Újabb negyvenkilenc faj sodródott a kihalás szélére
Fecskepapagáj (Lathamus discolor))
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Újabb 49 faj került a veszélyeztetett fajok listájára Ausztráliában, közülük kilenc súlyosan veszélyeztetett. Többek közt az ecsetfarkú patkánykenguru, a háromujjú kígyófogú szkink, a fecske papagáj, egyes orchideafajták és az albatrosz is a kihalás felé sodródik.
Több faj is súlyosan veszélyeztetett
Közel 50 új növény- és állatfajjal bővítette a veszélyeztetett fajok listáját Ausztrália, az ausztrál környezetvédelmi törvény értelmében közülük kilenc súlyosan veszélyeztetett – írja a The Guardian. A jegyzékbe többek közt az ecsetfarkú patkánykenguru (veszélyeztetett kategória), a háromujjú kígyófogú szkink (sebezhető kategória), a fecskepapagáj (a veszélyeztetettből átkerült a súlyosan veszélyeztetett kategóriába), egyes orchide és albatroszfajok kerültek.
„Általában a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium gondos előkészületek után adja ki a listabővítésről szóló sajtóközleményt, ám ezúttal csak kicsúszott.” – mondta a lapnak Jess Abrahams, az Ausztrál Természetvédelmi Alapítvány (Australian Conservation Foundation) aktivistája, utalva arra, hogy
a minisztérium nem közölte a természetvédőkkel sem, hogy 49 fajt „külön értesítés” nélkül a listához adtak.
A helyi média szerint hasonló nagyságú bővítés 2009-ben történt.
Folytatódik az élőhelyek elvesztése
Abrahams megjegyezte, hogy a természetvédők közös álláspontja szerint a minisztérium nem tesz eleget a veszélyeztetett fajok kihalása ellen, pedig az ehhez kapcsolódó stratégiába szinte a csodával határos módon, a kihalás széléről hozták vissza például a Leadbeater-erszényesmókust.
A legtöbb faj az élőhelyek elvesztése miatt került a veszélyeztetett státuszba és emiatt fenyegeti pusztulás. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulnak a különböző kereskedelmi és gazdasági tevékenységek,
a nem megfelelő finanszírozás pedig tovább tetézi a problémát.
„Miben reménykedhetnek ezek az állatok? A fakitermeléssel folytatódik az élőhelyek elvesztése, miközben egyre több faj kerül a veszélyeztetett fajok listájára."
Denevérek is a listán
A fakó álvámpírhoz – amit már korábban a sebezhető kategóriába soroltak – most két másik denevérfaj is csatlakozott a veszélyeztetettségi listán: a nagy fülű patkósdenevér, és a himalájai levélorrú denevér.
Előbbi a veszélyeztetett, utóbbi szintén a sebezhető kategóriába került. Valamennyi denevérfaj Cooktown közelében, a York-félszigeten található Melody Rocks területén él, amelyre Queensland állam kormánya bányászati indítványt nyújtott be.
A bánya mészkő karsztképződményei és a hozzájuk kapcsolódó barlangrendszerek azonban kulcsfontosságúak a három denevérfaj élőhelye szempontjából, és Abrahams szerint
a szakemberek jelenlegi ismeretei alapján kettő kizárólag itt szaporodik Ausztrália területén.
A bányászatról szóló előterjesztés jelenleg a queenslandi kormány előtt van. „Jóváhagyásával a denevérek élőhelye és léte további veszélynek lesz kitéve” – mondta Abrahams.
Látványos politikai kudarc
Az Ausztrália délkeleti csücskén, Kelet-Gippslandon talált óriás repülőerszényes szintén a veszélyeztetett fajok listájára került, miután élőhelyét szinte teljesen eltörölte az emberi tevékenység.
A Goongerah Környezetvédelmi Központ csupán 11 óriás repülőerszényest talált egy lakossági felmérés során, mintegy 850 méterre a Errinundra fennsíktól.
Pedig az óriás repülőerszényest természetvédelmi törvény védelme alá helyezték.
A fecskepapagáj a fenyegetett kategóriából átkerült a súlyosan veszélyeztetett státuszba,
ami viszont cselekvésre késztette a tasmán kormányt. Céljuk, hogy megvédjék a faj alapvető élőhelyeit az őslakosok fakitermelésétől.
„Az őslakosok fakitermelésével kapcsolatos liberális ideológiai fixáció az adófizetők pénztárcájának rovására megy” – állapította meg Nick McKim, Ausztrália „zöld szenátora”. – „Ez egy látványos közpolitikai kudarc."
Egyelőre „elszámoltatható”
Az ausztrál természetvédők felháborodtak: úgy látják, nem túl stabil az ausztrál környezetvédelmi minisztérium védelmi stratégiája, amely egyrészt szorgalmazza a veszélyeztetett fajok védelmét, ám ezzel egyidőben jóváhagyja az állatok, növények élőhelyeinek megsemmisítését.
Ez hihetetlen képmutatás.”
– mondja Abrahams. – „Bár a kormány szeretné kiemelten kezeli a veszélyeztetett fajok megóvását, de mégsem hajlandó több pénzt költeni a célra, ráadásul úgy látszik, hogy nem akarja alkalmazni az ide vonatkozó törvényt és nem törekszik újabb regulák bevezetésére sem a fajok védelme érdekében. Egyszerűen nem ismerik el, hogy szinte naponta kerül fel újabb faj a vörös listára... Látjuk, hogy a fajok fenyegetettségének legalapvetőbb oka az élőhelyek eltűnése, és pont ez lenne az a dolog, ami ellen a legkönnyebben, leggyorsabban lehetne tenni valamit."
A pénznél többre van szükség
A kormányzati stratégia sikeres végrehajtása olyan adatoktól függ, amelyek pontosan tükrözik veszélyeztetett fajok állapotát a vadonban. Ám ezek a feljegyzések gyakran igen elavultak. Az ausztrál kormány
legutóbb 2014-ben utalt ki több száz millió dollárt a veszélyeztetett fajok megmentésére,
amikor Greg Huntot kinevezte a veszélyeztetett fajok biztosának.
„Abban sajnos nem lehetünk biztosak, hogy ezt a pénzt a megfelelő módon fektetik be, hiszen nincs a fajoknak egy naprakész, úgymond rehabilitációs terve." – tette hozzá Andrews, közölve, hogy két faj közben lekerült a listáról.Szerinte a finanszírozásnál többre van szükség, és több haszna lenne egy olyan környezetvédelmi jogszabálynak, amely a listán szereplő fajok élőhelyének elpusztítását bűncselekményként büntetné.
Eltérő megközelítést alkalmaznak
2015-ben elkészült Ausztrália első veszélyeztetett fajok stratégiája, amely a bejelentésekor még csak 20-20 emlőst és madarat tartalmazott.
Idén januárban azonban a cselekvési terv teljesen új alapokra került.
„A fajok csökkenésének problematikája sokáig egyszerűen bekerült a „túl nehéz” kosárba és nem foglalkoztunk vele eleget” – mondja Hunt a program kiterjesztéséről. – „Szükségünk volt egy teljesen új és a korábbiaktól eltérő megközelítésre, ami láthatóan már bizonyította létjogosultságát.”
Elindítása óta a stratégiát több mint 500 projektre terjesztették ki, és 130 millió dollárt meghaladó állami forrást biztosítottak a veszélyeztetett állatok, növények és ökoszisztémák helyreállítására.