Képzelt wifiallergia is okozhat valós tüneteket

2013.07.08. 13:22

A vezeték nélküli hálózat, a mobilos adótorony vagy a hálózati áram nem bocsát ki olyan erős sugárzást, amely roncsolná a sejtek örökítőanyagát. Ám akár hatnak ránk ezek a kis energiájú elektromágneses sugárzások, akár nem, egészségi kockázattal mindenképpen számolni kell abban az esetben, ha félünk miattuk - bizonyították be magyar kutatók.

Harminc évvel ezelőtt már elterjedtek voltak a mikrohullámú sütők, mára már telítődtünk mobiltelefonokkal, számítógépeink rádióhullámok segítségével kommunikálnak. Korábban már írtunk róla, hogy egyre többen panaszkodnak a rádióhullámoknak tulajdonított negatív egészségügyi hatások miatt, a személyes történetek sok olvasónkból váltottak ki reakciókat. A hitetlenkedés és az elutasítás mellett egyesek arról számoltak be, hogy nekik is panaszokat okozott a vezeték nélküli készülékek közelsége.

"Lényegében a frekvencián múlik minden. A probléma forrása talán az, hogy ugyanazt a sugárzás szót használjuk az elektromágneses spektrum nemionizáló tartományának egy részére is, pont úgy, amikor az ionizáló sugárzásokról beszélünk, amelyek minden kétséget kizáróan rákkeltők. Pedig biológiai hatásaik tekintetében egyértelmű határvonal van a két elektromágneses tartomány között" - mondta dr. Szemerszky Renáta, az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet kutatóbiológusa az Origónak.

A röntgen-, a gamma- és a kozmikus sugárzásnak, illetve az ultraibolya sugárzás felső tartományának már valóban elég nagy az energiája ahhoz, hogy károsítsa az élő szervezetek sejtjeit (kattintson ide az elektromágneses spektrumot bemutató ábráért). A DNS rongálása és a normál sejtosztódási folyamatok megzavarása miatt ezek az ionizáló sugárzások mutagén és rákkeltő hatásúak.

A hálózati áram keltette mező vagy a rádió- és mikrohullámú sugárzás viszont az elektromágneses spektrum ellenkező végén helyezkedik el. Ezek alacsonyabb frekvenciájuk miatt sokkal kisebb energiát hordoznak, és ez az energia nem elég a molekuláris kötés felhasítására - magyarázta a kutatóbiológus.

Antennák egy párizsi háztetőnForrás: Origo

Még ne nyugodjunk meg

Persze a nemionizáló sugárzás is gyakorolhat hatást az élő szervezetekre. Az alacsonyabb frekvenciájú elektromos és mágneses terek örvényáramokat indukálnak az élő szervezetben, szövetekben. A rádiófrekvenciás, mikrohullámú vagy annál nagyobb frekvenciájú nemionizáló sugárzásoknak pedig hőhatásuk van.

A hétköznapok során használt elektromos berendezések és vezeték nélküli eszközök többnyire jóval kisebb intenzitású elektromos-mágneses mezőt vagy sugárzást hoznak létre, mint ami a testünkben áram indukálásához vagy hő gerjesztéséhez szükséges, így felelve meg az egészségügyi határértékeknek. Ám a tudomány szerint ezek a gyenge mezők is kölcsönhatásban lehetnek bizonyos élettani működésekkel. "A mindannyiunk számára fontos kérdés az, hogy ezek a hatások jelentenek-e egészségi kockázatot" - mondta Szemerszky Renáta.

Így néz ki az elektromágneses spektrum (Szabó J., Thuróczy G.: Nem-ionizáló sugárzások környezetünkben. Családorvosi Fórum, 2005/7)Forrás: Szemerszky Renáta

"Évtizedek óta folyik az úgynevezett elektromágneses túlérzékenység (electromagnetic hypersensitivity, EHS) vizsgálata. Eredete az 1980-as évekbe nyúlik vissza, amikor az első személyi számítógépek nagy számban a piacra kerültek, és sokan panaszkodtak a katódsugárcsöves monitorok elektromágneses sugárzására" - mondta az Origónak dr. Thuróczy György, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) nemionizáló sugárzásokkal foglalkozó osztályának vezetője.

Az EHS-betegek jellemzően fejfájásra, fáradtságra, viszketésre panaszkodnak, de arra is, hogy ég a bőrük. A tünetegyüttest 2006-tól IEI-EMF-nek nevezte el az Egészségügyi Világszervezet, lényegében az elektromágneses tereknek tulajdonított ismeretlen eredetű környezeti érzékenységről van szó (angolul idiopathic environmental intolerance attributed to electromagnetic fields).

A kutatások két fő irányban kezdődtek. Az egyik megközelítés alapján úgynevezett provokatív teszteket végeztek önmagukat túlérzékenynek tartó, illetve nem érzékeny személyeken. A teszt során ellenőrzött elektromágneses környezetben azt vizsgálták, hogy az illető felismeri-e az elektromágneses tér jelenlétét, illetve az elektromágneses tér jelenlétével összefüggésben produkálja-e azokat a tüneteket, amelyekről általában panaszkodik.

A másik megközelítésben olyan objektíven mérhető fiziológiai, pszichofiziológiai mutatókat kerestek, amelyek a magukat túlérzékenynek vallókra lettek volna csak jellemzőek. Egyik kutatási megközelítés sem hozott használható eredményt.

Az EHS-betegek fejfájásra, viszketésre panaszkodnakForrás: AFP/CARL COURT

A tudat képes megbetegíteni

"Akár hatnak ránk biológiai szinten az elektromágneses sugárzások, akár nem, egészségi kockázattal mindenképpen számolni kell abban az esetben, ha félünk, aggodalmaskodunk miattuk - mondja Szemerszky Renáta. - A kedvezőtlen hatásaikkal kapcsolatos elvárásaink ugyanis valós fizikai tünetekhez, akár komoly betegségekhez is vezethetnek, ezt a jelenséget nevezik nocebohatásnak. Az elektromos eszközök által okozott panaszok léte nem kétséges: a tudomány képviselői által is elismert és elfogadott az, hogy az érintettek szenvednek ezektől, jelentősen ronthatják az életminőségüket és a munkavégzési képességüket is!"

Az EHS hátterével, háttérmechanizmusával Magyarországon évek óta foglalkozik egy kutatócsoport az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében, dr. Bárdos György professzor vezetésével. A vizsgálatok során arra kérték a résztvevőket, hogy helyezzék kézfejüket két nagyméretű mágneses tekercs közé, amelyeket a kutatók kétpercenként véletlenszerű módon hoztak működésbe, anélkül, hogy a résztvevők vagy a vizsgálatvezetők tudták volna, hogy jelen van-e éppen a mágneses mező, vagy sem (ez az úgynevezett kettősvak helyzet). Minden kétperces szakasz végén kikérdezték az alanyokat, hogy észlelték-e a mező jelenlétét, és tapasztaltak-e bármilyen tünetet.

Meglepő eredmények születtek: a résztvevők kettősvak körülmények között nem tapasztaltak több tünetet a mező jelenlétében, mint anélkül. Panaszaik száma és erőssége inkább elvárásaikkal, aggodalmaikkal mutatott összefüggést: akkor észlelték a tüneteket - főleg fejfájást, fáradtságot, izzadást, kalapáló szívverést, viszketést, égő érzést, bizsergést -, amikor úgy vélték, hogy működésben vannak a tekercsek.

Ezen kívül azok a résztvevők számoltak be több panaszról, akik a vizsgálat elején fokozottabban aggódtak a sugárzások káros hatásai miatt, és több negatív elvárást tápláltak a mezővel szemben. A kutatóknak sikerült bizonyos személyiségjellemzőket is azonosítaniuk, amelyek hajlamosíthatnak az elektromágneses hiperérzékenységre. Eredményeik tehát valóban nocebohatásra utalnak.

Az aggodalmak befolyásolják az elektroszenzitivitás tüneteitForrás: AFP/Getty/Win McNamee

A tudati hatásra Thuróczy Györgynek is van egy jó példája: Németországban egy bázisállomás puszta látványa is élettani tüneteket okozott. A kísérlet során mobiltelefon-bázisállomást állítottak fel egy községben, de hónapokig nem kapcsolták be. Kiderült, hogy a helyiek már ezalatt is számos tünetre panaszkodtak, amelyek semmiben nem különböztek azoktól, mint amikor már működött a berendezés.

"A legújabb kutatási irányok, amelyekben magam is részt vettem Franciaországban, két irányban folynak. Az egyikben azt próbáljuk követni, hogy az illető személy tünetei, panaszai időben és térben összefüggésbe hozhatók-e az adott elektromágneses sugárzással - magyarázza az OSSKI főosztályvezetője. - A másik irány már a terápiára vonatkozik. Franciaországban olyan program indult, ahol ezt a vélt környezeti érzékenységet, adott esetben félelmet, szakemberek segítségével próbálják kezelni."

Rossz megoldás elbagatellizálni a nocebohatást

"Az elektromágneses hiperszenzitivitás esetében nem szabad pusztán nocebohatásról, önszuggesztióról vagy öncsalásról beszélni, vagyis helytelennek tartjuk elbagatellizálni a jelenséget" - ismerteti az ELTE kutatócsoportjának álláspontját Szemerszky Renáta. A tudatos vagy tudattalan elvárásaink eredményeképpen tapasztalt panaszok éppoly valósak, mint azok, amelyeket közvetlen kémiai, fizikai vagy biológiai hatások okoznak, magyarán ugyanúgy igazi biológiai (idegrendszeri, élettani) változások állnak mögöttük.

Arról sem szabad persze elfeledkezni, teszi hozzá a biológus, hogy az elektromágneses sugárzások közvetlen fizikai hatása sem zárható ki teljességgel, még ha a tudományos eredmények tanúsága szerint legfeljebb igen gyenge hatásról van is szó. Ugyanakkor nem lenne szabad a másik végletbe sem esni, vagyis indokolatlanul erős félelmeket táplálni e sugárzásokkal és technológiákkal szemben, hiszen ezek önbeteljesítő jóslatként működhetnek, és végül valóban megbetegíthetik az embert.

"A téma azért fontos, mert a WHO egészségdefiníciója szerint az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya" - mondja Thuróczy György. Ezért az IEI-EMF továbbra is fontos kérdés marad, különösen azért, mert a vezeték nélküli rádiós technológia hatalmas fejlődésnek indult.

Ha ön úgy érzi, hogy érintett a kérdésben, tapasztalt már ilyen panaszokat, zavarja a végtelen számú elektromos eszköz, a sok ismeretlen elektromágneses technológia és azok esetleges egészségkárosító hatása, vagy egyszerűen csak kérdései vannak a témával kapcsolatban, forduljon a PlaceBio Kutatócsoporthoz: ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. 2/B. Ide kattintva küldhet e-mailt dr. Szemerszky Renátának.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK