Szokjon hozzá, hogy muszáj lesz törődni a moslékkal

Egy kisfiú játszik a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő játékkal a Föld napján, a Vidékfejlesztési Minisztérium rendezvényén a Városligetben 2013. április 20-án.

Muszáj lesz a mostaninál alaposabban szétválogatni a szemetet a jövő évtől. A környezetügyi államtitkár szerint nem lesz nehéz dolgunk, a lényeg, hogy ne kerüljön egy helyre a komposztálható dinnyehéj és az égethető műanyag. Az elmúlt évtizedekben rengeteg szemetet pazaroltunk el értelmetlenül, a kormány ezen változtatna egy hirtelen fordulattal, ami egy kis rezsicsökkentéshez is jól jön.

Az elmúlt évtizedekben Magyarország elpazarolta a hulladékot, ám ez 2015 január elsejétől megváltozik, mert kötelező lesz válogatva gyűjteni a szemetet. Ez a lényege Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár vasárnapi bejelentésének, amelyben saját nyilatkozatát pontosította az úgynevezett száraz-nedves gyűjtési rendszer bevezetéséről. Illés múlt heti ötletéről mi is írtunk, de mint kiderült, félreérthető dolgokat mondott. Tehát akkor hogy is néz majd ki az új szemétrend?

Az államtitkárság számításai szerint Magyarország 2010-ig évente 200 milliárd forintot hagyott veszendőbe menni. Ennek az volt az oka, hogy a háztartási (szakszóval kommunális) hulladék valamivel több mint 70 százaléka a szemétlerakókba került, pedig ennek a mennyiségnek a 40 százaléka anyagában újrahasznosítható, másik 40 százaléka pedig egy speciális fűtőanyaggá tömörítve elégethető lett volna. Az anyagában újrahasznosítás például azt jelenti, hogy az újságpapírból, szórólapokból, használt füzetből ismét papír készül, az energiaitalos alumíniumpalackot pedig újraöntik. A műanyagokból, bőrből, egyéb égethető szemétből pedig brikettszerűen tömörített anyagot, RDF-et lehet gyártani.

A pazarlás pedig fokozatosan úgy szűnik meg, hogy 2015-től kötelező kétfelé válogatni a szemetet a szerint, hogy az száraz vagy nedves. Illés Zoltán elismerte, hogy a korábbi nyilatkozata félreérthető volt a kétkukás rendszerről, mert nemcsak edénybe lehet gyűjteni a hulladékot, hanem lebomló műanyag zacskóba is. A lényeg az, hogy egy helyre kerüljön a papír, a műanyag, a fém és az üveg, valamint az újrahasznosítható textil, és elkülönítve a dinnyehéj, a krumplimaradék, a használt pelenka.

Lehetne még egyszerűbben is

„Elemzésünk szerint nem az a rendszer a leghatékonyabb, mint amit én szorgalmaztam folyamatosan korábban” – mondta Illés Zoltán. Az államtitkár korábban az olaszországi modellt látta követendőnek. Ebben külön gyűjtik a papírt, külön a műanyagot, a fémet és az üveget, külön a komposztálandó szemetet, és megint külön azt a maradékot, amely már egyik kategóriába sem fér bele.

Illés elmondta, hogy az államtitkárságon alapos logisztikai és költséghatékonysági elemzést végeztek, és így derült ki, hogy elég a száraz-nedves szempont szerint válogatni a szemetet. Ez azért hatékonyabb, mert így a kukásautónak csak kétszer kell fordulnia, és általában kevesebb járművel megoldható a szállítás. Az új gyűjtési rendszer "eltéveszthetetlenül egyszerű” lesz szerinte, ami leginkább a lengyel megoldásra hasonlít, bár korábban Illés még az olasz módszert tartotta követendőnek. Olaszországban azonban tartományonként változhat a szelektálási rendszer. A leginkább környezettudatosként ismert Toscanában például még egyszerűbben válogatnak: az egyik kukába kerül minden, ami újrahasznosítható, a másikba pedig mindaz, ami nem.

Magyarországon összesen 18 millió tonna szemetet termeltünk. Ebből anyagában 30%-ot hasznosítottunk újra, 2012-ben 37%-ot. 2010-ben a háztartási szemét 70,4%-a lerakókba került, 2012-ben pedig a 65,4%-a. A környezetügyi államtitkárság szerint a pozitív folyamatoknak az az oka, hogy bevezették a lerakási díjat (fotón a Metaloglobus műanyagtelepe Budapesten) Forrás: AFP/Ferenc Isza

A száraz-nedves szemét utánválogató üzemekbe kerül. A nedves hulladékot kézzel semmiképp sem lehet szétválogatni „állaga és összetétele, továbbá a közegészségügyi követelmények miatt” – válaszolta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóosztálya az Origónak. A komposztálható részeket tehát géppel választják szét. A száraz szemét már egyszerűbb eset, mert válogatásukhoz szükséges létesítmények eddig is üzemeltek Magyarországon. A papírt, fémet, üveget és műanyagot kézzel és géppel is lehet válogatni. Hogy az adott üzem melyiket választja, az számos tényező, de leginkább a beérkező hulladék mennyisége befolyásolja. Kézi válogatás közmunkában is történhet a VM szerint.

