Csütörtökön dedikál Salman Rushdie

A muzulmán országokban halálraítélt, a nyugati világban viszont sztár: a különös írójelenség, az indiai származású, brit Salman Rushdie ma érkezik a magyar fővárosba a teljes életművének megjelentetését tervező Ulpius-ház meghívására. Az író második alkalommal érkezik hazánkba, mostani kétnapos magyarországi látogatása során a nagyközönség is találkozhat vele: Rushdie csütörtökön négykor a Mammut Libri könyvesboltban dedikál. Irodalmi kampány és hírverés - első lépés a kánonba? Vagyis divat lesz-e Rushdie?

Salman Rushdie-t a mágikus irodalom egyik kurrens képviselőjeként könyveli el a nemzetközi irodalomtudomány és a kritika, ám például hazánkban ismertsége messze elmarad latin-amerikai kollégái, Márquez, Llosa vagy akár Borges mögött. Kicsit késve fedeztük (fedezzük?) fel Salman Rushdie-t. Az Európa Kiadó ugyan a nyolcvanas évek végétől sorban adta ki az író életművének jelentős darabjait, ám a nagy botrányt okozó regény, a Sátáni versek kiadásától - kétes irodalmi színvonalra hivatkozva - elzárkózott.

Persze nem véletlenül: az íróra Komeini ajatollah, Irán vezetője a regény megjelenése után fél évvel kimondta a muzulmán világ halálos ítéletét, a fatvát, az ominózus regény európai kiadásait halomban égették az iszlám hívők, a könyvesboltokban robbantottak, és a fordítókra is rossz idők jártak - Rushdie japán fordítóját Tokióban leszúrták, olasz fordítóját megverték és megszúrták Milánóban, a norvég kiadó vezetőjét oslói háza előtt támadták meg, a török fordítóra pedig rágyújtották a szállodát, ahol megszállt.

A Sátáni versek végül összeesküvés eredményeképp jelent meg 2004-ben: két, azóta is homályba burkolózó könyvesház csak e könyv kiadása céljából hívta életre a fedőkiadóként működő Konzorcium Kiadót. A fordító nevét is titok övezi; ha megnézzük a piros-fekete kiadást, mind az első oldalakról, mind a jegyzetek mellől hiányzik a név.

Salman Rushdie nemcsak választott hazájában, Nagy-Britanniában írósztár - aki még azt is megengedheti magának, hogy egy kedves kis cameót adjon a Bridget Jones - Mindjárt megőrülök című filmben -, hanem az egész nyugati világban kultikus alak: az iszlám vallási fundamentalizmus és az arab terrorizmus mártírja, a szólásszabadság két lábon járó szimbóluma. Nincs ember, aki jobban megszemélyesítené Kelet és Nyugat (ez Rushdie novelláskötetének címe is) értékeinek különbségét - illetve véres ütközését.

Rushdie majdnem életnagyságban

Ez a szimbolikus szerep kétségkívül megerősíti Rushdie irodalmi helyét. Talán Magyarország eltérő kulturális nézőpontja tette, hogy noha 1998-ban az író a Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál díszvendégeként járt hazánkban, mégsem mondhatjuk, hogy itthon olyan kitüntető figyelmet kapott volna, mint tőlünk nyugatabbra. (Bár Vaclav Hável Rushdie nagy barátja, pedig a cseheknek sem kifejezetten posztkoloniális a nézőpontja. Vagy nem úgy.)

Úgy tűnik, ezen a helyzeten kíván változtatni az Ulpius-ház, amely - az Európa által végeredményben már megkezdett életműkiadástól függetlenül - a magyarul megjelent, és könyvesboltokban ritkán fellelhető Rushdie-regények közül újra kiad négyet (Az éjfél gyermekei, Szégyen, A mór utolsó sóhaja, Hárún  és a mesék tengere), illetve megjelenteti a legújabb művet, a Sálimár bohóc-ot.

Rushdie egy interjúban a fatváról és a Sálimár bohóc-ról mesél

Az Ulpius-ház egységes arculatú életmű-kiadásának különlegessége, hogy a könyvek borítóját egy fiatal brit képzőművész, Jonathan Gray tervezte meg. A napokban már piacra került kötetek tanúsága szerint Graynek egy olyan látványvilágot sikerült becsempésznie a magyar könyvesboltok polcaira, amelyet eddig leginkább a repterek angol nyelvű szekciójában fedezhettünk fel. Bestseller-kiadásokat idéző színes, nagybetűs köteteket kaptunk az angol grafikustól, ami nem feltétlenül rossz ám: nem árt egy kis vérfrissítés.

Íme a borítók

E különleges, formabontó életmű-kiadással, illetve az író személyes látogatásával a kiadó célja valószínűleg az, hogy Rushdie-t újra bevezesse Magyarországra, és ezúttal - nagyobb figyelmet kerítve számára - magasabbra helyezni őt az elképzelt hazai "írói" sikerlistán. Az író szövegeinek ismeretében nem biztos, hogy ez annyira könnyű lesz. Rushdie nem az a tipikus bestseller-író.