Elhunyt Robert Rauschenberg

2008.05.13. 19:10

Elhunyt az amerikai képzőművészet kiemelkedő alakja, Robert Rauschenberg. A festészetről és a szobrászatról alkotott hagyományos elképzelések teljes elutasításával rendkívül fontos szerepet játszott az ötvenes és a hatvanas évek új irányzatainak kialakulásában. 82 esztendős volt.

Milton Ernest Rauschenberg néven, 1925-ben, a texasi Port Arthurban született. Festményt akkor látott életében először, amikor a második világháború idején besorozták, s San Diegóban állomásozott. Képzőművészeti tanulmányait a világháború után leszerelt katonákat segítő program révén, Kansas Cityben kezdte meg, ezután Párizsban, majd az amerikai avantgárd fontos műhelyeként számon tartott észak-karolinai Black Mountain College-ban tanult. Itt találkozott a nagy modern zeneszerzővel, John Cage-dzsel, aki nagy hatással volt szemléletére - és aki Rauschenberg első, 1951-ben megrendezett kiállításán az egyetlen olyan érdeklődő volt, aki vásárolt is a képek közül.

Rauschenberg munkáit a megszokás, a konvenció teljes elutasítása, a kísérletező szellem jellemezte: a dada és az absztrakt expresszionizmus nyomdokán járva olyan alkotásokat hozott létre, amelyek másokban ötletként sem merültek volna fel. Barátja, Jasper Johns egy ízben azt nyilatkozta róla: egyetlen amerikai művész sem talált ki annyi mindent, mint Rauschenberg.

Egyik korai műve nem volt más, mint az, hogy kiradírozta a nagy absztrakt expresszionista festő, Willem de Kooning egy rajzát (természetesen az idősebb művész tudtával és beleegyezésével). Kombinált festményeknek nevezett alkotásain festék mellett a New York-i utca szemetéből összeszedett tárgyakat rögzített a vászonra. A talált tárgyak mellett talált képeket - fotókat, újságkivágásokat - is előszeretettel alkalmazott a pályafutása előrehaladtával egyre hatalmasabb méretű kombinált művein, s ezzel is a tömegkultúra elemeit az úgynevezett magas kultúrába beemelő, pop artnak nevezett irányzat fontos ihletője lett.

Rauschenberg: "Az amerikai művészeti élet titánja"

Rauschenberg nemzetközi hírnevét az 1964-es velencei biennálén való szereplése szilárdította meg, ettől kezdve a világ legnagyobb múzeumai adtak teret kiállításainak. A képzőművészeti jellegű alkotások mellett részt vett táncprodukciókban, még zenét is írt, s a művészeti közvélemény elismerései mellett egy Grammy-díjat is elnyert a Talking Heads együttes 1983-as, Speaking in Tongues című albumának korlátozott példányszámú kiadásához készített borítóval.

A New York Times az amerikai művészet titánjaként emlékezik rá, s megemlíti: a művész vagyona egy részét arra költötte, hogy a kis floridai szigetet, ahol hosszú ideje élt, szinte teljes egészében megvásárolja. Eközben azonban rendszeresen dollármilliókat fordított jótékony célokra is. A lap nekrológja felidézi Rauschenberg egy nyilatkozatát: "Azt hiszem, vagy művésznek születünk, vagy sem. Én sem tudtam volna megtanulni. És remélem, nem is fogom soha, mert minél többet tud az ember, annál több korlátot vesz figyelembe."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK