A klímaváltozás feltámaszthatja a csernobili sugárzást

2015.02.10. 17:54

A csernobili katasztrófa reaktorból kiszabadult radioaktív bomlástermékei mind a mai napig sugároznak az atomerőmű körüli hatalmas, elhagyott erdőségekben. Norvég kutatók szerint a klímaváltozás következtében e szennyezés egy része ismét a környező országok felé veheti útját.

Az 1986-os csernobili reaktorkatasztrófa nyomán levegőbe került radioaktív szennyezés szétterült Európa felett, összességében nagyjából csaknem 200 ezer négyzetkilométernyi területen okozva érzékelhető sugárzásnövekedést. Közvetlenül a baleset után a reaktorból kiszabadult nagy aktivitású jód-131 izotóp jelentette a legnagyobb veszélyt. Mivel ennek mindössze nyolc nap a felezési ideje, mára szerencsére semmi sem maradt belőle.

Lassú bomlás ritkán jó

Egész más a helyzet a reaktorban keletkezett másik fontos urán-bomlástermékkel, a cézium-137-tel, mely harminc éves felezési ideje következtében mindmáig jelentős mennyiségben aktív a szennyezett területeken. Ez a sugárzó céziumizotóp könnyen képez vízben oldható sókat, így az évek során könnyen bemosódik a talajba, de épp oldhatósága miatt az élőlények szervezetébe is bejuthat.

Kiszámíthatatlan viselkedésére jó példa, hogy 2014-ben hirtelen megugrott a norvég rénszarvasok húsában mért cézium-137 koncentráció, amiért a kutatók egy, a rénszarvasok által előszeretettel fogyasztott gombafajt okoltak, melyről kiderült, hogy sokat halmoz fel termőtestében a radioaktív izotópból.

Gombaszedők Csernobil közelében, az ukrán-fehérorosz határ túlsó oldalán

Forrás: AFP/Viktor Drachev

Ha mindez nem volna elég fenyegető, a Norvég Levegőkutató Intézet új vizsgálatában

a posztmodern apokalipszis két lovasát is megidézte

összekötve a globális felmelegedés és a radioaktív szennyezés rémeit. Eszerint a Csernobil körüli, legszennyezettebb  területeken egyre gyakrabban kitörő erdőtüzek komoly mennyiségű radioaktív szennyezést juttathatnak a levegőbe, és így szórhatnak szét ismét Európa felett.

A kutatók félelmüket egy számítógépes szimulációra alapozták. A vizsgálat három (2002-ben, 2008-ban és 2010-ben) bekövetkezett erdőtűz műholdas felvételeiből és a radioaktív szennyezés eredeti lerakódási mintázatából indult ki, és a légmozgások és a tűz terjedésének matematikai modelljeit használta.

A csernobili atomerőmű látképe 1987-ben

Forrás: RIA Novosti/Igor Kostin

Sűrű erdő, sugárzó avar

A kutatók szerint az ilyen, teljesen magára hagyott erdőkben a radioaktív cézium jelentős mennyiségben megmarad a növényzet különféle szintjein, és nem távozik az erózióval vagy a folyamatos fakitermeléssel. Ráadásul azt is megfigyelték, hogy az avar lebomlása ezekben az erdőkben nagyjából kétszer annyi ideig tart, mint a szennyezéstől mentes területeken, amit annak tulajdonítanak, hogy  a sugárzás kárt tehet a lebontó szervezetekben.

A szimulációk azt mutatták, hogy a három erdőtűz során a szennyezésből megmaradt sugárzó anyag 2-8 százaléka távozott a füsttel, és terült el Kelet-Európa felett, de Skandináviától egészen Törökországig kimutatható volt a többletsugárzás jelenléte. A kutatócsoport számításai szerint az így kapott környezeti többlet-sugárterhelés nagyjából az évi megengedett érték századát teszi ki a Csernobiltól légvonalban mintegy 100 kilométerre fekvő ukrán fővárosban, Kijevben. Ez nem tűnik soknak, azonban a szennyeződés lerakódása nem egyenletes, ráadásul a sugárzó anyagok felhalmozódhatnak különféle élelmiszerekben, például a korábban is említett gombákban.

Forrás: AFP/Artyom Korotayev

Szárazabb évek, szaporodó tüzek

A klímamodellek egyre szárazabb éveket jósolnak a szennyezett területeken. A nagyobb kiterjedésű erdőtüzek valószínűségét az is növeli, hogy az erdők aljnövényzetében a rendszeres erdészeti munkák hiányában rengeteg, a tűz terjedését megkönnyítő lehullott faanyag gyűlt össze. Emellett az ukrán tűzoltóság helyi erőinek létszáma és felszereltsége is jóval alul marad az országos átlagnak – mindössze hetedannyi erőforrás áll rendelkezésre egy négyzetkilométernyi erdőterületre számítva, mint másutt. A norvég kutatók modellje több komoly erdőtüzet jósol a 2023 és 2036 közötti időszakra.

A csernobili vizsgálat tanulságai érvényesek a japán atomkatasztrófára, azaz Fukusimára is. Eszerint nem elég egy sugárszennyezett területet lezárni, magára hagyni, és jó messzire elkerülni, hanem folyamatosan gondoskodni kell a kezeléséről, különben a radioaktív szennyezés bezártnak hitt szelleme egy (nem is olyan) szép napon újra kiszabadulhat.