Építészet és technika - reneszánsz ősszel

Az építészet és a technika áll az ősszel nyíló reneszánsz témájú kiállítások középpontjában. A Magyar Nemzeti Múzeum látványos számítógépes animációkkal, makettekkel idézi meg Magyarország reneszánsz építészeti örökségét, a Fővárosi Levéltár és a Művészetek Palotája kiállításai a kiegyezés utáni évtizedekben divatos neoreneszánsz építkezés ismerős példáit sorakoztatják föl, a Közlekedési Múzeum pedig a reneszánsz technikai találmányait állítja a mai innovációk mellé. Ősnyomtatvány és e-book, XVII. századi önjáró kocsi és modern animációs látványtár - bemutatunk négyet a frissen nyílt reneszánsz kiállításokból.

A budai palota rekonstrukciós képe

A Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Levéltár, illetve a Művészetek Palotája kettős kiállítása egymást egészítik ki: az egyik az "eredeti" reneszánsz stílust mutatja be, a másik kettő pedig annak XIX. századi, újrahasznosított változatát, a neoreneszánszt.

Talán nem árt rendet tenni: a reneszánsz építészeti stílus a gótikus után, de még a barokk előtt hódított, amikor Firenze épp nagy divat volt Európa-szerte. Mátyás király és humanista barátai nyugodt, kiegyensúlyozott, de azért impozáns épületeket emeltek az újjászületett ókori harmónia szellemében.

És hogy jön ehhez a neoreneszánsz? Az 1867-es kiegyezés utáni hatalmas fellendülés idején gazdag mágnások és igyekvő polgárok egyaránt igyekeztek olyan stílusban építkezni, amely visszasugározza tisztes jómódukat. A felkapott építészek felelevenítették a régebbi korok építészetét, és az őrült tempóban épülő főváros menő divatirányzata a neoreneszánsz, illetve a neoklasszicizmus lett. Mivel ebben az időszakban épült Budapesten az összes sugárút és körút, ezek mentén rengeteg neoreneszánsz épülettel találkozunk, amelyekről nem is tudjuk, hogy azok. Például a mostanában ingatlanhirdetők által sokat emlegetett "palotanegyed", azaz a Nemzeti Múzeum körüli elegáns, arisztokrata-nagypolgári környék vagy az Andrássy út, a Nagykörút mind tele van neoreneszánsz épületekkel.

A Nemzeti Múzeum Reneszánsz látványtár - virtuális utazás a múltba című tárlata a jelen technikai lehetőségeit kihasználva rekonstruálja a múlt emlékeit: számítógépes animációk, digitális, háromdimenziós makettek, látványos térbeli modellek segítenek megidézni a reneszánsz épületeket.

Például virtuális maketten láthatjuk a XIX. században átépített esztergomi Bakócz-kápolna eredeti épületét, szintén digitálisan "épül" a kiállítás idejére az esztergomi királyi-érseki palota töredékes falaiból grandiózus építmény. A makettek mellett fegyverek, faragott kőemlékek és metszetek idézik fel a reneszánsz várak világát.

Két helyszínen láthatunk neoreneszánsz épületeket bemutató kiállítást most a fővárosban, a Fővárosi Levéltárban, illetve a Művészetek Palotájában. A neoreneszánsz stílus egy olyan időszakban lett nagyon divatos, amikor a főváros fejlődése, bővülése iszonyú iramban folyt. Ezért ha Budapest neoreneszánsz negyedeit kutatjuk, tulajdonképpen várostörténetet tanulmányozunk - legalábbis a várostörténet egy, különösen érdekes fejezetét.

Ez mindkét kiállításra igaz: a neoreneszánsz sajátosságok mellett sokat megtudunk a korabeli építkezési szokásokról is. Például arról, hogy miért építettek istállót, kocsibeállót a belvárosi polgári bérházak udvarára, kiknek volt erkélye, és hova suvasztották be a tervezők a vécét. Vagy arról, mely város mintájára hozták létre a magyar főváros sugárút-körút szerkezetét, és hogy kik költöztek az Andrássy útra.

A MűPában látható kiállításon tervek, fotók és makettek mutatják be a látogatóknak a "boldog békeidők" nagy városépítési programjait, miközben a mindannyiunk által unalomig ismert, naponta látott épületekről tudjuk meg, hogy ezek bizony mind-mind neoreneszánsz alkotások. A Magyar Tudományos Akadémia palotája, az Andrássy út épületei, az Operaház - biztos többször sétáltunk el mellettük, de tudtuk vajon, mikor vagy milyen stílusban épültek?

A Fővárosi Levéltár kiállítása az intézmény saját, gazdag terv- és fotótár anyagára épül. Olyan terveket nézhetünk meg - például az Egyetemi könyvtár vagy a Duna-soron állt első Tőzsde tervrajzait -, amely eddig még a kutatók előtt is ismeretlen volt. Néhány fontos, de már nem álló épületet a tervek mellett építészhallgatók által készített modellek idéznek meg.