[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW
2010. október. 19.
Hol kezdjük olvasni Mario Vargas Llosát?

Még sosem olvastál tőle semmit, de most már mindenki róla beszél, és kedvet kaptál? Vagy eddig is akartad, de nem tudtad, hol kezdj hozzá? Egy igazi rajongót kértünk meg, hogy ajánljon nekünk, Mario Vargas Llosa-szüzeknek olyan olvasmányt, ahonnan elindulva megismerhetjük az írót. Mario Vargas Llosával mázlink van - nemcsak Nobel-díjas, de szórakoztató is.

Szerencsénk van Vargas Llosával, azok közé a szerzők közé tartozik, akiknek az életművének jelentős része hozzáférhető magyarul. Most hogy Nobel-díjat kapott, azokat a könyveit is nyilván hamar lefordítják, amelyek eddig kimaradtak. Sokféle műfajban alkotott, művei közt van diktátorregény (A kecske ünnepe), iskolaregény (A város és a kutyák), dokumentumregény (Mayta története), bibliai történet (Háború a világ végén), erotikus regény (Don Rigoberto feljegyzései), detektívregény (Ki ölte meg Paolmino Molerót?) és akkor még az irodalomtörténeti műveiről (Onettiről, García Márquezről, Victor Hugóról) szót sem ejtettünk. Regényeiben közös az ironikus és groteszk hangnem - megjelenésekor több könyve botrányt vagy legalábbis közfelháborodást váltott ki.

Fotó: Brenner Péter
Csinos Vargas Llosa-házikönyvtár - nézd meg nagyban!  | Fotó: Brenner Péter

1. Pantaleón és a hölgyvendégek

Vargas Llosa régi rajongójaként elsőként a Pantaleón és a hölgyvendégek-et ajánlanám. A regény olvastatja magát, állandóan nevetésre készteti az embert, hiszen a témája meglehetősen groteszk. Pantaleón Pantoja, a fiatal katonatiszt azt a feladatot kapja feletteseitől, hogy az Amazonas menti dzsungelben, ahol a katonák sorra erőszakolják a nőket - elkerülendő a további konfliktusokat - szervezzen meg egy kuplerájt. A százados buzgalmának és alaposságának köszönhetően a Hölgyvendég Szolgálat rövidesen felvirágzik, az örömlányok oda vannak Pantaleónért, a katonák meg imába foglalják a nevét. Egyedül Pachita, a felesége nem sejti, milyen különleges megbízatást kell ezúttal teljesítenie. Amikor viszont a tudomására jut, kirobban a botrány... Nem csak a téma, az előadásmód is igen különös: egyrészt párbeszédekből ismerhetjük meg a történteket, másrészt hivatalos katonai dokumentumokból, a szokásos és ebben a kontextusban meglehetősen különösnek ható terminus technikusokkal.

2. Szeretem a mostohámat

Amikor a Nobel-díj hírére az első méltatásokat olvashattuk, minden cikkben külön kiemelték A város és a kutyák-at. Ez volt az első regénye és kétségtelen, hogy evvel robbant be az irodalomba - rettentő korán, mindössze 25 éves korában. Szerkezetét tekintve a regény meglepő újításokat tartalmaz, és igen gyakran állítják párhuzamba Ottlik Iskola a határon-jával. Megjelenésekor nagy felháborodást váltott ki - a Leoncio Prado katonaiskolában, mely a regény helyszínének mintájául szolgált, el is égették egy példányát. Mindezek ellenére nem ajánlanám, hogy bárki evvel a művel kezdje a Vargas Llosával való ismerkedést, hiszen épp a szerkezeti újdonságok miatt igen nehezen emészthető olvasmány. (És mellesleg azért sem, mert a magyar fordítás némi igazításra szorulna, de erre hiába várunk lassan évtizedek óta.) Az ekkortájt született művei, a Zöld palota, a Négy óra a Catedralban és a Kölykök egytől egyig olvashatóak magyarul, de kezdésnek ezek sem a legjobbak.

Fotó: Brenner Péter

Helyette inkább olvassuk el a tabudöntögető szándékkal született Szeretem a mostohámat című kisregényt, melyben Vargas Llosa kifordítja a szokványos mostoha-gyerek konfliktust: nála a fiú csábító, ő akarja a "rosszba" vinni a mostoháját. Az erősen erotikus történetben az események kimenetele is eltér a szokásostól. Nem áruljuk el, hogyan, de különös véget ér a történet. Nem ez az első eset, hogy Vargas Llosa ellentétes előjellel újraír egy hétköznapi mítoszt. Ez a könyv is óriási felháborodást váltott ki annak idején.

3. Julia néni és a tollnok

A Julia néni és a tollnok fiktív életrajzi regény, melyet az író első házasságát követően - de nem arról - írt. (Első felesége, aki tényleg a mostohanagynénje, nem egészen így gondolta: nem sokkal később megjelentett egy "ellenregényt", melyben cáfolja exférje interpretációját.) Ebben a regényben is tanúi lehetünk Vargas Llosa játékosságának: mindent megtesz, hogy a főszereplőt a szerzővel azonosítsuk, Marito Vargitasnak nevezi hősét és folyamatosan hangsúlyozza a személyes elbeszélői jelenlétet. A főszereplő rádiójátékokat ír, melyeket a történettel párhuzamosan olvashatunk - minden második fejezetben. Egy idő után furcsa párhuzamokat veszünk észre az "élet" és a rádiójátékok között, majd a kettő fokozatosan egymásba csúszik. Ebben a könyvben is tetten érhető Vargas Llosa parodizáló hajlama: önnön magánmitológiáját állítja pellengérre. A regényből film is készült 1990-ben Peter Falk és Keenu Reeves főszereplésével. 

4. A beszélő

Az én kedvencem A beszélő, amelyet szintén ajánlok azoknak, akik most kezdik Vargas Llosa megismerését. Ebben a műben egy zsidó fiú történetét meséli el, aki a véletlenek furcsa összjátékának köszönhetően maga mögött hagyva eredeti énjét, indánná válik. Nem csupán indiánná (pontosabban macsigengává) lesz, hanem beszélővé, tehát e kis kultúra dalnokává, aki sorra járva az elszórtan élő közösség tagjait, elkántálja nekik eredetmondájukat és a többi mítoszt. A parodisztikus szándék itt is nyilvánvaló, hiszen meglehetősen groteszk, hogy egy nem indián hordozza az indián identitást - de ennek ellenére ez egy felkavaró, megrázó alkotás, melyből sok mindent megtudhatunk az önazonosság kérdéséről.

Talán e néhány példából is kitűnik, mily sokszínű, változatos és színes ez az életmű. A legtöbb műve könnyen befogadható, szórakoztató és igencsak olvasmányos, de mindegyiknél, ha kicsit a mélyükre nézünk, az egyszerű képlet bonyolultabbá rajzolódik - de épp ez adja az írói világ szépségét.


Jolsvai Júlia