Veszélyben az új-zélandi vadvilág

2017.01.10. 08:14

A tavalyi volt az eddig mért legmelegebb év Új-Zélandon - derült ki az Országos Víz- és Légkörkutatási Intézet (NIWA) éves klímajelentéséből, amely arra figyelmeztet, hogy az erősödő globális felmelegedés fenyegetést jelent az ország egyedülálló vadvilágára.

2016 volt a legmelegebb év a szigetországban

A dokumentum szerint tavaly 0,51-1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet Új-Zélandon a szokásos évi átlaghoz képest. A 2016-os középhőmérséklet 13,4 Celsius-fok volt az országban, ami azt jelenti, hogy

a tavalyi volt a legforróbb év az 1909-ben megkezdett mérések óta.

 

A kea a földkerekség egyetlen alpesi papagája Új-Zéland déli szigetének hegyvidékein fordul elő

Forrás: Wikimedia Commons

Jim Salinger, az új-zélandi Otagói Egyetem munkatársa szerint az új-zélandi éves melegrekord összhangban van azzal, hogy globálisan is a 2016-os volt az eddig mért legforróbb év a világban.

A szakértők szerint az Új-Zélandot övező óceánvíz hőmérséklete magasabb volt a szokásosnál

2016 első hét hónapjában, és az év folyamán a megszokottnál gyakrabban érkeztek szelek északról, mint a hűvösebb délről.

Stresszt okoz az állatoknak a klímaváltozás

A Forest & Bird új-zélandi környezetvédő csoport szerint, ha az átlaghőmérséklet tovább emelkedik - amire számítani lehet -, annak katasztrofális következményei lesznek az ország vadvilágára nézve, hacsak a kormány nem tesz azonnali lépéseket a kibocsátás visszaszorítása és a környezetvédelmi kutatások támogatása érdekében.

A sárgaszemű pingvin súlyosan veszélyeztetett új-zélandi endemikus madárfaj

Forrás: Wikimedia Commons

A szakemberek szerint a sárgaszemű pingvinen, a papagájalakúak rendjébe tartozó keán és a hidasgyíkon (tuatara) már most megfigyelhetőek a klímaváltozás okozta stressz jelei.  A bagolypapagáj-félék családjába ((Strigopoidea) tartozó endemikus, benszülött fajnak tekinthető kea (Nestor notabilis)  a földkerekség egyetlen alpesi papagáj faja, amely csak Új-Zéland déli szigetének hegyvidékén honos, és ma már rendkívül sérülékeny fajnak számít. A sárgaszemű pingvinek ugyancsak a kihalás szélére kerültek, aminek a hátterében részben az állhat, hogy a klímaváltozás miatt éheznek az állatok.

Sárgaszemű pingvinek

Forrás: Wikimedia Commons

A sárgaszemű pingvin (Megadyptes  antipodes) szintén endemikus új-zélandi madárfaj, amelyet 1841-ben fedeztek fel, és ami a Megadyptes nemzetség egyetlen ma is létező faja.

A sárgaszemű pingvinek populációja  az elmúlt négy évtizedben 75 %-al csökkent.

A röpképtelen kivi mellett a hidasgyík (Sphenodon punctatus) Új-Zéland másik emblematikus állatfaja. 

A hidasgyík a kivi mellett Új-Zéland  másik emblematikus állatfaja

Forrás: Wikimedia Commons

A hidasgyíkok élőhelye Új-Zéland északi partvidékén, illetve a Cook-szoros környékén található. Ősi csoportot alkot nemzetségük, amolyan élő kövületnek tekinthetők, amelyek egyedi sajátossága a születéskori, és a fejtetőn lévő harmadik szem, ami az állat növekedésével fokozatosan elcsökevényesedik, illetve eltűnik.

A hidasgyík előhelyeit ábrázoló térkép

Forrás: Wikimedia Commons

Az újszülött hidasgyíkok nemi aránya jelentősen eltolódott,

mivel melegebb időszakban több hím születik, ami  e ritka faj pusztulásához vezethet.

Patkányinvázió is fenyeget

Az Új-Zéland déli szigetének erdős és alpesi régióiban honos keára növekvő fenyegetést jelentenek a patkányok és a hermelinek, amelyek a felmelegedés miatt egyre magasabb régiókban is megjelennek.

Sziklán ülő kea. Új-Zéland egyedi állatvilágát a globális felmelegedés is veszélyezteti

Forrás: Wikimedia Commons

A szakemberek szerint hosszú távon a klímaváltozás a mezőgazdaságból élőket, köztük a kivitermesztőket arra kényszerítheti, hogy távolabbra költözzenek vagy más gyümölcsök - avokádó, narancs - termesztésébe fogjanak az egyre kedvezőtlenebbé váló időjárás miatt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK