Végveszélybe kerültek az óceánok esőerdői

2017.02.02. 14:44

Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával.

A sok igen fenyegető veszély – például a vízszennyezés, az eutrofizáció, a halászat, a bányaipar, valamint a rongálás – közül az egyik, hogy az üvegházhatás következtében az óceánok elsavasodnak és felmelegednek.

Mi is az üvegházhatás?

A Földet légköri burok veszi körül, amely a Napból érkező rövidhullámhú sugárzást átengedi, ezek a sugarak pedig felmelegítik a föld felszínét. A földfelszín infravörös tartományba eső hosszú hullámhosszú hősugárzást bocsájt ki, amely felmelegíti a levegőt, mert ezt elnyelik az atmoszférát alkotó légköri gázok.

Az atmoszférába kerülő üvegházgázok hozzájárulnak a légkör felmelegedéséhez

Forrás: NASA

Ezek közül az úgynevezett üvegház-gázok,mint például a szén-dioxid és a metán növekvő mennyisége jelentik a legfőbb rizikófaktort. (A légkört alkotó gázok, az oxigén, a nitrogén, és az egyéb, kis mennyiségű komponensek nem nyelik el a rövid hullámhosszú sugarakat, ezek így nem a levegőt, hanem a földfelszínt melegítik fel, majd a földfelszín által kibocsájtott infravörös hősugarak melegítik fel az atmoszférát. Az ózon az egyetlen, amelyik elnyeli a hőt, ezért is melegszik fel az ózonréteg 50 km magasan.)

A trópusi tengerek átlaghőmérsékletének 1 Celsius fokkal való tartós megemelkedése is elég a korallfehéredés elindulásához

Forrás: Elter Tamás


A légkör dinamikus egyensúlyban lévő rendszer, mert vannak természetes elnyelők, például az erdők, vagy az óceánok, amelyek kivonják a légkörből a szén-dioxid egy részét.

Egy kis adalék a tengerek kemizmusához

A sok káros anyag kibocsátás miatt óriási mennyiségű szén-dioxid kerül légkörbe, a légkörből pedig beoldódik a tengervízbe. A tenger sok szén-dioxidot elnyel, bizonyos határig erre szükség is van, de ha túl sok oldódik a tengervízbe, felborul az egyensúly.

Korall-atoll lagúnája a Cook-sziegeteken. Az atollok és a szegély, illetve sánczátonyok a világtenger leggazdagabb élőhelyei

Forrás: Elter Károly


A vizek szén-dioxid tartalmát több biogén (biológiai eredetű, élő szervezetek által kibocsátott) és abiogén tényező növeli, utóbbinál például a légkörből beoldódó szén-dioxid.

Az algák, a növényi plankton felhasználják a vízben oldott szén-dioxidot a fotoszintézishez.

A szén-dioxid a hőmérséklettől, kémhatástól és számos egyéb hatástól függően különböző formákban lehet jelen a vízben, például karbonát-ionként, melyet a mészvázas állatok – így a korallok is – beépítenek a vázukba.

Az ausztrál Nagy-korallzátony a földkerekség leghatalmasabb biogén zátonyegyüttese

Forrás: Elter Károly

Azonban, ha túl sok a szén-dioxid, akkor a tengervíz fokozatosan elsavasodik, amely feloldja a mészvázat. Az elnyelt szén-dioxid kémiai változásokat okoz az óceánban. Reiner Schlitzer professzor (Alfred Wegener Intézet) szerint a tenger elsavasodása sokkal gyorsabban zajlik, mint sem azt gondolták.

A savasodás aggasztóan terebélyesedő folyamata

A szén-dioxidot elnyeli az óceán, a víz megköti, amely együtt szénsavat alkot. A szénsav egy karbonát-iont és egy hidrogén-iont bocsát ki.

Ez a hidrogén-ion a szabad karbonát-ionokkal újabb bikarbonát-iont alkot.

Ha a hidrogén-ion nem kötődne meg a szabad karbonát-ionokkal, akkor a külsővázas tengeri állatok, például a korallok, mészvázat építhetnének belőlük. Tehát, ha több a felbontott szén-dioxid az óceánban, akkor kevesebb a szabad, az állatok számára elérhető karbonát-ion, amiből vázat építenek.

