A 20. század éghajlata korántsem volt olyan szélsőséges

Dead fish is seen in the soil of a dried-up reservoir during a severe drought in Luliang county, Qujing city, southwest Chinas Yunnan province, 29 March 2010. Meteorologists have attributed the once-in-a-century drought parching southwest China to climate change. The drought has left more than 18 million residents and 11.7 million head of livestock suffering drinking-water shortages over a region encompassing the southwestern provinces of Yunnan, Guizhou, Sichuan, the Guangxi Zhuang Autonomous Region and the municipality of Chongqing, data from the Ministry of Civil Affairs showed. The direct reason for the drought is light rain and high temperatures, said Ren Fuming, a leading expert at Chinas National Climate Center. His opinion was echoed by Zhang Peiqun, also a meteorologist with the center. Zhang said the rainfall in worst-hit Yunnan since September last year is the lowest in about 50 years while the average temperature since the beginning of winter is the highest. He said the reasons underlying it were the complicated ocean currents and anomalous atmospheric circulation.

Az északi félteke elmúlt 1200 évének éghajlati adatai arról árulkodnak, hogy a 20. század időjárási szélsőségeinek váltakozása nem volt olyan mértékű, mint néhány korábbi században.

A svéd, német, görög és svájci szakemberek alkotta kutatócsoport éghajlati feljegyzésekkel, valamint fák évgyűrűiből, jégmag mintákból és tengeri üledékekből kiolvasható adatokkal dolgoztak.

"Számos korábbi századot sokkal erőteljesebb és kiterjedtebb időjárási szélsőségek sújtottak" - mondta a tanulmányt vezető Fredrik Ljungqvist, a Stockholmi Egyetem munkatársa. "Nem mondhatjuk, hogy jelenleg extrémebb jelenségekkel van dolgunk" - tette hozzá a szakember.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a globális felmelegedés és az esőzések közötti kapcsolat tisztázása kulcsfontosságú az olyan több milliárd dolláros beruházások szempontjából, mint az élelmiszertermelést biztosító öntözés és a folyók menti árvízvédelem.

Illusztráció Forrás: AFP/Imaginechina/Liu Zhongcan

A legesősebb és legszárazabb század

Ljungqvist szerint a klímaváltozásra vonatkozó tudományos modellek egy része túlzásba esett az arra irányuló előrejelzésekkel, hogy az emelkedő hőmérséklet a száraz területeket szárazabbá, a nedveseket nedvesebbé teszi, növelve a szélsőséges hőhullámok, az aszályok és a felhőszakadások gyakoriságát.

A Nature című folyóiratban közölt tanulmány készítésekor vizsgált 196 éghajlati feljegyzés azt mutatta, hogy a 20. századot megelőzően a 10. század - amikor a vikingek Európa szerte portyáztak - volt a legesősebb, míg a meleg 12., valamint a hűvös 15. század volt a legszárazabb időszak.

A szakemberek szerint az elmúlt évszázadokban a Nap ereje volt az egyik legmeghatározóbb befolyásoló tényezője az éghajlatban bekövetkező természetes változásoknak.

A vikingek kora igencsak esős volt Forrás: AFP/John D Mchugh

Azért ne dőljünk hátra

Ljungqvist szerint a mostani eredmények ugyanakkor korántsem jelentik azt, hogy az ember általi üvegházhatású gázkibocsátás okozta jelenlegi klímaváltozás az eddig véltnél kisebb fenyegetést jelentene. Mint hangsúlyozta, az elmúlt években fokozódott a melegedés üteme és a 20. volt az eddigi legforróbb évszázad az éghajlati adatok feljegyzésének megkezdése óta.