Hol élnek a legnagyobb áramfalók?

Meglepően magas az áramfogyasztás az észak-európai államokban, messze meghaladva más fejlett ipari államok fogyasztását. A másik különbség az, hogy Izlandon és Norvégiában a megújuló energiaforrásoké a döntő szerep.

Pár napja írtunk arról, milyen jelentős különbségek vannak az egyes országok között az egy főre eső áramfogyasztásban. Bolíviában – ahol nemrég adták át az ország első naperőművét – az átlagpolgár mindössze 623 kilowattórát használ el, míg Magyarországon több mint a hatszorosát, 3895 kWh-t.

Melyik országban használják a legtöbb áramot évente?

Ha ön az Egyesült Államokra tippelt a nagy alapterületű lakóépületek, irodaházak világítása-légkondicionálása, valamint a fejlett ipar miatt, akkor tévedett. A Világbank toplistáját észak-európai államok vezetik, itt a legnagyobb az egy főre eső áramfogyasztás. Az északi éjszaka fényei kiválóan látszanak a Suomi NPP műhold felvételén:

Éjszakai fények Észak-Európában. A felvétel a Suomi NPP radiométer egységével készült. A berendezés számos hullámhosszon érzékeli a fényt a közeli infravöröstől a zöldig, és szűrőkkel különíti el az olyan gyenge jeleket, mint a városok vagy az erdőtüzek fénye Forrás: NASA Earth Observatory/Robert Simmon

A legtöbb áramot Izlandon használják, itt az egy főre eső fogyasztás 52 374 kWH. A második helyen Norvégia áll 23174 kWh-val, a harmadikon Finnország 15 738 kWh-val, míg a svédek a negyedikek 14 030 kWh-val. Az amerikai átlagfogyasztás sem kevés, 13 246 kWh, ám más, hasonlóan fejlett ipari államokban jelentősen alacsonyabb az egy főre eső fogyasztás: Japánban 7848, Németországban pedig 7081.

Miért használnak olyan sok áramot Észak-Európában?

Egyrészt a nagy energiaigényű iparág miatt, másrészt bőségesen állnak rendelkezésre természeti erőforrások, tehát nem kerül sokba az áram előállítása. Harmadrészt az igények is magasak a hosszú, hideg és sötét őszi-téli éjszakák miatt.

Izlandon és Norvégiában kifejezetten áramigényes üzemek működnek. Izland három alumíniumkohója például ötször annyi áramot fogyaszt, mint a szigetország teljes lakossága együtt. Norvégia fogyasztását növeli, hogy ott nagyobb arányban fűtik árammal a lakásokat és állítanak elő háztartási meleg vizet, mint Svédországban és Finnországban.

Víz, szél és földhő

Izlandi éjszaka a Suomi NPP műhold felvételén Forrás: NASA Earth Observatory/Robert Simmon

A kiugró fogyasztás ellenére az északi országok energiaszektora nagyrészt megújuló forrásokból termel áramot, így szén-dioxid-kibocsátása is alacsony. Norvégiában az áramot 98 százalékban a 1166 vízi erőmű állítja elő; a maradékon a biogázerőművek, a szélerőművek és a hőerőművek osztoznak.

Izlandon az áramot 75 százalékban vízi- és 25 százalékban geotermikus erőművekben állítják elő. Az épületek fűtésére és melegvíz-ellátására kiterjedt távhőhálózatot építettek ki, amely az igények 87 százalékát földhőből fedezik.

Finnországban már vegyesebb a kép. Az áramfogyasztás 28 százalékát atom-, 16 százalékát vízi, 13 százalékát szén, 11 százalékát gázerőművek fedezik. A legkárosabb a tőzeg használata, mert égetése jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, ezzel együtt az áramfogyasztást 5 százalékban a tőzeget használó erőművek látják el.