Egy vörös copfos rosszcsont az egyenjogúságért

2007.06.08. 14:16

Száz éve született Astrid Lindgren, Harisnyás Pippi szülőanyja. Nem csoda, hogy a vörös copfos kislány szokatlan rosszaságáról híresült el, az írónő maga is eléggé renitens volt: kisfiát nevelőszülőkhöz adta, mert ő tanulni és dolgozni szeretett volna. Ez az 1930-as évek végén nem volt gyakori - még Svédországban sem. Később Astrid férjhez ment, és született egy kislánya is, de a háziasszonykodás akkor sem elégítette ki ambícióit: írt, majd nemsokára visszament dolgozni. Életpályája egy új női ideált sugallt - és leghíresebb regényhőse, Pippi Longstrump (pontos fordításban: Hosszúharisnyás Pippi) pedig egy új gyermektípust.

Részlet a Harisnyás Pippi amerikai filmváltozatából

A mai svéd kultúra híres gyermekközpontúsága (vö. IKEA) nem az égből pottyant - sokat tett érte Pippi is. A rosszasághoz való jogot törvénybe nem iktatták azóta sem, de a svédek messzemenően figyelembe veszik a gyerekek igényeit. És ha a gyerekeknek az kell, hogy a fejüket a tortába nyomják... Pippi abszurd történeteit Astrid Lindgren először kislányának kezdte mesélni, mikor az beteg volt. Később a történetek dagadtak, dagadtak - míg regény nem lett belőlük. A kéziratot öt kiadó utasította vissza, mire megjelent - persze végül megismerte a világ ezt az öntörvényű, lázadó kislányt, aki igazi egyéniség. Sokan fel is háborodtak rajta akkoriban, de Pippi kiküzdötte magának a jogait. Astrid Lindgrent most nem csak Svédország ünnepli - a stockholmi Kulturhusetben nagy kiállítással emlékeznek rá -, de Budapest is. Az Astrid Lindgren ma is él című vándorkiállítás június 30-ig várja az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyermekkkönyvtárában.

Előző
Következő