Az eddigi legveszélyesebb klímacsúcs jön

2015.11.28. 19:05

Napokon belül megrendezik a párizsi klímacsúcsot (COP21). A november 13-i párizsi terrortámadás ellenére megtartott, mérföldkőnek számító globális klímatalálkozó fokozott biztonsági intézkedések mellett mintegy 50 ezer embert vár a világ minden pontjáról. Fontos tudnivalók a klímacsúcsról.

Tények és érdekességek a párizsi klímacsúcsról

- Mikor és hol kerül megrendezésre?

November 30-a és december 11. között Párizs Le Bourget ad otthont a klímatalálkozónak.

- Miért éppen COP21 a neve?

A rövidítés arra utal, hogy 1992 óta - amikor is elfogadták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét- immár 21. alkalommal találkozik a világ mintegy 196 országának döntéshozója, hogy a globális felmelegedés problémáját megoldják.

Talán az utolsó esély a fenyegető klímakatasztrófa feltartóztatására a most megkezdődő párizsi klímacsúcsForrás: pixabay.com

- Kik lesznek ott a klímacsúcson?

Becslések szerint körülbelül 50 ezer résztvevő várható, ebből 25 ezer hivatalos kormányzati, kormányközi delegált, ENSZ hivatalnok, civil szervezeti képviselő és a sajtó munkatársai.

A térképen a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó állama/államszövetsége látható, összehasonlítva az Európai Unió kibocsátásávalForrás: AFP/S. Ramis, V. Lefai

- Mi a cél?

Az ipari forradalom előtti idők óta - 2013-as adatok szerint - a CO2-kibocsátás 40 százalékkal nőtt. Ezt antarktiszi jégmintákból mutatták ki a klímakutatók, minthogy azt is, hogy

a metán és a dinitrogén-oxid koncentráció sem volt ilyen magas az elmúlt 800 ezer évben.

Az üvegházhatású-gázok ilyen mértékű előfordulásának hátterében elsősorban a fosszilis energiahordozók és az intenzív mezőgazdaság állhat.  

Az ipari forradalom kezdete óta növekszik a légkör üvegházgáz koncentrációjaForrás: AFP/Dimitar Dilkoff

A  COP21 során prioritásként kezelik a károsanyag-kibocsátás csökkentését és a globális felmelegedés hatásaira való felkészülést, alkalmazkodást. A cél az,  hogy olyan egyetemes érvényű és jogilag is kötelező érvényű megállapodást hozzanak tető alá, amelynek mentén a globális felmelegedés elleni küzdelemben minden ország kiveszi a részét.

Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek hátterében is tettenérhető a globális klímaváltozás hatásaForrás: AFP/Joe Raedle

Konkrétan azt szeretnék elérni, hogy egy nemzetközi, összefogáson alapuló klímaegyezmény szülessen, amellyel 2050-ig meg lehet állítani a globális átlaghőmérséklet emelkedést 2 Celsius-foknál.

- Mennyibe kerül a klímatalálkozó?

A francia adatok szerint 170 millió eurós költségvetéssel lehet számolni, melyet 20 %-ban vállalatok finanszíroznak, úgymint az EDF, az Engie (korábbi nevén GDF Suez), az Air France, a Renault-Nissan, a BNP Paribas és a francia külügyminisztérium. 

Amiért a 2 Celsius fok a bűvös határ

Az ENSZ  Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentései szerint

az 1880-as évekhez hasonlítva a Föld átlaghőmérséklete 0,85 Celsius-fokkal lett magasabb.

Ez egy globális átlag, vannak szélsőséges kilengések, mint például az, hogy a déli sarkvidéken ez az eltérés 9 Celsius-fokos.

A pólusokon az átlagosnál jóval nagyobb a hőmérséklet ingadozásForrás: hemis.fr/Frumm John

Az IPCC és a klímatudósok szerint ez az elsőre csekélynek tűnő, alig egy Celsius-fokos változásnak is már komoly, érezhető ökológiai, társadalmi és gazdasági hatásai vannak,

gondoljunk csak a tengerszint 19 cm-es emelkedésére és ennek következményeire, 

az évszakok változásaira, az egyre gyakoribb áradásokra és a szokatlan meleg időjárásra. Hogy 2050-re ne legyen még ennél is rosszabb a helyzet, az üvegházhatású-gázkibocsátást 40-70 százalékkal csökkenteni kell.

Az NOAA által készített ábra rózsaszín és piros színnel jelzi, ahol a 2014 január-júniusi átlaghőmérséklet magasabb volt az átlaghoz képest (szürke: nincs adat)Forrás: NOAA

Az átlaghőmérséklet emelkedése és a szén-dioxid koncentrációjának nagyobb arányú előfordulása párhuzamosan fut egymás mellett, ami arra enged következtetni, hogy szoros összefüggés van a hőmérséklet növekedés és a szén-dioxid emisszió között.

A többség borúlátó a bűvös határ elérésében

Sajnos a szakemberek többsége nem derűlátó. Az országok egyéni vállalásai nem elegendőek, közös összefogásra lenne szükség. Minderre még rájön az is, hogy a november 13-i párizsi terrorakció és a migráns helyzet miatt nemzetközi konfliktusok élesedtek ki, amelyek szintén hátráltatják egy globális, minden ENSZ tagállamra nézve kötelező érvényű klímahatározat megszületését.

Ma már kétségbevonhatatlan tény a légkör globális felmelegedése, de ennek ellenére is, sok szakember borúlátó a párizsi klímacsúcs esélyeit illetőenForrás: Origo

Azonban, ha mégis sikerül egy nemzetközi klímaegyezményt elfogadni, akkor komoly változások jöhetnek a szén-dioxid kibocsátás visszaszorításában és a megújuló energiaszektor is előtérbe kerülhet a fosszilis energiahordozók ellenében.

Mi lesz, ha nem sikerül megállapodni?

Az ENSZ nemrég adta közzé, hogy az egyes országok által vállalt emisszió csökkentési célokkal kalkulálva is legkevesebb, mint 2,7 Celsius-foknál lehetne megállítani a globális átlaghőmérséklet emelkedést.

A globális felmelegedés egyre nagyobb területeken okoz elsivatagosodástForrás: Origo

A klímatudósok felmérései szerint, ha a 2020-ig érvényben lévő Kiotói Egyezményben vállalt mértékben haladnak tovább az államok, akkor  körülbelül 3,9 Celsius-fokkal kell számolni, és

ha  mostantól fogva senki nem tesz semmit, akkor a század végére 4,5 Celsius fokos hőmérséklet emelkedésre lehet számítani.

Ahhoz, hogy valódi hatások és eredmények szülessenek, nem elég az országok egyéni vállalásait nézni, hanem közös, együttműködő javaslatok, törekvések szükségesek.

Nem csak környezetvédelmi, hanem komoly politikai ügy is

Az országok vállalásokat tettek már az 1997-es Kiotói Egyezmény keretein belül, amelyben egyéni mértékben vállalták az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentését. Ahhoz, hogy ezeket valóban be is tudják tartani, a kormányzati döntéseknek az üzleti szektorra is ki kell terjednie, és ez sokszor bel- és külpolitikai érdekeket sért.

Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok és Kína a két legnagyobb kibocsátóForrás: Evan Joseph/Extell Development

Az is fontos, hogy az országok felelőssége megosztott: míg az USA és Kína a Föld legnagyobb károsanyag-kibocsátójának számít, addig Bhután és Puerto Rico már szinte teljes mértékben megújuló energiákból fedezi a szükségleteit, törekszik a teljes ökológiai gazdálkodásra való átállásra és zöld adót vezetett be.

Az egymásra mutogatás már nem megoldás a sürgető problémák megoldásáhozForrás: AFP/Janek Skarzynski

A fejlett és fejlődő országok erőforrásai eltérőek, ezért lenne szükség a fejlettebb országok sokkal intenzívebb támogatás nyújtására a szegényebb régiók részére.

Tanácskozás a jövőről terrorfenygetettség árnyékában

A rendezvény helyszíne az ENSZ felügyelete alá tartozik, ezért itt csak nagyon szigorú feltételekkel lehet tartózkodni. Három kategóriában engedélyezett a belépés a kék zónába: a résztvevő 196 országok döntéshozói (195 ország és az Európai Unió), kormányközi szervezetek, mint például a nemzeti bankok vagy más, így különösen civil szervezeti képviselők megfigyelői státusszal, és a sajtó képviselői, akik előzetesen regisztráltak az eseményre.

A párizsi tanácskozásra a november 13-i terrortámadás árnyékában kerül sorForrás: AFP/Kenzo Tribouillard

Magánszemélyek nem lehetnek jelen a Paris-Le Bourget területén.

Ezen kívül a klímakonferencia miatt  Franciaország visszaállította a határai ellenőrzését egy hónapra, amit a belügyi tárca előzetesen a terrorfenyegetettséggel és a közrend megzavarásának kockázatával indokolt. A rendkívüli helyzet okán 11 ezer rendőr és csendőr vesz részt az ország védelmében.

Francia kommandósok. Több ezer rendőrt mozgósítanak a tanácskozás helyszínének biztosításáraForrás: AFP/Pascal Pavani

Mindenesetre a tanácskozás idejére tervezett demonstrációkat és tömegrendezvényeket elővigyázatosságból lefújták. Elemzők szerint, ha Franciaország lemondta volna a rendezvényt, akkor az azt a benyomást keltette volna, mintha Párizs és legfőbb szövetségesei meghajoltak volna a terroristák akarata előtt. Szimbolikus gesztus az is, hogy Barack Obama, az USA elnöke már az elsők között jelenik meg a francia fővárosban.

Lelkes támogatók

Elsőként a történelemben, a katolikus egyház is támogatását fejezte ki a klímaváltozás elleni küzdelemben,

Ferenc pápa a Laudato si’ címmel kiadott enciklikában  kiemelte, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a Föld védelmében,

és híveit környezettudatos magatartásra szólította fel. Az enciklika szakmai előkészítését Hans Joachim Schellnhuber professzor, a Potsdami Klímakutató Intézet alapító igazgatója támogatta.

Ferenc pápa külön enciklikában állt ki a klímavédelem ügye mellettForrás: MTI/EPA/ANSA/Giorgio Onorati

Sharan Burrow, a Nemzetközi Kereskedelmi Unió főtitkára 60 tagországuk részvételével kampányt indított a vállalti szektor szerepvállalásának hangsúlyozására „Nincs munka a halott bolygón” („No jobs on a dead planet") mottóval.

Al Gore ( a kép jobb szélén) Bill Clinton egykori alelnökeForrás: AFP/Luke Frazza

Al Gore volt amerikai alelnök nemzetközi kampányt indított (Live Earth), amelyben lakossági és vállalati aláírások gyűjtésével akarja felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy mindenképpen komoly és felelősségteljes egyezmény elfogadására van szükség.

A cél egymilliárd klímavoks megszerzése.

Hazánkban Áder János köztársasági elnök hívta életre az Élő Bolygónk elnevezésű kampányt, mely Al Gore felhívásához csatlakozott. 

Barack Obama amerikai elnök a tanácskozás fontosságának jeleként, elsőnek érkezik Párizsba a külföldi államok képviselői közülForrás: MTI/AP/Susan Walsh

Laurence Tubiana  francia klímaügyi nagykövet az elmúlt években beutazta a világot és az ENSZ tagállamainak döntéshozóival előzetesen egyeztette az egyéni vállalásokat és a közös teendőket. Ezzel is elősegítette a párizsi klímacsúcson elérhető konszenzus megszületését.

A klímaváltozás is szerepet játszik a menekültek áradatában

A klímaváltozás már évek óta erőteljesen kihat a mezőgazdasági termelésre és az ivóvíz készletre a közel-keleti országokban, ezért emberek sokasága áramlik északabb felé, leginkább Európa nyugati országait megcélozva.

Az eszkalálódó menekültválság politikai okai mellett a háttérben a klímaváltozás is komoly szerepet játszikForrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki

William R. Polk, amerikai külpolitikai és Közel-Kelet szakértő 2013 őszén a The Atlantic című magazinban arról számolt be, hogy Szíriában 2006 és 2011 között olyan mértékű aszály volt, hogy a termés vagy teljesen vagy részben megsemmisült, a haszonállatok  85%-a éhen illetve szomjan pusztult. 2007 ősze és 2008 tavasza között a csapadéknak a szokásoshoz képest csak a fele hullott le, és a talajvízszint is olyan alacsony volt, hogy aki egyáltalán öntözni tudott volna szivattyúval, az sem tudott mit.

Szíriai család utazik Saqba városábanForrás: AFP/Amer Almohibany

Megfigyelők és ENSZ szakértők becslése szerint Szíria 10 milliós vidéki lakosságából 2-3 millió ember mélyszegénységbe süllyedt. Nem csoda, hogy kétségbeesett gazdák tízezrei mentek az utcákra, és 2011. március 15-én Daraa városában azért tüntetettek, mert a kormány nem nyújtott segítséget nekik. A párbeszéd elmaradt, helyette fegyveresen csaptak a tüntetőkre.

A belharcok azóta is dúlnak, és már több millióan hagyták el az országot,

sokan Európában remélve jobb életet.

A globális felmelegedés és társadalmi válságok eszkalálódása között szoros összefüggés áll fennForrás: AFP

Ez gazdasági és társadalmi szempontból is új, eddig nem ismert problémák elé állítja a civilizációt, kezdve az élelmezéssel, a járványüggyel, a szociális ellátással, munkaerő-piaci gondokkal,valamint a vallási és etnikai ellentétek kiéleződésével.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK