Valósággal megfő a Nagy-korallzátony

2016.11.28. 16:35

Az emelkedő vízhőmérséklet 2016-ban minden eddiginél pusztítóbban hatott az ausztrál Nagy-korallzátonyra - derítette ki egy új kutatás.

A korallzátony északi részén a legkritikusabb a helyzet, itt a korallállomány nagyjából 67 százaléka pusztult el, míg a középső régió valamivel jobb állapotban van, itt „csupán" a korallok 6 százaléka veszett oda. A zátony déli területein élő korallok viszont egészségesnek tűnnek – olvasható a BBC weboldalán. Megnyugodni azonban nem szabad, a klímaváltozás hamarosan az eddig érintetlen részeken is nagy pusztítást fog okozni, figyelmeztetnek a kutatók.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok ismertetőjegye. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad vissza. Ha a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra, és ezen keresztül az emberekre is.

Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony 400 féle korallnak, 1500 halfajnak és négyezerféle puhatestűnek ad otthont, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatfajnak is.

Az ausztrál Nagy-korallzátony a földkerekség leghatalmasabb biogén zátonyegyüttese

Forrás: Elter Károly

Van, ahol majdnem minden korall elpusztult

2016 februárjában, márciusában és áprilisában a tengervíz hőmérséklete rekordot döntött a Nagy-korallzátony térségében, csaknem 1 Celsius-fokkal volt magasabb a szokásos havi átlagértéknél. Azt is mondhatjuk, hogy a korallok szabályszerűen megfőttek"  – mondta Terry Hughes professzor, a tanulmány első szerzője.

Az is kiderült, hogy a fehéredést túlélt korallok sincsenek biztonságban, ezeket ugyanis jobban fenyegetik a ragadozók, például a tengeri csigák és töviskoronás tengeri csillagok.

A mostanihoz hasonló korallfehéredésre csak 1998-ban és 2002-ben volt példa, az idei pusztítás viszont minden bizonnyal felülmúlja a korábbiakat. „A 2016-os fehéredés leginkább a Nagy-korallzátony északi felén tapasztalható, ami a zátony legérintetlenebb része. A régió az 1998-as és 2002-es pusztulást viszonylag kisebb károkkal átvészelte, most azonban sajnos nem ez a helyzet" – magyarázta Hughes, aki a szén-dioxid-kibocsátást teszi felelőssé a felmelegedésért.

Nagy-korallzátony, Északkelet-Ausztrália Queensland

Forrás: AFP/Mond'Image

A legrosszabb helyzetben Lizard Island környéke van, az itt található korallok 90 százaléka elpusztult.  A tudósok ugyan reménykednek az élővilág regenerálódásában, az optimizmust azonban beárnyékolja, hogy a tengervíz hőmérsékletének emelkedése tovább folytatódik.

Mire lehet számítani?

Bár az eredmények azt mutatják, hogy a korallzátony középső és déli területein a fehéredés nem volt annyira drasztikus mértékű, a szakértők nincsenek meggyőződve ennek a megállapításnak a helytállóságáról, és úgy vélik, akár félre is értelmezhették az adatokat.

Bármi is legyen az igazság, a Nagy-korallzátony egészsége hosszú távon veszélyben van, és erre fel kell hívni a politikusok, valamint a társadalom figyelmét is. Szerencsére az ausztrál kormány nem tétlenkedik, és 2015-ben 35 évre szóló tervet hirdetett meg a korallzátony védelmére.