[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW
Nádasdy ÁdámDanteműfordító
2011. április. 1.
Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág

Nádasdy Ádám két éve kezdte el újrafordítani Dante Isteni színjátékát, amit egy évszázada minden magyar ember Babits Mihály nyelvén tanul az iskolában. A Pokol már kész, az új fordítás alapján készült színielőadást csütörtök este mutatták be a Trafóban. A műfordítóval beszélgettünk arról, mi izgatta őt a 700 éves olasz eposzban, és mit vár, mi lesz a sorsa az új fordításnak. Cikkünk alján te is megnézheted, mi a különbség Babits Mihály és Nádasdy Ádám sorai között.

A majdnem 700 éves olasz eposz Mátyás királynak is megvolt, de még eredeti nyelven. Magyarra először 1857-ben ültették át, azután még legalább hét magyar fordítás készült. Weöres Sándor is nekilátott, de a legismertebb verzió mégis Babits Mihályé, aki tíz évig fordította Dante Alighieri monumentális költeményét (Dante maga 14 évet áldozott az életéből a műre). Az Isteni színjáték-ban Vergilius olasz költő kíséri végig a szerzőt a túlvilág mezsgyéin.

Fotó: Kővágó Nagy Imre
A Maladype Pokol előadásában Dante (Faragó Zénó) trónról figyeli a holt lelkeket, körülötte Beatrice (Fátyol Kamilla) és Lucifer (Orosz Ákos) | Fotó: Kővágó Nagy Imre

Nádasdy Ádám a Shakespeare-drámákból már többet újrafordított, ott Arany János, Kosztolányi Dezső örökségével kellett versenyre kelnie. Egykori olasz szakosként Dante eposza is izgatta: "az ember szereti a kihívásokat". A költőként és nyelvészként is ismert Nádasdy elmondta, közel áll hozzá az a régi klasszikus műveltség, amit az Isteni színjáték mozgósít.

Ebből a szempontból Dante művét Nádasdy a Ki nyer ma? vetélkedőhöz hasonlította: "Dante elkezd beszélni valakiről, de nem árulja el, hogy hívják. Azt mondja: ' tudjátok, aki itt és itt született, testvére volt a nem-tudom-kicsoda...' Várja, hogy valaki bekiabáljon: 'az Aenaesról van szó!'" Nádasdy szerint a középkorra az volt jellemző, hogy könyvtár híján az emberek mindent fejben akartak tartani. Az Isteni színjáték minden középkori tudást magába próbált sűríteni, mint egy lexikon.

Fotó: Kővágó Nagy Imre
Dante (Faragó Zénó) fölött magasodikVergilius (Ladányi Andrea)  | Fotó: Kővágó Nagy Imre

Nádasdy Ádám két fontos újítása Babits verziójához képest az új versforma és az alcímek bevezetése. Babits követte az eredeti olasz szöveg hármas rímelését, Nádasdy viszont nem használ rímeket. Azt mondja, ez azért van, mert neki fontosabb, hogy mit mond Dante, mint hogy hogy mondja. Nádasdy szerint két iskola van, és ő inkább a "tartalmi" iskolához sorolja magát a "költőibb" iskolával szemben. Művészi bravúrnak tartja Babits fordítását, de hozzáteszi, sok pontatlanságot tartalmaz. Dante például nem mondta az illető csónakról, hogy rozoga, de Babits beleírta, mert így jött ki a rím.

Nádasdy verzióját olvasva az egyszerűsége és közérthetősége tűnik fel először. A műfordító maga is elismeri, hogy reméli, használják majd az iskolákban a fordítását, és a diákok majd ezen keresztül ismerkednek meg az Isteni színjáték-kal. Lábjegyzeteket is tervez a lapok aljára, szerinte ez azért fontos, mert mára a hittani ismereteink gyérebbek. Sok dolog, ami még Babits korában is triviális volt, ma magyarázatra szorul.

A másik fontos változás, hogy a Babitsnál még egybefolyó szöveget Nádasdy alcímekkel tagolja. A műfordító szerint ez így olvasóbarátabb, könnyebb visszakeresni, hol tartottunk.

Fotó: Kővágó Nagy Imre
Fotó: Kővágó Nagy Imre

Nem meglepő, hogy a fordítás legnehezebb része az Isteni színjáték első, legismertebb sorainak fordítása volt. Nádasdy elmesélte, hogy amit Babits soraiként ismerünk ("Az emberélet útjának felén / egy nagy sötétlő erdőbe jutottam"), azt eredetileg nem Babits, hanem Arany János írta, aki elkezdte fordítani a művet. Elkészült sorait a későbbi fordítók is átvették, és mivel addigra az a verzió nagyon beleivódott az emberekbe, Babits is megőrizte. "Töprengett, hogy írjon e mást" - meséli Nádasdy. "Én is töprengtem, de én juszt is mást írtam."

