[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW
Roberto Bolanolatin-amerikai irodalomregénykritika
2010. október. 26.
Egy Opus Dei-pap kalandjai Pinochettel és a galambszarral

Az utóbbi időben egyre több színvonalas dél-amerikai regény lát magyarul napvilágot az angolszász kultúra uralta világban, így végre megismerkedhetünk a latin-amerikai szerzők fiatalabb generációjával is. A fiatalon elhunyt chilei Roberto Bolanót mindenki az új Borgesként tartja számon. Bár könyveit csak most kezdi kiadni az Európa Könyvkiadó, egész izmos magyarországi rajongótáborral büszkélkedhet, akik wikipédiás oldalait is példás rendben tartják. Mi most az első magyarul megjelenő regényt, az Éjszaka Chilébent olvastuk tőle.

Roberto Bolano: Éjszaka Chilében, fordította: Scholz László, Európa Kiadó, 2010, 148 oldal, 2200 Ft

Egy kissé sajnos csalódnunk kellett, talán mert az Éjszaka Chilében nem adja könnyen magát, és nem ragadja úgy magával az embert, ahogy az egy ilyen sodró, tagolatlan szövegfolyamtól elvárható lenne.

Sebastián Urritia Lacroix haldoklik, hömpölygő monológjában életét elénk tárva keres mentségeket önmaga és Isten előtt. A kötet az élettörténet által keretbe foglalt laza anekdoták fűzére, melyek néhol igen mozgalmasak, olvasmányosak és lebilincselőek, néhol kevésbé azok. Lacroix atya elbeszélésén keresztül közelről vehetjük szemügyre Chile történelmének kulcspontjait - egy magánember szemüvegén keresztül. Lacroix jezsuita pap, kritikus, elvetélt költő - és az Opus Dei tagja. (Igen, ez az a katolikus szekta, amiről Dan Brown nem túl hízelgő képet festett A Da Vinci-kód-ban.)

A szervezet megbízásából egy ízben végig kell járnia az európai templomokat, hogy közelről tanulmányozhassa az állagmegóvásukra irányuló próbálkozásokat. Rögtön az első templomnál kiderül, hogy a legfőbb probléma mindenütt az épületeket szétmaró galambürülék. Sólymok alkalmazásával igyekeznek elejét venni a bajnak, így Lacroix körutazása voltaképpen nem áll másból mint újabb és újabb sólymokkal és solymász atyákkal való ismerkedésből, akik nem mellesleg egy-egy templomban élnek. Egy spanyolországi városba érve az ott szolgáló és éppen haldokló atya rávilágít a kialakult gyakorlat abszurditására: "a galamb végül is a Szentlélek e világi jelképe, nemde?"

Lacroix élete a továbbiakban sem mentes a groteszk elemektől, nem sokkal hazatérte után szupertitkos megbízatást kap: az éppen hatalomra kerülő Pinochetet, illetve a teljes katonai juntát kell a marxizmus alapjaira oktatnia. Az éjszaka zajló órák talán legérdekesebb epizódja, amikor a főhős és a diktátor hosszan elbeszélgetnek arról, Chile egykori vezetői milyen olvasmányokat forgattak szívesen. Pinochet hosszan taglalja, elődei mennyire kulturálatlanok voltak, még a Bibliát sem olvasták! - ezzel szemben ő folyamatosan publikál és már három könyve megjelent.

Ahogy egyre jobban megismerjük Lacroix múltját, úgy válik egyre világosabbá, mennyire hidegen hagyják őt a külvilág eseményei: diktátorok, forradalmak jöhetnek-mehetnek, ő éli a maga kisszerű, rettenetesen irodalomba zárt életét, semmi és senki nem érintheti meg. Mentalitása az értelmiségiek felelősségére is ráirányítja a figyelmet, akik az esztétikum álarca mögé bújva az igazán fontos, történelmi pillanatokban sem emelik fel hangjukat vagy nyilvánítanak véleményt. Lacroix-nak barátai sincsenek, egyvalaki kíséri végig egész életét: Farewell (neve angolul "búcsú"-t jelent), a híres-neves kritikus, aki nem is olyan nagyon titkolja homoszexuális vonzódását Lacroix iránt, és akiért kezdetben végtelenül rajongással viseltetik az atya, de idővel eléggé megkopik ez az érzés, olyan lesz számára Farewell, mint egy megszokott bútordarab.

Roberto Bolanóról mindezidáig nem sokat tudtunk Magyarországon, pedig külföldön egyre jobban ismerik és elismerik. Az 1953-ban született chilei költő hosszú csavargást követően Spanyolországban telepedett le, ahol családot is alapított. Megélhetése érdekében minden lehetséges munkát elvállalt, volt mosogatófiú, kempingfelügyelő, londiner, szemetes ember. Nappal dolgozott, éjjel írt, ekkortájt kezdett el prózát írni - már versenyt futva az idővel, ugyanis 38 évesen megtudta, hogy súlyos májbetegségben szenved.

Viharos gyorsasággal megjelent tíz prózai műve, a Los detectives salvajes (Vad nyomozók) című művével nemzetközi hírnévre tett szert, számos díjat bezsebelhetett érte. Halála után jelenhetett már csak meg nagyszabású történelmi tablója, a 2666, melyért a megkapta a National Book Critics Circle Awardot. A tragikusan korán, ötvenévesen elhunyt írót generációjának egyik legtehetségesebb tagjaként tartják számon, akire bevallottan Borges gyakorolta a legmélyebb hatást. Az Európa Könyvkiadó most fogott bele Bolano regényeinek kiadásába, jövő hónapban jön a következő kötet, a Távoli csillag is. 


Jolsvai Júlia

ImpresszumMédiaajánlatAdatkezelési SzabályzatAz [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a