Berúgnak a halak a savasodó tengervíztől

2016.01.25. 10:43

Annyira megnőhet a tengervízben elnyelt szén-dioxid tartalma, hogy ez előbb-utóbb károsítja a halak idegrendszerét. A jelenség súlyos következményekkel járhat a világ halászatára nézve.

Sokkal gyorsabban savasodik a tengervíz, mint korábban becsülték – figyelmeztettek ausztrál kutatók. Az elnyelt szén-dioxidtól savasodó kémhatású vízben a halak idegrendszere károsodik, elveszítik tájékozódási képességüket, tétován ide-oda úszkálnak, mintha lerészegedtek volna. 

A halak úgy viselkedhetnek, mintha részegek lennének, és nem veszik észre a ragadozókat sem

Forrás: Wikimedia Commons

Az Új-dél-walesi Egyetem (UNSW) kutatói olyan elemzést állítottak össze, amely a világon elsőként globális léptékben vizsgálja, milyen hatással van a Föld óceánjaira a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt emelkedő légköri szén-dioxid-szint. Kutatási eredményüket a Nature magazinban jelentették meg. 

Megmérgezi a halakat a vízben oldott szén-dioxid

Az emberiség eddig 1,46 trillió tonna szén-dioxidot bocsátott a légkörbe. Ennek 38 százalékát elnyelték a tengerek, ami jó hír a légkörnek, annál rosszabb a tengeri élővilág számára. A tengervízzel egyesülő szén-dioxid ugyanis szénsavvá változik.

Az egyre nagyobb szén-dioxid-elnyelés miatt megváltozik a tengervíz kemizmusa. Az elsavasodó víz nemcsak a halakra, hanem a korallzátonyokra is komoly veszélyt jelentForrás: Elter Tamás

 

"A vízben oldott szén-dioxid károsítja a halak idegrendszerét, elveszítik a tájékozódási képességüket" – mondta Ben McNeil, az UNSW klímakutatója.  "Nemhogy a pihenő- vagy ívóhelyükre nem találnak vissza, de azt sem ismerik fel, hogy hol tanyáznak a ragadozóik.

Az új mérések fényében az előzetes becslésekhez képest akár évtizedekkel korábban is tömegessé válhat a világtengerekben a fenti jelenség.

A savasodás az egész halászati ipart veszélybe sodorhatjaForrás: Flickr / Elvin

A korábbi adatokkal történő összevetéssel sikerült első ízben meghatározni, hogy az elsavasodás 2100-ra az óceánok területének 50 százalékában tapasztalható lesz, és sokkal komolyabb következményekre kell felkészülni, mint eddig gondolták a szakemberek.

Harminc év adatait vizsgálták

Az elmúlt évtizedek adatait elemezve havi szinten mutatkozott emelkedés és csökkenés a szén-dioxid szintjében. Jelenleg a légköri CO2-szint 400 ppm (parts per million, az egész milliomod része), ez 650 ppm-re nőhet 2100-ra, amitől

egyes régiókban megtízszereződik a vízben oldott szén-dioxid mennyisége, 

elérheti az 1000 ppm-et. Ezt az elsavasodást nevezik hiperkapniának.

A tájékozódási képességüket elveszítő halak szaporodási esélyei csökkennek. A megzavarodott halrajok eltérhetnek jelenlegi vándorlási útvonalaiktól, amivel tovább rontják életesélyeiket.

A cápák még egy ideig örülhetnek a halak beszámíthatatlanságának, de később rájuk is hatással lehet az elsavasodásForrás: Origo

Másrészt évszázados halászati ismeretek válnak használhatatlanná, az egész iparág veszélybe kerül. Ez milliók életkilátásait fenyegeti, hiszen a Föld népességének 17 százaléka számára a hal az elsődleges fehérjeforrás, illetve az emberiség 12 százalékának megélhetése alapul a halászaton.

A jelenségből egyedül a tengeri ragadozók húzhatnak hasznot – de csak addig, amíg az ő idegrendszerüket nem károsítja a hiperkapnia.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK