A suvickos képű nem alszik

2005.01.21. 17:24

Vitéz László mintha időtlen idők óta itt lenne velünk, alakja mintha tízrőfnyi mélyen bele lenne ágyazva a magyar folklórba, sőt, azon se lepődnénk meg, ha története egészen a középkori misztériumjátékokig nyúlna vissza. Az igazság azonban az, hogy minden vásárok legnagyobb szájhőse ennél sokkal fiatalabb, hiszen életre keltője, Kemény Henrik most januárban lesz csak nyolcvanéves. E jeles alkalomból aztán felbolydul hetedhét határ: január 23. és 29. között Nemzetközi Vásári Bábjátékos Napokat rendeznek Vitéz László és alkotója tiszteletére.

"Csak tessék, csak tessék,
csak orra ne essék!
Ide, ide kicsik és nagyok!
Ide, ide emberek...
Csak folyvást, csak folyvást..."

"Szervusztok, Pajtikáim" - visszhangzik még ma is a fülünkben Vitéz László borissza vidám hangja, szinte magunk előtt látjuk, ahogy kopott palacsintasütőjével átpüföli az ördögöt egész gyermekkorunkon. Így visszagondolva határozottan az az érzésünk, hogy valamiféle intézménynek kellett a bábfigura mögött állnia, mert az nem lehet, hogy Vitéz Lászlóból és a paraván mögött megbújó arc nélküli művészből csak egy van. Hiszen láthattuk a tévében, az összes vásári mulatságon és búcsúban (persze a fővárosban utóbbi nem gyakori alkalom), igazi vásári rikkancshoz illően Vitéz Lászlót soha nem kellett keresni, egyszerűen csak ott volt. Mindenhol.

Felnőtt fejjel éppen ezért nehéz elhinni, hogy 1952-től egészen a kilencvenes évek elejéig Kemény Henrik, Vitéz László életre keltője volt az egyetlen vásári mutatványos az országban, azaz ha valaha is szemtanúi voltunk hősünk és az ördög küzdelmének, akkor az ő bábjátékát láttuk. Kemény Henrik családjának története egyébként önmagában is felér egy csavaros népmesével: nagyapja, Korngut Salamon csizmadiamester a XIX. század második felében kezdett bábjátékkal foglalkozni, ez később hagyománnyá is vált a családban. Fia, Korngut Kemény Henrik építette fel a népligeti Bábszínházat, mely 1926-tól 1953-ig fogadta vendégeit, unokája pedig a mai napig fellép szerte az országban, pedig a nyolcvan felé közelít.

Egészen pontosan idén januárban tölti be nyolcvanadik életévét, ez alkalomból pedig a szakma egyhetes ünnepséggel tiszteleg a fáradhatatlan művész előtt. A programok január 23-án Debrecenben kezdődnek: a Vojtina Bábszínház egész napos műsorral várja az érdeklődőket. Délelőtt tíz órakor kezdődik Anton Anderle szlovák marionettjátékos előadása, majd a kínai Yeung Fai bábjátéka lesz látható. A délután a világ egyik legjobb bábjátékosának mondott Salvatore Gatto fellépésével kezdődik, az ízig-vérig nápolyi művész rendszerint egy szál gitárral kíséri énekét, afféle modern trubadúrként varázsolva el közönségét. Gatto örök társa a színpadon Pulcinella, a Vitéz Lászlóhoz hasonló életvidám, pimasz kis fickó, aki humorosan, pergő nyelvvel adja elő kalandjait. Persze nem lenne teljes a program Vitéz László nélkül: Kemény Henrik utolsónak lép fel, a nap végül egy születésnapi köszöntővel egybekötött gálával zárul.

A debrecenihez hasonló lesz a program Győrött a Vaskakas Bábszínházban január 25-én: a külföldi művészek előadásait itt vásári forgatag kíséri, azaz céllövölde, jósda, félkrajcárért kínált vásárfia, lacikonyha eleveníti fel az egykori búcsúk hangulatát.

Az ünnepi hét utolsó állomása január 29-én lesz a Budapest Bábszínházban. Külföldi vendégek itt is lesznek: Salvatore Gatto mellett az angol Tony Clark is fellép, valamint ekkor nyitja meg Jankovics Marcell a Kemény család hagyatékából és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet anyagából összeállított vándorkiállítást, mely decemberig tizenhárom nagyobb városban lesz megtekinthető.

Nemzetközi Vásári Bábjátékos Napok (Debrecen, Győr, Budapest), január 23-29.

KAPCSOLÓDÓ CIKK