[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW
Bartos ErikagyerekkönyvgyerekirodalomBogyó és Babóca
2011. március. 22.
Mi a baja a szülőknek az ország legnépszerűbb gyerekkönyvszerzőjével?

A gyerekeket nem lehet lebeszélni az Anna, Peti, Gergő- és a Bogyó és Babóca-könyvekről. Ugyanakkor sok szülőt felháborít a "Bartos Erika-univerzum": igénytelennek, abszurdnak, bárgyúnak tartják. Bartos Erika világa az ezredforduló után született generáció első meghatározó élményévé vált. Milyen felelőssége van az ország legnépszerűbb gyerekkönyvszerzőjének? Miért haragszanak rá egyes szülők? Megkérdeztünk óvónőt, gyermekpszichológust, irodalomkritikust és anyukákat, apukákat, mit gondolnak Bartos Erika meséiről.

Bartos Erika építészmérnökből lett az ország legsikeresebb gyerekkönyvszerzője. Első meséit saját gyermekeinek írta, könyve először 2004-ben jelent meg. Maga költi és illusztrálja meséit. Két sorozata van: az Anna, Peti és Gergő-könyvek Bartos Erika saját családi epizódjait mesélik el, a Bogyó és Babóca-sorozat pedig egy csigafiú és egy katicalány erdei kalandjaiba öltöztetve szólnak az írónő gyermekeiről. 

Eddig összesen 26 könyve látott napvilágot a két sorozatban (11 Anna, Peti és Gergő az Alexandránál, és 15 Bogyó és Babóca a Pagonynál), amelyek mára több százezer példányban fogytak a boltokból. A két sorozat mellett született fényképes mesekönyv, hangoskönyv, színező, cédé, kirakósjáték, rajzfilm, diafilm, társasjáték, plüssjáték és gyerekpóló, nagyobb gyerekeknek szóló mesekönyvek és három verseskötet is.

Az ünneplő ajánlók után az első negatív kritikák leginkább a nyelvi igénytelenséget rótták fel Bartos Erikának (például itt). Az általunk megkérdezett szülők egy része valóban nem szereti a fantáziátlanul megfogalmazott, néha nyelvtani hibákat is tartalmazó kísérőszövegeket. Sok család átkölti felolvasás közben a mondatokat. A hozzánk beérkezett válaszokból azonban úgy tűnik, a legmélyebb konfliktust az a szülői szerep- és családmodell okozza, amelyre a Bartos Erika-mesék épülnek. Az idillt sugárzó, kiegyensúlyozott családképpel és a gyermekéért élő anya alakjával sok szülő nem tud azonosulni. A másik oldal fő érve, hogy a gyerekek tudják, mi jó nekik: Bartos Erika könyvei nem véletlenül szereztek annyi rajongót maguknak még a kisfiúk körében is.

Nagy Anna 7 éves iskolás

"Azért szeretem, mert nincs benne gonosz, nem kell félni, hogy történik valami rossz, mindig vidám dolgok vannak, vagy ha szomorú kicsit, annak is jó a vége."

Hajdú Zita szerkesztő

"A gyerekek néhány alkalom után már maguk is el tudják mesélni, 'olvasni' az egyszerű rajzok alapján az egyes fejezeteket. Ez egy kisgyereknek alapvetően fontos élmény. Szerintem semmi nem igazolja jobban ezeknek a meséknek a nagyszerűségét, mint hogy a célközönség - a gyerekek - mennyire odavannak érte."

Lackfi János költő, számos gyerekeknek szóló verseskötet szerzője

"A Bartos Erika-könyvek hitelét sokszor a bensőségesség adja. Az Anna-Peti sorozatban családi fotók tanúskodnak az események valódiságáról, és biztosítják a más családba való "bekukkolás" izgalmát. Mikor Erikától kaptam a könyvekből, és letettem őket az asztalra, a képeket nézegető óvodástól a 14 éves kamaszlányig mind a négy lányom figyelmét "beszippantották". Én is ismerek olyanokat, akik "kiütést kapnak" ezektől a művektől, mert hiányolják az összetettebb, művészibb képi-szövegi megformálást, amire Erika valóban nem törekszik. De bőséges a választék a gyermekkönyvek között, és meddőnek tartom azokat a vitákat, hogy kinek "kellene" népszerűbbnek lennie Bartos Erikánál."

Tünde blogger, a Bezzeganya blog gazdája

"Bartos Erikát a lányaim imádják, én frászt kapok attól a világtól, amit ő képzelt el. A versei sem tetszenek, mert cikinek érzem felolvasni. Ezért örülök, hogy a nagyobbik lányom megtanult olvasni, mert így nem nekem kell kézbe venni a könyveket, amiknek az illusztrációitól is kiver a víz."

