Rudolf, az agancsos klímamegmentő

2016.12.25. 21:46

A rénszarvasok, mint a Mikulás legfőbb segítői ilyenkor, karácsony tájékán újra és újra a figyelem középpontjába kerülnek. Azt azonban kevesen tudják, hogy létfontosságú szerepük van abban, hogy megvédjék az Északi-sarkot a klímaváltozástól.

Teret engednek a sugaraknak

A Mikulás rénszarvasai: Üstökös, Íjas, Csillag, Táncos, Pompás, Villám, Táltos, Ágas és természetesen 1935 óta a piros orrú Rudolf az ünnepek táján igazi hírességek. Ők és fajtársaik egyre nagyobb területen legelnek, amivel abban segítenek, hogy az Északi-sarkon egyre több, úgynevezett fényvisszaverő felület keletkezzen – írja a The Telegraph.

rénszarvas

Forrás: AFP

A jelenség „albedó” néven is ismert,

a szó latin fordítását tekintve fehérséget jelent, és az egy felületre érkező elektromágneses sugarak visszaverődési képességének mérőszáma. A területen élő cserjék magasságának csökkenése ugyanis segít, hogy a napsugárzás visszaverődjön az űrbe, ahelyett, hogy elnyelné a föld.

A küzdelem lehetséges eszközei

Dr. Mariska te Beest, a svédországi Umea Egyetem kutatója azt nyilatkozta a Press Associationnek, hogy bármilyen hihetetlen, de a rénszarvasok effajta tevékenysége a globális felmelegedés ellen hat a messzi Északon.

Arktiszi életkép

Forrás:pixabay.com


A tudósok elmélete szerint a patások intenzív legeltetése növeli a nyári időszakban az albedót (a felszín fényvisszaverődési képessége),

és ezáltal csökken a cserjék magassága, gyakorisága és a levélfelületi index is. Ez utóbbit a LAI mozaikszóval jelölik, amely a leaf area index angol kifejezés rövidítése. A növényállomány jellemzésére elterjedten használt mérőszámot és az egységnyi talajfelszínre jutó zöld levélfelületet jelenti.

Az Északi-sarkvidék térképe

Forrás: Wikimedia Commons


„A rénszarvasok legeltetése előidézi az albedó növekedését, és az energiamérleg potenciálisan elég nagy lehet ahhoz, hogy regionális szinten is jelentőssé váljon – hangsúlyozta a szakember. – Ez arra is rámutat, hogy a növényevőkkel történő gazdálkodás a felmelegedés elleni küzdelem egyik lehetséges és hatékony eszköze lehet a jövőben."

Cserjerágó rénszarvasok

A legtöbb sarkvidéki tundrán háziasított vagy vad rénszarvasok legelnek.

A tanulmány összesíti az albedó földfelszíni, számítógépes szimulációs méréseit és a növényzettel borított terület nagyságát a norvégiai Reisadalen településen.

A rénszarvasok részben vadon, részben pedig tenyészállatokként élnek az északi tundravidéken

Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand


„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a rénszarvas nagymértékű jelenléte megváltoztatta a sarkvidéki tundra növényzetét, csökkentette a cserjebőséget – fűzte hozzá Dr. Mariska te Beest. – A legeltetés eredménye már most látható a levélfelületi index megfelelő változásában, a lombkorona magasságában és az élő zöld vegetáció méretében."

Az energia-egyensúly bajnokai

„A növényzetben található, hangsúlyos változások az albedó jelentős növekedéséhez vezettek, amely mára a teljes vegetációs időszakban tapasztalható – mondja a kutató. – A modellezési eredményeink azt mutatták, hogy az albedó ilyen arányú és típusú növekedése által csökken a nettó (tiszta) sugárzás, valamint a látens és észlelhető hőáram – jelezve, hogy az erősen legeltetett területek kevesebb sugárzást nyelnek el."

Legelésző rénszarvasok

Forrás: Kisgyörgy Éva


Végül kiemelte:

a rénszarvasok potenciális hűtőhatást gyakorolnak a sarkvidéki klímára

azzal, hogy megváltoztatják a nyári albedót. Bár a becsült különbségek talán kicsinek tűnnek, elég jelentősek ahhoz, hogy a megfelelő hatást gyakoroljanak a regionális energia-egyensúlyra.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK