Fényírók fesztiválja - Mediawave 2008

Vajon hány olyan nemzetközi hírű vidéki fesztivált tudunk felsorolni, ahol a kísérleti filmművészet és a woodstocki koncert-fíling kéz a kézben jár az ifjúsági- és felnőtt alkotóműhelyek és konferenciák széles tárházával? Akárhogy is, a győri (és számos határon túli települést is érintő) Mediawave mindenképpen a legnépszerűbb ezek közül. A 18 esztendős rendezvény idén az 1968-as nemzetközi eseményeknek állít emléket: a prágai tavaszra, a francia diáklázadásokra és a vietnámi háború ellenes tüntetésekre emlékezünk. A Fényírók Fesztiváljának idei vendége az Oscar-díjas Jirí Menzel, április 26. és május 3. között a főszerep viszont nem csupán a kelet-európai újhullám kiemelkedő alakjaié, hanem a fiatal alkotókra is tűz a fény.

A változatos programkínálat magja természetesen idén is a filmek közötti verseny: idén több mint ezer játék-, kisjáték-, dokumentum-, animációs és kísérleti film érkezett a világ 60 országából. A versenyprogramba illő alkotásokat az előzsűri szelektálta, 30-40 filmet pedig a panoráma szekcióba válogattak be. A nemzetközi zsűri tagjai közt szerepel Kőrösi Zoltán József Attila-díjas író; Török Ferenc filmrendező; Ella Davletsina orosz rendező; Samira Sinai iráni színésznő, rendező, képzőművész, díszlet- és jelmeztervező; valamint Mike Hoolboom. Idén először a zsűrit az öttagú országos diákzsűri is segíti munkájában.

Az új filmek mellett egy retrospektív vetítéssorozatra is sor kerül, amellyel Gaál István, a magyar újhullám tavaly szeptemberben elhunyt legendás alakja előtt tisztelegnek a szervezők. A Kossuth-díjas rendező első, nemzetközi sikerű játékfilmje a Sodrás volt még 1963-ban, később a Mészöly Miklós kisregényéből készített Magasiskola nyerte el a cannes-i zsűri különdíját. További fontos alkotásai közé tartozik a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár, a Keralai mozaikok, és utolsó nagyjátékfilmje, az 1985-ös Orfeusz és Eurydiké.

A közelmúltban bemutatott mozgóképes alkotások közül kiemelkedik az Igor Buharov néven alkotó fiatal autodidakta filmkészítő friss filmje, a 38. Magyar Filmszemlén elismerő oklevéllel jutalmazott Lassú tükör. A Buharovok (Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor) minden bizonnyal legjobb filmjéről van szó, mely egyfajta frivoll humor és abszolút hiteles natúrszereplők segítségével hozza össze a Kádár-kort a dadaizmussal. A nyolcvanas évek kísérleti filmjeit idéző produkció április 26-án a Hrabal moziban válik bárki számára tesztelhetővé.

Lassú tükör - április 24-től a mozikban

Filmes örömöknél maradva érdemes pár szót írni a 2006-os Mediawave legnagyobb újításáról, a Passport Control Nemzetközi Film, Fotó, Kritikaíró Műhelyről, ami egyébként azóta is él és virul, és nevéhez hűen járja a világot (a workshop az elmúlt évben kétszer is járt külföldön, a résztvevők Szibériában és Törökországban kukkantottak be egy-egy nemzetközi filmfesztiválra). Idén már az ötödszörre ül össze a tucatnyi országból érkező hatvan fiatal a szakma krémjével: Iványi Marcell és Steve Sanguedolce kanadai filmrendező próbálja a filmkészítés fortélyait, apró műhelytitkait bemutatni az egybegyűlteknek. A fotós szekció vezetője Szabó Péter lesz, a kritikaírásé pedig Bérczes László és Báron György. A hagyományos műhelyek mellett ebben az évben először divatfotós-, filmes szekció is indul az olasz Corto Moda együttműködésével, melynek vezetői Simone Zoppi olasz fotós és Alessandro Salomone filmrendező, Talos Buccellati divat- és reklámfotós lesznek.

És ha már workshopokról van már szó, mindenképpen vessünk egy pillantást a TÁP Színház reménybeli fényíróknak szánt kínálatára: a MINDEN ROSSZ mozgalom szellemi szülei és megalkotói ezúttal Győrtől nem messze, stílszerűen Tápon rendezkednek be a fesztivál ideje alatt. Nem szőröznek, lesz reggeli hangmeditáció Jeszenszky Istvánnal, csocsó, plakát kiállítás, sok-sok koncert meg persze Techno-Varieté és Virtuális Valóság vetítés. A TÁP-kommün legizgalmasabb programja ezzel együtt viszont a MINDEN ROSSZ alkotóműhely, ahol egy-egy workshop vezető irányításával bárki megtanulhat ROSSZul írni, előadni, mozogni és tervezni. A műhely vezetői Vajdai Vilmos és Schönberger Ádám, a Mihaszna Varieté főnöke Szabó Réka, a raptanóra gördülékeny menetéért  Máthé Zsolt felel, a dramaturgiai elemekért pedig Sebők Borit kell szidni. A záró napon lesz némi "gerilla marketing"-oktatás is Gosztonyi Csaba jóvoltából (vagy éppen "ROSSZvoltából", ezt majd a néző eldönti).  A rendezői-színészi álmok nélkül élő műhely-hallgatók sem maradnak ki az alkotófolyamatból, hiszen a képző- és iparművészet is helyet kap a legROSSZabb plakátok tervezésekor és az ezekből készült kiállítás megtekintésekor. A víg kedélyű műhelymunkák leginkább próbának tekinthetők, hiszen ezek a nyolcórás megmérettetések adnak TÁPtalajt az esti közös előadásokhoz, ahol a remények szerint MINDEN ROSSZul alakul majd.

Amikor MINDEN ROSSZ - ezúttal Tápon

További érdekes programkínálat színház-fronton a Harmatcsillám-produkció: Somi Panni és a Sivasakti Kalánanda Táncszínház estje. Kortárs tánc a javából, méghozzá keleties elemekkel gazdagon átitatva, hiszen a táncos-koreográfus Bata Rita az elmúlt években testközelből tanulmányozhatta a japán és thai kortárs mozgásművészetet. A magyar közegben újraértelmezett történetmesélő mozdulatsorok első felvonásában "Sioharai" tisztító táncra kerül sor, majd a Kagura elemei vegyülnek a kortárs tánccal. Az alkotók szerint a múzsa itt a természet és a folyópart.

A Vaskakas Bábszínház ad otthont a különleges technikával operáló Csárdáskirálynő-előadásnak, melyben az idős primadonna, Vereczkey Szilvia emlékszik vissza fiatalságára, az orfeumi élet vidám napjaira, az ifjúság boldogságára, a klasszikus Csárdáskirálynő-sztori jól ismert alakjait megidézve. Az eredeti operett túlcsorduló, intenzív érzései és a bábok kicsinysége különös komikum forrásává válik a bolgár rendezőpáros Zheni Pashova és Peter Pashov kezei alatt.