Korallzátony Fidzsi búvárpardicsomában

Forrás: Thinkstock


Az óceán savasodásának hatása a tengeri élőlényekre egyelőre még kevéssé ismert,

de az ténykérdés, hogy a savasodás az egész ökoszisztémára negatív hatást gyakorol. A planktonikus mészvázas állatok, például a pteropodák sok hal- és bálnafaj elsődleges táplálékai, és ha a savasodás elpusztítja őket, akkor a halak, bálnák is elpusztulnak táplálék híján.

A Csendes-óceán egyenlítő, trópusi  vizeiből több mint 550 telepes, zátonyépítő kőkorallfaj ismert

Forrás: Elter Tamás

(A tengeri ökoszisztémában a tápláléklánc hosszabb, mint a szárazföldön, emiatt is sérülékenyebb. A tengeri tápláléklánc első, és legfontosabb komponensét a fotoszintetizáló növényi plankton alkotja.)

Gyilkol a hirtelen felmelegedő tengervíz

Az üvegházhatás másik súlyos következménye a globális felmelegedés, ami az óceánok hőmérsékletét is megemeli.

Részlet egy trópusi korallzátony világából

Forrás: Elter Tamás


A zátonyépítő telepes kőkorallok nagyon érzékeny ökoszisztémát alkotnak,

állapotukat sok minden befolyásolja, például a levegő hőmérséklete, a víz sótartalma, és a víz tisztasága, valamint a napsugárzás. Ha bármelyik tényező megváltozik, a korall kifehéredhet.

Búvárhajó horgonyoz a korallzátony felett a kristálytiszta Bismarck-tengerben (Pápua Új-Guinea)

Fotó: Dombovári Tibor

Ha a korallok élőhelyén a tengervíz átlaghőmérséklete 1ºC fokkal tartósan megnő, megindul a korallfehéredés.

Ilyenkor a korallszövetekben velük szimbiózisban élő növényi algák – amelyek a korall színét is adják –, kilökődnek, a korall elveszti színét,kifehéredik és elpusztul, mivel tápláléka egy részét a szimbiota algák, az úgynevezett zooxantellák biztosítják..

Az XL Catlin Seaview Survey elnevezésű, ausztrál tudományos expedíció által közradott, felvétel az ausztrál Nagy-korallzátony leginkább kifehéredett szakaszáról a Queensland szövetségi állambeli Cairnstól 250 kilométerre északra lévő Lizard-szigeten.

Forrás: MTI/EPA/XL Catlin Seaview Survey/Xl Catlin Seaview Survey

Ha a káros hatás nem tart sokáig, a korall képes regenerálódni, ha azonban tartós marad, megfordíthatatlan folyamattá válik a korallok pusztulása.

A zátonyok pusztulása az óceáni ökoszisztéma felborulásával fenyeget

Sajnos, napjainkra a Nagy-korallzátony egy jelentős része, közel 30 százaléka már elpusztult, és kérdéses, képes lesz-e újra regenerálódni. Súlyos csapás volna mind az emberiség, mind a tengeri élőlények számára, ha eltűnnének a korallzátonyok.

Nagy-korallzátony, Északkelet-Ausztrália Queensland

Forrás: AFP/Mond'Image

A zátonyok nem csak rengeteg faj élőhelyét alkotják, amelyek a korallzátonyok pusztulásával szintén eltűnnének,  de a mind kiterjedtebb korallfehéredésnek szociális és gazdasági kihatásai is vannak, amelyek elsősorban az ott élőket sújtják. A korallzátonyokra épülő turisztikai iparág komoly bevételtől esik el, ha csökken a hely vonzereje.

A színpompás korallzátonyok rendkívül nagy mennyiségben megkötik a nehézfém-szennyeződést

Forrás: Elter Tamás archívuma

A Nagy-korallzátonynál ennek máris tapasztalhatóak a kézzelfogható következményei.

A korallzátonyok védelmet nyújtanak a cunami, vagy a nagy tengeri viharok romboló hatása ellen,

mert megakadályozzák, hogy a pusztító erejű hullámok elérjék a partot, de legalábbis csökkentik az dinamikájukat. A korallzátonyok pusztulása olyan globális következményekkel járó kockázat, amelynek még nem is tudjuk felmérni valamennyi hatását.

(Szomor Anikó összeállítása)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK