Rekordkorán, decemberben kezdtek virágozni az allergén növények

fa
Több fa pollenszezonja bizonyíthatóan korábban kezdődik
Vágólapra másolva!
Készül a fővárosi faállomány-felmérése, ám nem vizsgálja, hogy az egyes példányok allergének-e. Mennyit ér a városi zöldfelület, ha megbetegít egyeseket? Mi lehet a megoldás?
Vágólapra másolva!

Elképzelhető, hogy a kertészek szerint egy-egy fafaj vagy változata, fajtája jó várostűrő képességű, ideális utcai fasornak, ám ugyanerről az allergiások másként vélekedhetnek. Pláne, ha kétlaki fáról van szó: a parktervezők nem kedvelik a nőivarú fákat, mert azok a termésükkel "szemetelnek", ezért abból a fajtából inkább hímivarúakat telepítenek – igen ám, de azok bocsátják ki a virágport.

A várostervezés és az allergiások érdekei nem mindig egyeznek Forrás: MTI/Komka Péter

A globális felmelegedés miatt évről-évre korábban kezdődhet és tovább tarthat a fák pollenszórása, hónapokig kínzó allergiás panaszokat, köhögést, náthát, szemirritációt okozva. Az allergia az immunrendszert is gyengíti, ráadásul komolyabb betegségek, például az asztma előfutára lehet.

Az ÁNTSZ évtizedekre visszamenőleg rendelkezik adatokkal, ezek alapján az allergén fafajok közül

az éger pollenszezonja egy ideje statisztikailag bizonyíthatóan korábban kezdődik,

válaszolta kérdésünkre Magyar Donát, az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) aerobiológusa.

"Köze lehet a klímaváltozáshoz, hogy rekordkorán, már 2015. december első hetében elkezdett virágozni a mogyoró és a tiszafa, illetve most, egy héttel később a kőris virágporát is megtaláltuk a pollencsapdákban. Ez példa nélküli Magyarországon."

A világ szénanátha-fővárosa Granada

Paloma Cariñanos, a dél-spanyolországi Granada Egyetem botanikusprofesszora jól ismeri a fapollen okozta allergiát: ő és hét testvére minden évben hónapokig szenved a szénanáthától, amelyet a genetikai vizsgálat szerint édesapjuktól örököltek.

Több fa pollenszezonja bizonyíthatóan korábban kezdődik Forrás: Flickr / CIFOR

Botanikusként először azt kezdte vizsgálni, miképpen befolyásolják a városi zöld területek a levegőminőséget, majd pedig azt, hogy a levegőminőség milyen hatással van az adott terület népességének egészségére. Kutatótársaival új számítási módszert is kidolgozott a fák allergenitásának mérésére.

Eddigi tudásunk szerint ugyanis a világ városai közül

Granadában legtöbb a pollenallergiások száma, a helyiek 30 százaléka szenved ettől.

A mediterrán éghajlatú városban akár hat hónapig is tarthat a pollenszezon. Budapestre vagy más magyarországi városra vonatkozólag ilyen adat nem áll rendelkezésünkre.

Cariñanos és kutatótársai összeírták, milyen fák találhatók Granada tíz legnagyobb parkjában. A fákat öt csoportba sorolták, attól függően, mekkora a lombozatuk, milyen mértékben és mennyi ideig allergizáló hatású a virágporuk, ez hány embert érint, vagyis mekkora az allergén-potenciáljuk.

Fa és fa között nagy a különbség

A spanyol kutató meglepődött az eredmények értékelésekor: a vizsgálatba bevont zöldterületek közül a számítási mintapéldának vett Garcia Lorca parkban a faállomány 44 százaléka közepesen vagy erősen allergén hatásúnak bizonyult.

Általában Granada faállományának harmada fokozottan allergén; a nagy számban előforduló tölgy, olajfa és ciprus tartozik ebbe a csoportba.

Kiderült, hogy a leggyakoribb fafajták vannak legrosszabb hatással a levegőminőségre, s áttételesen az emberi egészségre. Ezek között számos olyan fajta található, például az eukaliptusz, keleti tuja, páfrányfenyő, cédrus vagy a bálványfa (amelyet mi gyakran ecetfának nevezünk), amelyek nem őshonosak arrafelé, mint ahogy Magyarországon sem, de nálunk is előfordulnak.

Nyolcféle módon szolgálják életminőségünket a fák

1. Tisztítják a levegőt
A levelek pórusain keresztül elnyelik a légszennyező gázokat, mint a nitrogén-dioxid, ammónia és kén-dioxid.

2. Oxigént bocsátanak ki
Egyetlen termetes fa egy év alatt 18 ember számára elegendő oxigént bocsát ki.

3. Enyhítik a klímaváltozást
Csökkentik az ózonréteg károsodását okozó légköri szén-dioxid mennyiségét: egy hektár erdő annyit nyel el az üveghatású gázból, amennyit egy autó százezer kilométer lefutása során bocsát ki.

4. Hűsítik a levegőt
A városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt az épületek között mindig melegebb a hőmérséklet, de egy fa akár 5 Celsius-fokkal is képes lehűteni a környezetét árnyékolással és hűsítő pára kibocsátásával.

6. Megvédenek a káros napsugaraktól
A bőrrákot okozó UVB-sugárzást akár 50 százalékkal is csökkentheti a lombozat.

7. A fák a léleknek is jót tesznek
Már a puszta látványuk javítja a lakók jóllétét, relaxáló hatásúak, csökkentik a stresszt.

8. Csökkentik a vízszennyezést
A fák óriási szivacsként kiszűrik a csapadékkal talajba került szennyeződéseket, ezzel védik a mélyebb vízrétegeket. Meggátolják, hogy a városi burkolt felületeken növényzet híján lefutó szennyezett csapadék egyenesen bekerüljön az élővizekbe.

Cariñanos elképesztőnek tartja, hogy a tájépítészek temérdek szempontot figyelembe vesznek a zöldfelületek tervezésekor, csak éppen a kiválasztott növényfajták allergén hatását nem.

Másként kéne értékelni a hasznukat

A spanyol botanikus tanulmányában is hangsúlyozta: nem fakivágás a megoldás, hiszen városi környezetben a fák számos módon képesek javítani életminőségünket, a légszennyező részecskék megkötésétől a hűsítő árnyékoláson át a fölös csapadék elvezetéséig, továbbá élőhelyül szolgálnak számos állatfajnak, lásd lásd keretes írásunkat.

Granadában a legtöbb a pollenallergiások száma világviszonylatban Forrás: AFP/Photononstop

Ezzel egyetért Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. "Az elmúlt évek fakivágásai miatt Budapest biológiai aktivitásértéke jelentősen csökkent" - válaszolta az Origo megkeresésére. Ez a mérőszám azt mutatja, hogy az adott területen a növényzet milyen hatást gyakorol a település ökológiai állapotára és az emberek egészségére.

Épp ezért volna fontos, hogy az önkormányzatok által jelenleg a fák értékének meghatározásához alapul vett fatörzsátmérő mellett

a lombozat és a gyökérzet "szolgáltatásait" is számításba vegyék

az említett nézőpont szem előtt tartásával – igaz, ez akár tízszeres értéknövekedést jelentene, ennyit kellene pótolnia kompenzációként a fát kivágónak, tette hozzá Schnier Mária.

Budapesten még nincs kész a faleltár

Az 1991. évi XXXIII. törvény előírja mind a Kerületi Önkormányzatok mind a Fővárosi Önkormányzat számára a tulajdonleltáruk elkészítését, értékelését és teljesíteniük kell az előírt adatszolgáltatást is.

A tulajdonleltár részét képezik a zöldfelületi elemek, s azon belül a fák.

A FŐKERT Nonprofit Zrt. gondozásában lévő budapesti közterületi faállomány (mintegy 4 millió négyzetméteren 32 000 fasori fa és 100 000 parkfa) felmérése folyamatosan történik, a fakataszter elkészítése előreláthatóan 2017 végére fejeződik be, nyilatkozta megkeresésünkre Lipcsei Szabolcs, a budapesti közcélú zöldterületeket gondozó FŐKERT Zrt. zöldterület-fenntartási igazgatója.

A készülő nyilvános és szabadon kereshető adatbázis a következő adatokat fogja tartalmazni a fákról: magyar és latin név, helyrajzi szám, pontos cím, törzs állapota, magassága, átmérője, kerülete, korona állapota, formája és átmérője, gyökér állapota, közvilágítás és közművezetékek léte (szabad és burkolt), KRESZ-tábla van-e, védett-e a terület, öntözési lehetőség, javasolt munka, tűzcsap van-e, űrszelvénybe lóg-e, fa típusa, örökzöld-e, parkfa/sorfa, fahely mérete és anyaga, faverem-rács van-e, favédelem van-e, rögzítés típusa, fa magassága, életkor (kb.), veszélyes-e, védett-e, rögzítő neve, megközelíthetőség, növényvédelem szükséges-e, közeli épület van-e.

Az adatbázis nem hivatott vizsgálni, hogy az egyes fák allergének-e, ezért ez nem fog szerepelni az adatok között, mondta Lipcsei Szabolcs.

A városban élők nagy segítségére válna azonban, ha a városi zöldfelület-felméréshez kapcsolódó támogatással a zöldterületek aerobiológiai-allergológiai feltérképezése is megtörténhetne és elérhetővé válna, részben például az OKK bevonásával, tette hozzá Mányoki Gergely, az OKK munkatársa.

Tulajdonleltárt kell készíteni a közterületen álló fákról is Forrás: MTI/Komka Péter

A kerületi fakataszterekről kevés az információ

A fenti fakataszterbe csak a FŐKERT kezelésében lévő fák kerülnek bele, a kerületi önkormányzatok gondozásában lévők nem. Az önkormányzatok nem egyeztetnek a FŐKERT-tel a faállományuk felmérése során, és a FŐKERT által meghatározott szempontokat sem veszik figyelembe.

A FŐKERT nem is rendelkezik információval arról, hogy mely kerületek készítették el a maguk fakataszterét,

mondta Lipcsei Szabolcs.

Internetes kutatásunk során több kerület esetében is olvastunk régebbi és újabb képviselőtestületi határozatokat egy-egy kerület fakataszterének elkészíttetéséről vagy frissítéséről. Ennek dacára "fakataszter" kulcsszavas kereséssel csak egy kerületről találni információt: a XIII. kerület egy rövid szöveges összesítést közöl.

"Térinformatika + fakataszter" kulcsszavakkal legalább az adott kerület egy részét mutató térképes fakatasztert találtunk a II., III., VII., XI., XII. kerülethez. Ezeket az önkormányzatok megbízása alapján különböző cégek eltérő módszerekkel készítették. Az adatbázisok nem vizsgálják, hogy az egyes fák allergének-e.

A budapesti köztereken álló fák akár már decemberben onthatják a polleneket Forrás: MTI/Marjai János

Pedig óriási jelentősége volna egy átfogó és egységes fakataszternek, hiszen az allergén hatás nem áll meg a kerülethatáron: a szél a virágport kilométerekre elszállítja. A Budapesten felállított pollencsapdákban befogott virágpor 95 százaléka is szélmegporzású fajoktól származik.

A városi környezet ront az allergián

A globális mellett a lokális felmelegedésre is figyelni kell: a sok épület és burkolt felület miatt kialakulhat városi hősziget jelenség, amikor az adott terület hőmérséklete lényegesen magasabb, mint a külvárosi vagy vidéki területeké.

- mondta Magyar Donát.

