[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW
Gerhes GáborborítódesignEurópa Könyvkiadó
2010. november. 30.
Gerhes Gábor: A könyv érzéki tárgy

Arculatváltáson esett át az utóbbi hónapokban az Európa Könyvkiadó: szokatlan, formabontó borítók fémjelzik az új művészeti vezető, Gerhes Gábor vizuális reformját. A képzőművész-dizájner szerint a könyvnek tizedmásodpercei vannak, hogy hasson, a kortárs irodalmat megjelentető Európának pedig külalakjában is igazodnia kell a trendekhez. Gerhes Gábor hatáskeltő trükkökről és a fiatal művészgenerációról mesélt nekünk, és közben elárulta azt is, új köntösben folytatódik a legendás Modern Könyvtár-sorozat, modern dizájnnal adják ki újra az összes Bret Easton Ellist és Pelevint, sőt az Európa hagyományos Agatha Christie-szériája is frissül. Interjúnkból kiderül, hogy készül a kortárs világirodalom új ruhája.

Fotó: Hajdú D. András

- A nyár elején kaptam fel a fejem először a könyvesboltban két új Európa kiadós könyvre, A Spoon River-i holtak-ra és Viktor Pelevin új novelláskötetére. Pontosabban a borítójukra, ami nagyon más volt, mint amit az elmúlt évtizedekben az Európától megszoktunk. Meg is néztem a kolofont, akkor olvastam először, hogy "művészeti vezető: Gerhes Gábor". Korábban nem volt ilyen pozíció a kiadónál, legfeljebb a könyvek tervezőit tüntették fel. Kinek az ötlete volt, hogy legyen, és hogy lett ön a művészeti vezető?

- Ahogy a könyvekben ez lenni szokott: egy telefoncsörgéssel kezdődött. Matyi Dezső úr (az Alexandra Kiadó és áruházlánc, illetve 2005 óta az Európa Könyvkiadó tulajdonosa - a szerk.), akit én korábban személyesen nem ismertem, megkeresett, hogy lenne-e kedvem találkozni vele. Amikor lementem hozzá februárban Pécsre, megkérdezte, hogy nem akarok-e az Európa művészeti vezetője lenni. Én persze örömmel igent mondtam. Majdnem harminc éve szabadúszóként dolgozom, érdekelt, milyen lehet egy kiadóhoz tartozni, milyen, ha nem csak bedolgozik az ember, hanem nagyobb a felelőssége, és több minden múlik a döntésein.

- Azt elárulták, miért pont önt hívták?

- Csöpp falu ez a könyves szakma. Ahogy én, mindenki más is figyeli a többiek munkáját. Elég intenzíven jelen vagyok évek óta a könyvborítós piacon, talán közrejátszhatott a Stahl-szakácskönyvek sikere, melyek szinte berobbantak a piacra, és két-háromszázezer példányban fogynak. Ez nem mindennapos, és vélhetően volt benne kicsi része a könyvek külalakjának is, amelyeket én készítettem.

Fotó: Hajdú D. András

- Matyi Dezső azt is megmondta, hogy mit vár öntől?

- Annyit mondott, hogy szeretné, ha más grafikai irányba változnának az Európa borítói, rájuk férne egy kis korszerűsítés. Igazából ő azt várta tőlem, hogy találjam ki a saját munkakörömet, írjam le az elképzeléseimet. Először is felmértem a feladatot; persze ismeri az ember az Európa Kiadót, de azért másnap elmentem pár komolyabb könyvesboltba egy alapos "terepmunkára", és estére már én is úgy éreztem, hogy újra lehetne gondolni ezeknek a könyveknek a külalakját, és ki lehetne valami mást próbálni, mint ami eddig volt. Ez persze nem azt jelentette, hogy rögtön ajtóstul érkeztem meg. Fontos volt kibővíteni a tervezői gárdát, de éppolyan fontosnak tartom a régiekkel való jó együttműködést is: továbbra is számítok arra a tudásra és tapasztalatra, amiben ők az erősebbek.

- És mi volt az elképzelése, hogyan kellene kinézniük ezeknek a könyveknek?

- Az Európa javarészben kortárs világirodalmat ad ki. A cél az lehetne, hogy ezek a könyvek legyenek külalakjukkal is beszélőviszonyban a kortárs kultúrával. Az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult és folyamatos átalakulásban van az, amit vizuális kommunikációról, képi hatáskeltésről, grafikai párbeszédről gondolunk. Egy nagy közös rendszer, egy ördögi hálózat ez, a street-arttól a parfüm-lifestyle promón át a mobiltelefon-kijelző dizájnig minden. Kullog, de nem lóghat ki ebből a könyvészet sem. Régen csak a tartalom volt hangsúlyozottan lényeges: nyomdászok csinálták a - sok esetben mesterien sikerült - könyvborítókat. Ha tipográfiailag korrekt volt, jó volt a betűméret, megvoltak a megfelelő arányok, akkor az kész is volt. Ma már érzékibben kell eladnia magát a könyvnek. A borítónak töredék másodpercnyi esélye van megfogni a vásárlót, mialatt az végigfuttatja szemét a bolt polcain.

