Számos madárfaj – köztük fecskék, seregélyek és rigók – egyedszámának csökkenéséért felelős az a rovarirtó szer, amelyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak. A neonikotinoid típusú, kémiailag a jól ismert nikotinra hasonlító imidaklopridot két éven át tilos használni az Európai Unióban többek között többek között a napraforgó-, a kukorica- és a repcetáblákon. Az imidakloprid újabb káros mellékhatásáról a Nature-ben közöltek tanulmányt holland kutatók.
Hogyan hat a madarakra ez a növényvédő szer? A legvalószínűbb hatásmechanizmus az, hogy a madarak egyszerűen nem jutnak elég élelemhez, mert a szer hatására túlságosan megcsappan a rovarok száma – mondta Caspar Hallman, a tanulmány vezető szerzője, a a nijmegeni Radboud Egyetem kutatója a BBC News-nak. Emellett az is elképzelhető, hogy a zsákmányukon vagy a rovarirtóval bevont magokon keresztül jut szervezetükbe az anyag.
A kutatók tizenöt olyan madárfajt vizsgáltak, amelyeknek elsősorban rovarokkal táplálkoznak. Hosszú időn keresztül figyelték az egyedszámot és a madarak egészségi állapotát, valamint azt, hogy a felszíni vizekben mekkora koncentrációban van imidakloprid. A két adatsor összehasonlításakor arra jutottak, hogy a magasabb koncentráció legtöbb vizsgált madárfaj hanyatlásával járt együtt járt.
„Ha a koncentráció magasabb volt, mint 20 nanogramm literenként, a helyi populáció 3,5 százalékos csökkenését tapasztaltuk. Ez tíz év alatt 35 százalékos csökkenést jelent, ami óriási. A vészharangot tehát azonnal meg kell kongatni” – mondta Hans de Kroon, a Radboud Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A nanogramm rendkívül kicsi mennyiség, a gramm egymilliárdod része.
A holland kutatók azt a lehetőséget is vizsgálták, hogy vajon a madárpopulációk már azelőtt gyérültek-e, mielőtt az imidaklopridot az 1990-es években széles körben bevezették. Azt is megnézték, hogy a madarak fogyatkozása esetleg a földhasználat változásaival állna összefüggésben; végül mindkét verziót elvetették.
Az imidakloprid gyártója, a Bayer nem fogadta el az eredményeket, mert a vizsgálat szerintük nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést a vegyszer használata és a madarak pusztulása között. „A neonikotinoidok átfogó kockázatelemzésen estek át, amely megmutatta, hogy használatuk biztonságos a környezetre nézve, amennyiben az instrukcióknak megfelelően, felelősen alkalmazzák őket” – hangsúlyozta a cég egyik szóvivője.
A neonikotinoidok rendkívül elterjedt vegyszerek, jelenleg a globális rovarirtó-piac mintegy 40 százalékát teszik ki. A szerek a rovarok idegrendszerére hatnak, eredetileg azért kezdték el használni őket, mert régebbi rovarirtókhoz képest az előzetes vizsgálatok szerint kevésbé veszélyeztették az emlősöket és a környezetet. A neonikotinoid hatóanyagú rovarirtók oldódnak a vízben, így permetezhetők is. A neonikotinoiddal kezelt növény gyökerei, szára, levelei és pollene egyaránt mérgezővé válik. A vegyületeket sok esetben úgynevezett csávázószerként használják, vagyis a vetőmagokat vonják be velük.
Más szakértők viszont úttörő jelentőségűnek tartják a holland tanulmányt a neonikotinoidok hatásmechanizmusának megértésében, hiszen ez az első bizonyíték a méheknél sokkal szélesebb fajkört érintő káros hatásaira.
„Ha a rovarevő madarak elpusztulnak ennek a vegyszernek a hatására, akkor más rovarevő fajokra is hasonló sors vár. Ezért vizsgáljuk a denevéreket, a sünöket, a cickányokat, a halakat is” – kommentálta az eredményeket Dave Goulson, a Sussexi Egyetem ökológus kutatója. Goulson szerint új szántóföldi vizsgálatokra van szükség, pontosabban arra, hogy a gyártók bizonyítsák be, a neonikotionoidok használatával valóban nőnek a terméshozamok. „Ha a csávázószer-mentes vetőmagokkal sem csökken a termés, akkor ne használjuk ezeket az istenverte szereket, ez nem űrtechnológia” – mondta a BBC-nek.