Megállítható Van Gogh napraforgóinak barnulása

Kimutatták, hogy a napfény miatt barnulnak Van Gogh napraforgókat ábrázoló képei, egyúttal azt is, hogy megállítható a barnulási folyamat. A kutatási eredmények új távlatokat nyithatnak a műkincsek megőrzésének területén.  

Vincent van Gogh a dél-franciaországi Arles városában festette meg napraforgókat ábrázoló világhírű alkotásait az 1880-as években. A virágok festéséhez használt élénksárga színek néhány év után elkezdtek barnulni. Ez a pusztulás napjainkban is tart, azonban ennek a pontos okát mindeddig nem tudták megállapítani. Most azonban egy belga, francia, olasz és holland tudósokból álló kutatócsoport kiderítette, hogy a napfény hatására egy összetett kémiai reakció indult el a művész által használt sárga festékben. A fény csak néhány mikrométer mélységig képes behatolni a festék felső rétegébe, ám ez elég arra, hogy elindítson egy reakciót, amelyben az anyagszerkezet megváltozása nyomán a krómsárgából barna pigment képződik - így barnulhatnak a művész élénksárga napraforgói -, a reakció során az ibolyántúli sugárzás hatására a króm oxidációs állapota változik meg. E megfigyelés alapján a kutatók feltételezik, hogy a barnulás kiváltója Van Gogh festékkeverési technikája, amelynek során a fehéret és a sárgát elegyítette. A fehér anyag, amit Van Gogh azért használt, hogy minél világosabb sárga színt kapjon, szulfátot tartalmazott. Valószínűleg ez az anyag is hozzájárult a sötétedést okozó reakciókhoz. Az eredményt az Analytical Chemistry című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában tették közzé.

A vizsgálatot vezető Koen Janssens szerint a felbecsülhetetlen értékű alkotások megmenthetők, legalábbis mostani állapotukat mindenképpen meg lehet őrizni őket. Ehhez elengedhetetlen a festmények óvása a nedvességtől, a napfénytől és az ibolyántúli sugárzástól. A kémiai folyamatok feltárását egyebek közt a franciaországi Grenoble-ban található szinkrotronsugárzási intézetben végezték. A tudósok intenzív röntgensugárzással vizsgálták meg a festék anyagszerkezetét. Marine Cotte, az intézet kutatója elmondta, az alkalmazott röntgensugárnyaláb százszor vékonyabb, mint egy hajszál, és ugyanilyen apró területen zajló, nehezen megfogható kémiai folyamatokat fed fel. "Ez a lehetőség a felfedezések teljesen új világa felé nyitott ajtót a művészettörténészek és konzervátorok számára" - tette hozzá.