Fotó: Hajdú D. András

- Mivel lehet ezt elérni? Mik a trükkök?

- Sokféle vizuális hatáskeltés létezik. Jó lehet például, ha zavar támad a borítón, de ugyanilyen jól működik a teljes harmónia. Nagyon büszke vagyok a napokban megjelent Eco-Carriére könyvre, aminek nem lehet elolvasni a címét a borítón. Ez egy olyan effekt, ami serkenti a látványra beinduló belső szerveinket: leveszi az ember a polcról, megnézi, hogy is van ez, mert egyébként betűket és értelmes szavakat lát - és akkor már ott is van a kezében. Én hiszek abban, hogy a könyv nemcsak információt hordozó ívek összekötött tömege, hanem nyugodtan kezelhetjük őt érzéki tárgyként. Jó lehetőségeket kínálnak az olyan - szintén nagyon érzéki lehetőségeket rejtő -  könyvészeti pluszok, mint az oromszegő (a keményfedeles könyvek gerincénél kikandikáló decens textilcsík - a szerk.), a könyvjelző, az előzék. Vagy ha például kiesik valami a könyvből, az is jó tud lenni - már ha ezek nem a lapok.

Vannak apró és ártatlan, játékos piaci fogások: Most például újra kiadjuk Robert Merle Francia históriá-ját, ami egy tizenhárom kötetes gigamunka. Erre a sorozatra azt találtam ki, hogy a tizenhárom kötet gerince - egymás mellé rakva - együtt fog kiadni egy képet, ami csak akkor lesz teljes egészében látható, ha az ember az egész sorozatot megveszi. Mert például baromi zavaró lesz, ha hiányzik a nyolcas kötet, és nincs meg a képen lévő lónak csak a fél feje, vagy hiányzik a síelő hátizsákja. Bár síelő, azt hiszem, nincs rajta. A hatáselemekkel azért óvatosan kell bánni. Kutyába talán nem kell lemenni. Az Európának is vannak ilyen-olyen tőkesúlyú lektűrjei, de ezeket is meg lehet csinálni kiválóan, hogy az ember nyugodtan aludhasson. Alig vártam például, hogy újratervezhessük az Elfújta a szél borítóját. Ebben is meg lehet találni azt a különös szakmai kihívást, hogy nézzük: mit is tudok ezzel kezdeni. A könyvtervező is az érzelmek légtornásza.

Fotó: Hajdú D. András

- Külföldön jobbak a könyvborítók?

- A piac ott talán hangosabban ordít, és kevesebb a mindenhez értő, meg-nem-értett közhasznú sopánkodó. Sokkal jobbak, de persze nem arról van szó, hogy azokat le lehetne másolni. Nálunk is vannak nagyon tehetséges fiatalok, akik sajnos sokszor elakadnak a magyar kiadói rendszerben. Fontosnak tartom, hogy megjelenhessen az ő vizuális jelenük is. Már néhány éve tanítok a MOME-n és más helyeken is, lehetett vagy 2-300 diákom az elmúlt évtizedben, talán mondhatom, van valami kicsi rálátásom, hogy kábé ki mit tud. Aztán itt vannak azok a 25-30 év körüli végzett fiatalok, többségük gyakorlatilag a margón dolgozik, pedig nagyon jók, például a Roham-magazinosok. Megkerestem néhányukat, az első munkáikkal már lehet találkozni a könyvesboltokban.

- A fiatalok új borítói közül melyikeket tartja a legjobbaknak?

- Annak idején, kamaszként meghatározó olvasmányélményem volt Günter Grasstól A bádogdob. Nagyon örülök, hogy most lehetett egy kis közöm az új kiadás borítójához. Baranyai (b) András csinálta, és azért is emelem ki ezt, mert furcsa módon Magyarországon eddig többnyire a gyerekkönyvek kiváltsága volt, hogy kézzel rajzoltak hozzájuk borítót. Baranyai csinálta Mark Haddon két új könyvének borítóját is, amelyek azért érdekesek, mert csak egy haskötőt kaptak a keménytáblára. Nagyon büszke lehetek az új Bret Easton Ellis-borítókra is, amelyeket az egyik volt tanítványom, Cuba Gergő készített. Direkt ő kérte ezeket a könyveket tervezésre, és nagyon jól sikerültek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

- Az Ellisnek nemcsak az új, hanem egy régi regénye, a Nullánál is kevesebb is új borítót kapott. A többit is kiadják újra?

- Igen, megújult borítót kapnak az Ellisek vagy Pelevin könyvei is. Lesznek új Umberto Eco-könyvek, azok is átalakulnak. Felfrissültek egyes régi sorozatok is, a krimik közül az Agatha Christie-k csak egy kicsit, de például a Chandlerek, Ross Macdonaldok teljesen. Van persze olyan is, hogy egy sorozatból kijött már nyolc kötet, és csak kettő van hátra, azt nem nagyon érdemes bolygatni. Azokon annyit tudunk finomítani, hogy kicsit szebb betűket, előzéket és a fényes tábla helyett matt borítást kapnak.

A nagy klasszikus, az ötvenes évektől futó Modern Könyvtár is teljesen új köntösben folytatódik tavasztól. Sokszor ebben a sorozatban jött ki a legvagányabb irodalom, ehhez képest elég visszafogott és óvatosan konzervatív a megörökölt sorozatborító. A megújulás azt jelenti majd, hogy lesz ugyan egy kötött rendszer, mégis minden borító egyedi lesz, még az MK logó is változik majd kötetenként. Február végén indul majd egy jugoszláv emigráns szerző Dragan Todorovic első angol nyelvű kisregényével, és Csáki László képzőművész fogja tervezni. Őt követi majd Kiskovács Eszter a már említett Roham-magazinos brigádból.

- A kiadó elégedett az új borítókkal?

- Nagy függetlenséget és bizalmat kapok az Európánál, és ez jó. Úgy érzem, támogatják és meg vannak elégedve azzal, amit csinálok. Remélem, ez majd a forgalmon is megmutatkozik előbb-utóbb.

Fotó: Hajdú D. András

- Hogy tervez borítót? Mindig elolvassa előtte a könyveket?

- Sok esetben tényleg nem lett volna rossz, ha előtte elolvasom az utolsó betűig (nevet). Ez persze lehetetlen, de megpróbálok minél többet megtudni a könyvről. Fontos az atmoszférája, a ritmusa, a stílusa, amit ha elég érzékeny és gyakorlott az ember, a szinopszisból, a lektori jelentésből vagy a szerkesztővel beszélgetve is el tud kapni. Nagy melléfogásom, remélem, nem volt, de az már előfordult, hogy amikor utána elolvastam, láttam, hogy lehetett volna jobb kulcs a borítóhoz. Egyébként soha életemben folyamatosan ennyi irodalmat nem olvastam, mint amióta elvállaltam ezt a munkát. Jó egyébként ennyit olvasni, az olvasás kimenekít a napi parából.

- Volt köztük olyan könyv vagy szerző, akit nem ismert korábban, és nagyon bejött?

-  Éppen a Modern Könyvtárból: nagyon tetszett az Elpusztítva, felperzselve Wells Towertől, de ilyen volt a Zsadan is.

- És a főállású könyvtervezés nem veszi el az időt más képzőművészi projektjei elől? Csak megélhetés az alkalmazott művészet, vagy van benne kihívás is?

- Ha nem lenne bene kihívás, nem érdekelne. Nincs mi elől elvennie az időt, mert hozzá vagyok szokva, hogy napi 12 órát dolgozom, mindig csinálok valamit, amit aztán vagy művészetnek, vagy alkalmazott művészetnek hívnak. Képet festeni, fényképet, szobrot készíteni vagy logót tervezni, mindegyik ugyanazt az időt használja. Logót tervezni például nem tudok annyira könnyedén, másnak meg ez, a könyvtervezés nem megy úgy. Én imádom ezt. Nem olyan nagy a focipálya: van három sor meg a szerző, de ha valaki szeret, itt is lehet nagyot játszani.

NÉVJEGY

Fotó: Hajdú D. András [origo]

GERHES GÁBOR (1962) Munkácsy-díjas képzőművész, designer, egyetemi oktató. Tervezőgrafikusként több száz könyvet, katalógust, plakát- és emblématervet készített. Többször nyert díjat a Szép Magyar Könyv ünnepén, legutóbb idén a Robert Capa Izraeli útinapló című könyvének borítójával (Park Kiadó 2009), és a Magyar értelmező kéziszótár borítójával (Akadémiai Kiadó, 2009). Több más munkája mellett ő a Néprajzi Múzeum kiadványainak tervezője.

Fontosabb grafikai arculati munkái: Octogon építészeti magazin grafikai arculata, a 48. és az 53. Velencei Képzőművészeti, valamint a 9. Építészeti Biennálé grafikai arculata és katalógusai, a 37. Magyar Filmszemle és a Néprajzi Múzeum teljes grafikai arculata. Gerhes készítette a Magic Média, az Országos Széchényi Könyvtár, a "Kistehén" és a National Geographic Magyarország arculattervét, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont teljes körű grafikai arculattervét és információs rendszerét.

2006 óta óraadó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME). 2010-től az Európa Könyvkiadó művészeti vezetője.

Képzőművészeti munkái hazai és külföldi közgyűjteményekben megtalálhatók: Ludwig Múzeum - Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Fotográfia Múzeum - Kecskemét, ICA- Dunaújváros, Szombathelyi Képtár, Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár, Miskolci Galéria, MODEM, KOGART, Ringier Collection - Zurich, DZ Bank Sammlung - Frankfurt aM, Somlói-Spengler Gyűjtemény. Budapesten él és dolgozik.



Az interjút készítette Vorák Anita

ImpresszumMédiaajánlatAdatkezelési SzabályzatAz [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a