A fapollen allergén hatását több más környezeti és egészségi szempont mellett fokozza a légszennyezettség is. Nitrogén-dioxid, kén-dioxid vagy ózon hatására elvékonyodhat a virágporszemcse fala, és kifolyhatnak belőle az allergén részecskék.

"Ezek aztán rátapadnak a levegőben szálló por és más szennyezőanyagok szemcséire. Ami azért veszélyes, mert a fapollen átlag 20 mikron nagyságú, nem jut tovább az orrnyálkahártyánál. A benne lévő allergének mérete 0,5-2,5 mikron, a légszennyező részecskék zömmel 10 mikron alattiak, tehát ezek összetapadva is kicsik, képesek lehatolni a tüdő mélyebb részeibe. Ott viszont már nem szénanáthát, hanem akár asztmát okozhatnak", magyarázta az aerobiológus szakértő.

Nem csak a parlagfű jelent allergiaveszélyt - a fák polleneire is sokan érzékenyek Forrás: AFP

Szervezetünk bizonyos öntisztuló képességgel rendelkezik, a légutakban lévő csillós hámsejtek folyamatosan söprik kifelé a pollent és a szennyezőanyagokat. Az előbbi légszennyező anyagok hatására azonban csökken ezeknek a sejteknek az aktivitása, az öntisztulás romlik.

"A szennyezett talajon élő növények, például egy főútvonal melletti fasor pollenjében pedig nagyobb az allergénfehérje szintje, miközben az allergén szemcsék a kémiai légszennyezőknek jobban kitett, esetleg sérült nyálkahártyára érkeznek. Városi környezetben at erősebb allergizáló hatással részben ezek okán is számolhatunk" - figyelmeztetett a szakértő.

A talajszennyezést gyakran okozza a járművek gumiabroncsaiból és egyes fém alkatrészeiből származó, erősen toxikus kadmium.

"Az ember által okozott légszennyezés bonyolult kölcsönhatásban áll az allergiával, aminek kutatása még csak most van kibontakozóban" - tette hozzá Magyar Donát.

"Z" vitamin, azaz zöldterület kell a városlakónak

Jóllehet központi szabályozás nincs a témában, de az egyes települések, kerületek a helyi építési szabályzatukban adhatnak előírásokat az allergénnek minősülő növények telepítésének korlátozására, mondta az Origónak Mohácsi Veronika, a Green City Mozgalom magyarországi irodájának tudományos kommunikációs menedzsere.

A Green City – Zöldebb városokért Mozgalom Hollandiában indult 2002-ben,

a csatlakozó európai országok vállalják, hogy létrehozzák az alapokat a szemléletváltáshoz: a zöldterületeket jelenleg – hibásan – "költséges dekoráció"-nak tekintjük, holott mind gazdasági, mind szociális szempontból alapigényként kellene felfognunk őket.

Szabályozhatják, milyen fafajok kerüljenek a közterületekre Forrás: Flickr / Mathias Apitz

Élhetőbb és fenntarthatóbb városokra van szükség, tudatos zöldítéssel. A fenntarthatóságnak három "lába", vagyis gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozása van, tette hozzá Mohácsi Veronika. A társadalmi vonatkozás része a városlakók egészségének megőrzése, amelyhez a települési zöldterületek nagyban hozzájárulhatnak.

Ideális esetben az a zöldterület, amely az egészséget jelenti az egyik ember számára, nem okozhat panaszokat egy másiknak.

A Green City típusú településtervezés során döntő fontosságú, hogy az allergén tényezőket is figyelembe vegyék. Öröm az ürömben, hogy noha a lakosság egyre nagyobb hányada, már körülbelül minden negyedik ember szenved allergiától, a panaszokat okozó allergén anyagok száma viszonylag csekély.

Magyarán, nem kell nagyon sok növényfajt mellőzni ahhoz, hogy mindenki számára kedvező zöldterületet alakítsunk ki.