Vágólapra másolva!
Rózsaszínben, zöldben és sárgában játszó lencsefelhőket sikerült lefotózni Amerikában a részleges napfogyatkozás helyett.
Vágólapra másolva!

Nem igazán volt szerencséje október 23-án Phil Plaitnek, az amerikai Slate magazin csillagászati blogja szerzőjének. Plait a részleges napfogyatkozásról szeretett volna fotókat készíteni. A jelenség Kelet-Szibériából, Japánból, majd az esti órákban az Egyesült Államokból volt megfigyelhető aznap. Alighogy elkezdett fényképezni a tetőn, befelhősödött az ég, és úgy tűnt, végül rossz nap lesz az a tudomány számára.

Lencsék az égen

Így néztek ki a lencsefelhők Forrás: SLATE Bad Astronomy/Phil Plait

A felhők azonban vékonyodni kezdtek, és a Bad Astronomy szerzője számára feltűnt, hogy két lencsefelhőről van szó. Ez önmagában is elég ritkán megfigyelhető jelenség. Az altocumulus lenticularisok többnyire nagy kiemelkedések felett (jelen esetben a Sziklás-hegységről van szó), de valamivel azok fölött jelennek meg, amint a levegőben állóhullám alakul ki. Miközben a levegő áramlik bennük, egyik oldalukon folyamatosan keletkeznek, míg a túloldalon feloszlanak.

...különlegesen színezve

Mint írja, korábban már volt szerencséje állófelhőkhöz, így abban reménykedett, hogy lefotózhatja, amint a szélükön különleges módon törik meg a napfény. Ez az irizálás:

A felhő pereme erősen fehér volt, szabad szemmel kevésbé volt észlelhető az irizálás. Az ég valójában kék volt – a képen azért szinte fekete, mert a fotósnak szűkítenie kellett a rekeszt, és alacsony érzékenységgel és kis expozíciós idővel kellett dolgoznia. Itt az eredeti blogposzt, a teljes méretű fotó pedig itt látható Forrás: SLATE Bad Astronomy/Phil Plait

Lehet, hogy ez a legszebb kép, amit valaha készítettem. Különlegesen a színek, irizálás esetén gyakran fordul elő a rózsaszínt és a kékeszöld, azonban sárga árnyalatokat csak egyszer-kétszer láttam” – írja.

Hogyan alakul ki?

Az irizálás akkor jön létre, amikor a felhőben sok apró vízcsepp vagy jégkristály oszlik szét egyenletesen, amelyek fényelhajlást (diffrakciót) okoznak. Emellett a fénysugaraknak találkozniuk kell egymással, pontosabban szükség van az interferenciára is.

A vízcseppeknek azért muszáj nagyon kicsiknek lenniük, hogy méretük közelítsen kell a fény hullámhosszához. Vagyis az irizálás légköroptikai jelensége akkor lép fel, ha a cseppek mérete alig egy mikrométer. További feltétel, hogy a fénysugárnak csak egyszer szabad elhajlania, mert ha többszörös diffrakció fordul elő, fakók lesznek a színek. Fontos, hogy a felhő optikai értelemben vékony, azaz többé-kevésbé átlátszó legyen. Így aztán a vékony felhők, illetve a felhők széle szokott irizálni.

Az Origo minden cikke légköroptikai jelenségekrőlhttp://cimkezes.origo.hu/cimkek/legkoroptikai-jelensegek/index.html?tag=l%E9gk%F6roptikai+jelens%E9gek&hits=10&offset=0