Gács Anna irodalomkritikus, egyetemi tanár

"Bartos Erikánál minden kerek. Minden figura fejét körzővel rajzolták, és ez a kerekség a mesék világának is metaforája: zéró izgalom, zéró konfliktus, zéró humor (és főleg irónia), se egy kis rosszaság. Bartos meséi kivételesen szerény ambícióval megírt/megrajzolt, a végtelenségig folytatható sorozat darabjai. Míg a kicsit idősebbek dúskálnak a nekik szóló remekbe szabott magyar könyvekben, melyek komoly írói és illusztrátori ambícióval készültek, a legkisebbekkel mostohán bánik a magyar könyvkiadás. Így mi mást tehetnének, azt szeretik, amit kapnak."

Ragó Anett pszichológus

"Bartos Erika szövegeiben nincs valódi konfliktus, drámai vonulat, izgalom, tanulság vagy eredetiség. A család elindul A-ból B-be, megérkezik, hazamegy, lefekszik aludni. A családkép, amit bemutat, hamis: az derül ki a könyvekből, nem vagy rendes szülő, ha nem készítesz babaházat a gyerekednek, varrod meg jelmezét, viszed el kirándulni minden hétvégén együtt apával, lököd a hintában egész nap és találsz ki azonnal száz kreatív kézműves ötletet bármikor. Az is hozzátartozik ehhez, hogy a mai (értelmiségi) szülőknek van egy képük arról, milyen szülők szeretnének lenni, hiszen már nem kötik őket úgy a szerepek, mint a szüleiket. Viszont egy mediatizált világban túl nagy választék mellett el is bizonytalanodnak. Ezért lesznek idegesek, ha rájönnek, átverték őket. Könnyű megzavarni őket álértékekkel. Biztos ebből is érdekes neurózisok lesznek később."

Alkér Orsolya gyermeknevelési tanácsadó

"Bízzunk gyermekünkben! A szülő is, ha bemegy egy könyvesboltba, olyan könyvet választ, ami az ő problémáiról szól. A gyerek önbizalmát növeli, ha odafigyelünk arra, mi tetszik neki. Óvodáskorban az önértékelés fejlesztése nagyon fontos. Használjuk inkább a meséket ugródeszkának! A mindennapi történeteknek lehet kapcsolatépítő szerepük. Kérdezzük meg a gyereket, mi tetszett neki a mesében, vagy beszéljünk arról, nálunk ez másképp van. Egy egészséges, hagyományos családmodell bemutatása azonban nem gondolnám, hogy káros lenne a gyerekeknek."

(névtelen fórumozó)

"Szerintem az Anna, Peti-sorozat főként jól szituált, harmonikus kapcsolatban élő, sokgyerekes, nagy rokonságból álló polgári családokat érint meg igazán, igazából főként hozzájuk szól. Természetesen mint eszme, nagyon szép a nagycsalád, de sajnos nem mindenki engedheti meg magának a három gyereket. Szívesen vállalnék harmadikat, de nem engedik a körülményeim, ám a könyv hatására a gyerekeim nyúznak egy "Gergőért"."

Pohly Ferenc újságíró

"Az Anna, Peti és Gergő-univerzum éppen ott áll az intellektuális kihívások rangsorában, ahol a kicsik már sikerrel boldogulhatnak, amitől sikerélmény lesz számukra a találkozás a könyvvel, ezzel nincs is semmi baj. Inkább abban van felelőssége a szerzőnek, hogy azt sugallja: a szülő szolga, gyermekének igényeihez láncolt nevelőrobot - hiszen az ő gyerekkönyvei semmibe veszik a felnőttet. Sokan vagyunk, akik nem így szeretnénk megélni a gyerekvállalást, akik szerint nem szükséges feladni magunkat - nekünk fáj Bartos Erika munkássága. De nekünk fáj, nem a gyereknek, ezt nem szabad összetéveszteni."

Egy rész a Bogyó és Babóca-rajzfilmből

Bánhidi Krisztina óvodapedagógus

"Erika szerintem ott követi el a hibát, hogy mindig csak a jó dolgokról ír. Élethűbben kellene bemutatni egy család életét, akkor a szülők is jobban tudnának azonosulni a történetekkel."

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus

"Lehet, hogy én nem egészen  nyolcéves korig ajánlanám a Bartos Erika-meséket. Ezek, már amit ismerek belőlük, kisebb - két-három-négy, esetleg öt-hat éves - gyerekeknek valók. Ez a korosztály rettenetesen szereti azokat a nézegethető-lapozgatható képeskönyveket, amelyek egyszerű hétköznapi epizódokat mesélnek el a saját életükből. Az angoloknál ilyen mesék például a Patrick mackó történetei. Magyarországon ezt a műfajt Bartos Erika tette népszerűvé, bár korábban is léteztek hasonló mesék, például A baba első lexikonja 1-2 (Tardos Annáék műve) volt ilyen jellegű mesekönyv.

Én nem várnék igazi 'konfliktust' ezektől a meséktől. Ezek a történeteket sztorikat mesélnek el - a sztoriéhség nagyon alapvető emberi igény, a pletykálkodás is ebből táplálkozik. Persze a mesebeli Patrick mackó is unatkozik a boltban, nem akarja a kabátot, leborít egy dobozt -  ilyen szinten lehetnek persze 'konfliktusok'. Én csak az első két Anna, Peti és Gergő-könyvet ismerem, azóta nagyon sok kötet jelent meg. Hogyha azokból az ilyesmi is hiányzik, lehet, hogy 'jogos' a szülők panasza. De hogy az anya sokat foglalkozik a gyerekekkel, ahelyett, hogy takarítana, ezzel nincsen semmi baj."

Ilka Gábor blogger, a lent látható Anna, Peti és Gergő-paródia szerzője

"Ha három könyv után abbahagyta volna, ma azt mondaná mindenki: ez egy csoda. Az első pár könyv után látszik, hogy Bartos Erika rákapott az ízére, hogy ez mekkora biznisz, és egyre laposabbak lettek a sztorik."

Kattints a folytatásért!
Egy Anna, Peti és Gergő-paródia | Kattints a folytatásért!

Jolsvai Júlia irodalomkritikus, újságíró

"Akkor döbbentem meg nagyon, amikor az elsős lányomnak feladták az egyik versét (Hónapok) az iskolában. Azóta ugyanis, hogy Bartos Erika sztárszerző lett, nekilátott verseket írni, már három kötete jelent meg. Köztudomású, hogy nem véletlen, mi kerül a kötelező olvasmányok, versek listájára, ahogy az sem véletlen, hogy a kortárs líra és próza igen ritkán és kis számban szerepel rajta. De ha már a kortársakhoz ragaszkodunk, választhatta volna a tanító néni Varró Danit vagy Lackfi Jánost például. De így, hogy meg kellett tanulni az iskolában, mintegy kanonizálta, beemelte a magasirodalomba, Weöres és társai mellé. Én mindenesetre mondtam a gyereknek, hogy ne tanulja meg a verset."

Tímár Anetta szerkesztő

"Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a gyerek szempontjairól. Kétévesen még nem működik a reproduktív fantázia, a gyerek az elhangzó szavaknak talán a felét érti, így olyan mesét szeret, amit el tud képzelni. Nem átvitt értelemben, hanem egészen konkrétan. Van egy család, aki hajlandó ehhez saját fényképeit is mellékelni - a mai blogvilágban miért vagyunk ezen annyira felháborodva? Hogy a mesékhez már méretes merchandising is kapcsolódik? Miért, kinek nincs otthon egy micimackós akármije vagy Toy Story-s bármije? A jelzők szegényessége, az állandó ismétlések, a szájbarágás nyelvileg tényleg elviselhetetlenné teszik egy felnőtt számára a felolvasást. Én is kitépem minden hajam szálát. De elviselem a gyerek kedvéért, aki szereti, mert róla szól. Az építőkockák hosszas pakolása és a boltosjáték is agyzsibbasztó egy felnőtt számára. De a gyerek így tanul: mindent, és állandóan ismétel. Tudom, hogy nem ezekből a kötetekből fog gazdagodni a lányaim szókincse, sem a vizuális fantáziájuk, de az biztos, hogy ezek a történetek készítik elő az igazi, a fantázián alapuló mesehallgatást."

Balázs Eszter kritikus, a prae.hu művészeti portál gyerek-rovatának vezetője

"Mikor Bartos Erika megjelent a gyermekkönyv-piacon a Bogyó és Babóca-könyvekkel, a hiánypótló ötletet a fiatal, de nagyon profi Pagony kiadó gondos szerkesztői munkája és piacépítése segítette. Valószínűleg nem is érné Bartos Erika könyveit annyi kritika, ha nem jött volna létre egy másik sorozat az Alexandra kiadónál: az Anna, Peti és Gergő. Az Anna, Peti és Gergő esetében több okunk van a kiadó közömbösségéről és nyereségéhségéről beszélni, mint amennyire erről szó esik. A kiadó nem szánt energiát a szöveg - és sokszor a kép, a fotók - szerkesztésére. Ez egy gyerekkönyv esetében óriási felelőtlenség.

A nyelvi pongyolaság és gyakori "gügyögés" elveszi a lehetőségét annak, hogy a gyerek nyelvi kompetenciája is fejlődjön a szöveg hatására. (Nyilván sok szülő automatikusan átírja, módosítja a szöveget felolvasás közben, de ez már eleve feltételez nyelvi műveltséget, mellyel nem biztos, hogy minden Bartos Erika-olvasó rendelkezik.) Nem ismeretlen a piacon a jelenség, hogy egy illusztrátor kezd képeskönyv- vagy gyerekkönyv-írásba, de ez nem jelenti azt, hogy a szöveg nem szerkeszthető.

Az Anna-Peti kapcsán én is sokszor találkoztam azzal a panasszal, hogy nyomasztó az idill. Ha jól tudom, épp ezekre a kritikákra reagálva született meg a Megmondalak kötet, amiben csak veszekedős mesék vannak - de ez a megoldás persze a többi kötet esetében nem teremtheti meg visszamenőleg az egyensúlyt. Ez viszont a szülőről árul el valamit, nem a gyerekről."

ImpresszumMédiaajánlatAdatkezelési SzabályzatAz [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a