Fantasztikus hurrikánfigyelőket terveztek diákok a NASA-nak

Százhatvan-százkilencven órát, azaz hét-nyolc napot tölthetnek egyhuzamban a levegőben, folyamatos adatszolgáltatás, olcsó üzemeltetés. Ilyen távirányítású repülőgépeket terveztek mérnökhallgatók a NASA-nak a hurrikánok nyomon követésére.

Minél több, minél pontosabb adat, annál jobb prognózis és annál kevesebb kár – ez a hurrikán-előrejelzési megoldások lényege. Az Atlanti-óceánon június 1-től november 30-ig tart a hurrikánszezon. A precízebb előrejelzésekhez, a hurrikán pályáját előrejelző modellek jobb felhasználásához azonban több napos, folyamatos adatgyűjtésre van szükség a trópusi viharok kialakulásáról. Viszont a legjobb pilóta nélküli felderítő gép, az amerikai légierő és haditengerészet által használt RQ-4 Global Hawk is csak huszonnégy órás küldetéseket tud teljesíteni.

Ezért a NASA pályázatot írt ki amerikai repülőmérnök-szakos hallgatóknak. A feladat: olyan repülőgépet tervezni, amely legalább hét napon át folyamatosan a levegőben tartható, és a nyugat-afrikai partvidéket is meg lehet vele figyelni, ahol a Mexikói-öböl partjára majd hurrikánként érkező trópusi ciklonok kialakulnak.

A pályázatot a Virginiai Műszaki Egyetem (UVA) kilenc végzős hallgatója nyerte meg Gobble Hawk nevű tervével. A csapat két repülőből álló flottát tervezett. Egy gép 7 napon és 19 órán át képes levegőben maradni, üzemanyagként pedig folyékony hidrogént használ. A csapat a két gép legyártásának és tíz éves üzemeltetésének és karbantartásának költségét 199,5 millió dollárra becsülte:

A nyertes terv: a Gobble Hawk. A győztes diákok tanulmányi ösztöndíjat kapnak jutalomként Forrás: Virginia Tech

A második helyezett terv, az indianai Purdue Egyetem OQ451-5 Trident nevű gépe szintén hidrogént használ, és hét napos folyamatos üzemeltetést ígér. A tervezés és tesztelés 310 millió dollárba kerülne, míg a gyártás 78 millióba. Az üzemeltetés óránként 17 ezer dollár.

A OQ451-5 Trident Forrás: Purdue University

A Charlottesville-i Virginiai Egyetem csapata Big WAHOO-nak nevezte a gépét (az egyetem becenevére utalva, de a szó egyben a világkörüli önjáró hurrikán- és óceánfigyelő eszköz angol rövidítése). A gép hét napon és tizenkét órán át maradhat a levegőben. Az összköltség tizenöt éves üzemeltetéssel számolva 493,7 millió. A csapatok egymással alig összevethető adatokat hoztak nyilvánosságra a várható költségekről. Jason Welstead, a pályázat egyik bírálója, a NASA Aeronautikai Kutatási Igazgatóságának munkatársa azt mondta, hogy a három nyertes tervben kellő részletességgel mutatták be tervezési folyamatot, kitérve a költségek optimalizálására is.

A Big WAHOO Forrás: University of Virginia