Özönvízszerű esőzések a Föld legszárazabb helyein

Atacama-sivatag
Vágólapra másolva!
Egyre gyakoribbak az özönvízszerű esőzések a Föld legszárazabb és legcsapadékosabb területein tudósok szerint, akik figyelmeztetnek arra is, hogy a globális felmelegedés hatására a folyamat tovább fog erősödni a 21. század folyamán.
Vágólapra másolva!

"Az átlagolt legmagasabb napi csapadékmennyisség mind a száraz és csapadékos rendszerek felett erőteljes emelkedést mutat az elmúlt hat évtizedben" - olvasható a Nature Climate Change tudományos folyóirat egy hétfőn közzétett tanulmányában, amelyet tudósok egy csoportja Markus Donat, az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem kutatójának vezetésével írt.

A Föld területeinek legszárazabb, valamint legcsapadékosabb 30 százalékát figyelembe vevő kutatás 2100-ig terjedően készített előrejelzést a klímaváltozásról.

Eredményeik szerint ezeken a területeken a 21. században egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges napi csapadékmennyiség-értékek.

A korábbi kutatások azt feltételezték, hogy a globális klímaváltozással a csapadékosabb területek még csapadékosabbá válnak, míg a szárazabbak egyre szárazabbak lesznek. Azonban komoly bizonytalanság mutatkozott azzal kapcsolatban, miként fog az amazóniai esőerdőktől kezdve a sivatagokig helyenként változni a szélsőséges csapadékmennyiség előfordulásának gyakorisága.

Atacama-sivatag Forrás: ESO/S. Guisard (www.eso.org/~sguisard)

Virágszőnyeg a sivatagban

Legutóbb az Észak-Amerika legforróbb és legszárazabb területének számító kaliforniai Death Valley-ben nőttek látványos virágok idén tavasszal a tavalyi esőzéseket követően. 2015-ben a chilei Atacama sivatagot valóságos virágszőnyeg borította az elmúlt 20 év legerőteljesebb helyi felhőszakadásai után.

A szélsőséges felhőszakadások azonban árvizeket is okozhatnak, és különösen veszélyesek a szárazabb régiókban, mivel itt a helyi hatóságok gyakran keveset költenek árvízvédelemre - mutatott rá a tanulmány.

William Ingram, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint a tanulmány eredményei nem árulják el, mi várható pontosan egy-egy helyszínen, ehelyett azzal foglalkozik, hogyan változnak a kockázatok a klímaváltozás hatására.

A tudós, aki maga nem vett részt a kutatásban, a Nature Climate Change-ben megjelent kommentárjában úgy fogalmazott:

még mindig nagy rések mutatkoznak a klímaváltozás és az esőzések viszonyának tudományos megértése terén.

Mindezt nehezíti, hogy a Szaharában például továbbra is kevés a csapadékmérő berendezés.