"Becsületesebb az olvasóval, ha mindjárt az első sorral gyomorszájon vágom" - mondja Nádasdy, aki szerint jó előre jeleznie kell, hogy mire számíthat az olvasó, hogy annak legyen esélye visszatenni a polcra, ha nem tetszik neki. "Különben olyan, mintha becsapnám őt: a negyedik sornál veszi csak észre, hogy te jó isten, ez nem az, amire befizettem."

Az Isteni színjáték három része - a Pokol, a Purgatórium, a Paradicsom - a Magvetőnél fog megjelenni Nádasdy Ádám új fordításában egy kötetben. Egyelőre még csak a Pokol van kész, a teljes szöveg elkészültére körülbelül két évet várni kell. A Maladype társulat viszont már most megkereste a műfordítót, hogy használhatják-e a szöveget a Pokol című előadásukhoz. A darabban Babits és Nádasdy szövegei felváltva hangzanak el (illetve más költők műveiből részletek).

A fordításról április 1-jén, pénteken beszél Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító a Trafó kávézójában 18.30-tól. A Maladype társulat Pokol című előadása április 1-jén és 2-án, illetve május 3-án és 4-én látható a Trafóban.

BABITS MIHÁLY

NÁDASDY ÁDÁM

Forrás: mek.niif.hu

Forrás: MTI

Pokol, első ének (1913)

 

Az emberélet útjának felén
    egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
    mivel az igaz útat nem lelém.
Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan,
    s milyen e sűrü, kúsza, vad vadon:
    már rágondolva reszketek legottan.
A halál sem sokkal rosszabb, tudom.
    De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam,
    hallanod kell, mit láttam az uton.
Akkortájt olyan álmodozva jártam:
    nem is tudom, hogyan kerültem arra,
    csak a jó útról valahogy leszálltam.
De mikor rábukkantam egy hegyaljra,
    hol véget ért a völgy, mély, mint a pince,
    melyben felébredt lelkem aggodalma,
a hegyre néztem s láttam, hogy gerince
    már a csillag fényébe öltözött,
    mely másnak drága vezetője, kincse.
Igy bátorságom kissé visszajött,
    mely távol volt szivemből teljes éjjel,
    melyet töltöttem annyi kín között.
És mint ki tengerről jött, sok veszéllyel,
    amint kiért lihegve, visszafordul,
    még egyszer a vad vízen nézni széllyel:
úgy lelkem, még remegve borzalomtul
    végignézett a kiállt úton újra,
    melyen még élve senkisem jutott túl.
Majd fáradt testemet kissé kifujva
    megint megindulnék a puszta lejtőn,
    mindég alsóbb lábam feszítve súlyra.

Tovább >>

Pokol, első ének (2010)

Bevezető

Életünk útjának feléhez érve
sötét erdőben találtam magam,
mert elvétettem a helyes utat.
Jaj, fájdalmas dolog elmondani,
milyen volt az a tüskés, vad vadon
elfog a félsz, ha csak eszembe jut:
majdnem oly keserű, mint a halál!
De hogy beszámoljak a jóról is,
mit ott találtam, mindent elmesélek.

Tévelygés és remény

Hogyan jutottam oda - nem tudom,
annyira álomittas voltam akkor,
mikor az igaz ösvényről letértem.
De miután egy domb lábához értem,
s ott végetért a völgy, mely szívemet
így rémítette, a magasba néztem
és megláttam, hogy a domb vállait
már fénybe öltöztette az a bolygó,
mely mindenkinek jó irányt mutat.
Ekkor kissé csitult a félelem,
mely végig ott lapult szívem tavában
e gyötrelemben töltött éj során.
S mint aki fuldokolva és lihegve
a tengerből kivergődött a partra,
s csak bámul vissza a vészes vizekre,
úgy lelkem is, bár menekülni vágyott,
hátrafordult, hogy megnézze az ösvényt,
mely élőt soha át nem engedett.
Miután fáradt testem megpihent,
a kihalt hegyoldalnak nekivágtam,
az alsó lábamat támasztva mindig.

Tovább (pdf) >>


ImpresszumMédiaajánlatAdatkezelési SzabályzatAz [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a