlemanek rendesen rákészülnek az ünnepre. Minimum egy héttel karácsony előtt, de akár már december 1-én felállítják a fát és kidekorálják a házat. A szenteste mint olyan náluk nem létezik, karácsony előestéjét többnyire házon kívül töltik a barátaikkal.

25-én már reggel túlesnek az ajándékozáson,

úgyhogy a nap többi részében már zavartalanul átadhatják magukat a gasztronómiai élvezeteknek.

Szinte minden család ünnepi asztalára gesztenyével töltött sült pulyka kerül krumplikrokettel vagy -pürével és zöldségekkel. A kötelező karácsonyi süteményt mince pie-nak hívják, omlós linzertésztából készül, és aszalt gyümölcsökkel töltik meg. És persze az angolok karácsonykor is esznek pudingot, amely leginkább a mi gyümölcskenyerünkre emlékeztet.

A cracker a brit karácsonyi asztal elmaradhatatlan kelléke Forrás: Flickr/Amelia Wells

Angol karácsonyi vacsora nincs pukkantás nélkül. A christmas cracker úgy néz ki, mint egy gigantikus szaloncukor. Kibontása nem egyszerű, két embernek szembe kell állnia egymással, és kétfelé húzni a crackert. Amikor sikerül széttépni a csomagolást, a meglepetés pukkan egyet. A kis csomagban rejlő ajándék és a vele járó favicc annak jut, aki a nagyobbik felét húzta.

A finnek nem feledkeznek meg a háziállatokról

A finnek karácsonyi készülődéséhez hozzátartozik, hogy megpróbálják kibékíteni a körülöttük ólálkodó rossz szellemeket. Talán jobban járnának, ha ezt úgy tennék, hogy önvizsgálatot tartanak, és nagyobb figyelmet tanúsítanak szeretteik iránt, bár az ő módszerük kétségtelenül egyszerűbb. Elég kitenni egy tál rizskását vagy még inkább sört a ház tövébe a koboldoknak, és máris megoldódnak a problémák. A komisz kis lények ellágyulnak az ajándéktól, és egy kis időre abbahagyják a gonoszkodást.

A télapó egyik szarvasa mintha megmakacsolta volna magát Forrás: Flickr/alberto

Egyébként a finnek nemcsak a koboldoknak kedveskednek karácsonykor, hanem a körülöttük élő állatokra is gondolnak. Ünnepi csemegét kapnak a háziállatok, a környéken élő madarak és vadállatok.

A finnek karácsonykor tejberizst esznek reggelire, amelybe szerencsét hozó mandulát rejtenek.

Az ünnepi menüből nem hiányozhat a sajtleves, majd hering, lazac vagy sült rénszarvas következik.

Desszertnek gyömbéres sütit és tejszínes szilvakrémet fogyasztanak. A karácsonyhoz hozzátartozik a glögg is, a mazsolás-mandulás forralt bor, ami kellemesen felmelegíti az ember testét-lelkét a sokszor kegyetlen finn télben.

Így készül a finom házi glögg Forrás: Flickr/mararie

A görögök manókkal háborúznak

Érdekes, a görögök éppen karácsonykor vívnak kemény küzdelmet a föld alól előmerészkedő gonosz manókkal. Náluk a karácsony, az újév és a vízkereszt összefonódik, tulajdonképpen december 25-től január 6-ig, 12 napon át tart az ünnep. Vagyis a háború.

A görög néphit szerint ugyanis gonosz manók, kalikandzaroszok élnek a föld gyomrában. Ezek a visszataszító lények egész évben szorgos munkát végeznek, azon igyekeznek, hogy elfűrészeljék a földet tartó fa törzsét. Karácsonykor azonban egy kis szünetet tartanak, előbújnak a Föld gyomrából, és mindent elkövetnek, hogy felbosszantsák az embereket.

Athénban ritkán fehér a karácsony Forrás: Flickr/cgrand

Ha eltörik egy pohár, ha kiborul a kávé, ha eltűnik a csoki a szekrényből, az ilyenkor mind-mind a kalikandzaroszok számlájára írandó. Hogy lehet védekezni ellenük? Nem szabad hagyni, hogy kialudjon a tűz a kályhában. A tüzet ugyanis utálják, ha meglátják a fényét, hanyatt-homlok menekülnek.

Vízkeresztkor a megszentelt víz újabb egy évre visszaűzi a gonosz kis lényeket a Föld gyomrába.

Viszont az alatt a 12 nap alatt, míg a földön garázdálkodnak, a világfa törzse begyógyul, és a manók kezdhetik elölről a fűrészelést.

A három királyok Athénban Forrás: Flickr/Manos K.

Az olasz gyerekek vízkeresztkor is kapnak ajándékot

Az olasz bambinóknak és bambináknak nem a Jézuska, nem is az angyal, hanem Babbo Natale, vagyis Karácsonyapó hozza az ajándékokat 25-én este. Ez az apó nagyon hasonlít Mikulásra, aki december 6-án ugyan elkerüli Olaszországot, de azért az olasz gyerekek sem járnak rosszabbul európai társaiknál. Csak éppen

egy hónappal később, vízkereszt napján kapják meg zokniba töltött édességadagjukat.

Ha pedig netán rosszalkodtak, nem virgács, hanem széndarab jár a csokoládé mellé.

Olaszországban nem a Mikulás rója az utcákat, hanem Befana Forrás: Flickr/Eleonora Gianinetto

A vízkereszti ajándékokat Befana hozza, a boszorkány, aki természetesen seprűn közlekedik, és a kéményen keresztül csempészi be a házba a finomságokat. Hogy miért csinálja ezt? Ami azt illeti, szegény egy kicsit el van tévedve. Az történt ugyanis, hogy amikor megszületett a kis Jézus, a pásztorok Befanának is szóltak, csak éppen a szenilis öregasszony nem követte azonnal a csillagot. Mire összeszedte magát, és útra kelt, már nem tudta, merre kell mennie, így aztán azóta is hiába keresi a Megváltót. Mivel fogalma sincs, melyik gyerek lehet az, biztos, ami biztos, mindegyiknek hagy egy kis ajándékot.