A hulladékos közszolgáltató cégek eladják az anyaguk szerint válogatott szemetet. Az égethető szemétből készült RDF-nek is biztos piaca van, mert egységnyi hő előállítása kőolajszármazékból 10 forintba, RDF-ből pedig 0,5 forintba kerül. Az RDF hőértéke a barnaszénével vetekszik, vagyis fel lehet használni a Mátrai Hőerőműben, de a Lafarge pécsi és a Heidelberg váci cementüzeme is érdeklődik iránta (a cement nyersanyagait égetni kell, ami sok hőt igényel, és óriási CO₂-kibocsátással jár).

Visszajáró pénz

A kormány tervei szerint az év második felében ismét csökkenhet a szemétdíj, méghozzá legalább 10-15 százalékkal. Ez úgy jön ki – magyarázta Illés –, hogy az eladásból származó bevétel a közszolgáltatóknál marad, a hasznot pedig a szolgáltatás minőségének javítására kell fordítani, és futja belőle az olcsóbbításra is. Az államtitkárság szakértői azt sem zárják ki, hogy kevesebbet fizessen majd az, aki nagyobb arányban válogat szét bizonyos típusú szemetet. Mindenesetre továbbra is szabott ára lesz a szemét elszállításának, a közszolgáltatási díjat pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szabja meg 2014. szeptember 30-ától.

További változás, hogy a hulladékgyűjtő szigetek fokozatosan megszűnnek. Ezt az államtitkárság azzal indokolta az Origónak, hogy már jó ideje üzemelnek, de a rendszer nem olyan hatékony, mint amennyire várták. Költséges a működtetésük a szállítás és a szigetek körüli rendszeres takarítás miatt. Budapesten például 665 gyűjtősziget marad az eddigi 930 helyett, és ott már csak az üveget gyűjtik.

Illés Zoltán vasárnapi bejelentése számos ponton illeszkedik a Fidesz választási kampányába, például azzal, hogy következetesen rezsicsökkentésről beszélt. Szerinte a szocialista kormányok alatt a lerakást részesítették előnyben, méghozzá azért, mert a nagyjából hetven lerakó külföldi cégek és önkormányzatok közös tulajdonában van. Ez a lerakási díj bevezetésével változott meg 2010-ben.

Az új hulladéktörvény másik fontos eleme az volt, hogy közszolgáltatássá minősítette a lakossági hulladék kezelését, és kötelezővé tette, hogy az ezzel foglalkozó cégekben legalább 51 százaléka legyen az állami (önkormányzati) tulajdonrész. Illés szerint az új rendszer sikertörténet, mert a 3200 település közül alig 250-ben kérdéses, hogy melyik cég végzi majd a közszolgáltatást. A Greenfo környezetvédelmi portál gyűjtése szerint viszont volt több olyan cég, amelyik visszalépett a kommunális szemét kezelésétől, csak a cégek hulladékaival foglalkozik, mert a jelenlegi hatósági áron nem éri meg a szolgáltatás.

Komposztálás és betétdíj

Komposztálás nélkül nehezen tudom elképzelni a nedves szemét szétválogatását – magyarázta a száraz-nedves gyűjtésről szóló korábbi cikkünkben Rátz Judit, a Hulladék Szövetség programvezetője. Az Origo kérdésére válaszolva most az államtitkárság azt közölte, hogy „a kertvárosi övezetek és a vidéken élők többsége a zöldhulladékot komposztálja, így az meg sem jelenik a közszolgáltató által elszállított hulladékmennyiségben. Emellett a közszolgáltatók szükség esetén lehetőséget biztosítottak zsákos gyűjtésre is”.

Rákérdeztünk arra is, hogy napirenden van-e még a betétdíjas rendszer kibővítése. Ez leginkább az üveg esetében lenne hasznos, mert sokkal kevesebb energiába került kimosni és újratölteni a visszavitt palackokat, mint az üvegtörmeléket kiválogatni a kukákból, majd beolvasztani és újraönteni a palackot. A Humusz Szövetség adatai szerint ennek ellenére egyre ritkább a betétdíjas termék az üzletekben. Az államtitkárság válasza szerint „műhelymunka keretében folyamatban van a rendszer kidolgozása”.