Jobban jár, ha nem használja csalinak a tiszavirágot

Az egykor Európa szerte elterjedt faj ma már csak hazánkban, a Tiszában és mellékfolyóiban él

Tömegével rajzanak Európa legnagyobb méretű kérészei a Tiszán: Szegeden kedden, Tiszafüred közelében csütörtökön figyeltek meg több ezer példányt a védett rovarból. Még az elhullott példányokat is tilos horgászcsalinak használni.

Az egykor Európa-szerte elterjedt rovar, a tiszavirág (Polingenia longicauda) ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin él, és igen érzékeny a vízminőségre. A 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza alsó szakaszain rajzanak először, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe. Később a Tisza felső szakaszain is előfordulnak.

A kérészek násztáncát párosodás követi, majd a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel. Telepeiken tíz-százezres egyed is található. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek – ez a tiszavirágzás:

Egy tiszavirág a Tisza tiszaörvényi szakaszán, Tiszafüred közelében június 11-én. Kattintson a képre, és nézzen még több kiváló fotót a rajzásról! Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A rovarokat már a járatok szájánál békák és ragadozó halak várják. Kérészekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. A néhány méter magasságú, kavargó tömegben a hímek megkeresik párjukat, a levegőben párosodnak, majd rövidesen elpusztulnak. A nőstény a vízbe rakja a petéit, majd szintén elpusztul. A víz felszínét tiszavirág-tetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval.

A fokozottan védett rovarokat szeretik csalinak használni a horgászok, pedig a tiszavirág természetvédelmi értéke 10 ezer forint egyedenként, és egyaránt tilos gyűjteni az élő és az elhullott egyedeket. Bűncselekménynek számít, ha valaki a rovarok telepét felássa, illetve ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt össze. Büntetőjogi kategória az is, ha a rajzásba az elkövető motorcsónakkal szándékosan belehajt, és ezáltal megzavarja, elpusztítja a kérészeket.