"Nagy ziccer lehetne" - építészek a tervezett múzeumi negyedről

Kedden jelentette be a kulturális kormányzat, hogy múzeumokat tervez építeni a Városliget szélére. De elférne-e az egykori Felvonulási tér keskeny szalagján a tervezett múzeumi negyed, és ha igen, hogyan? Építészeket kérdeztünk arról, mit szólnak a nagyszabású tervekhez. Van, aki lelkes, más óvatos, de abban mindenki egyetért, hogy húsz év után most már ideje végre valóban átfogó és hosszú távú várostervezési és muzeológiai koncepciót alkotni. A gödörásás csak utána jöhet.

Zöld dombok, elegáns bulvár, a Városliget épületeinek felhasználása, mélyparkolórendszer és sínekre épülő Állatkert - sok ötlet és érv felmerült, amikor építészekkel beszélgettünk arról, hogyan lehetne megvalósítani a múzeumi negyedet az egykori Felvonulási téren. A pozitív reakciók dacára már e rövid beszélgetésekből is kiderült, mindegyik jeles szakember másról álmodik.

"A jövő a zöld építészeté" - Finta József építész

A Westend, a Kempinski szálloda és a Teve utcai rendőrpalota tervezője nem tudott Szőcs Géza kulturális államtitkár tervéről, hogy egy egész múzeumi negyedet - vagyis több múzeumépületet - telepítene a Dózsa György út mellé. Bár folyamatosan konzultáltak a bejelentés előtt, amikor legutóbb beszéltek, még csak a Galéria átköltöztetéséről volt szó.

Finta József az [origo]-nak elmondta, szerinte legfeljebb a Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum új szárnya és egy információs központ képzelhető el az 56-osok terén. "Én mást oda nem tennék" - magyarázta az építész, aki szerint ketté kellene választani a múzeumi projektet. Az építkezések egyik iránya lenne az 56-osok tere, ahol csak egyes épületek kapnának helyet, a másik pedig a jóval nagyobb alapterületű valódi múzeumi negyed, amelynek Finta szerint a Nyugati pályaudvar és a Városliget között lenne az alkalmas helye.

Ez egybevág Tarlós István főpolgármester elképzeléseivel is, aki egy évvel ezelőtt állt elő azzal az elképzeléssel, hogy az MSZP által kormányzati negyedként elgondolt területre múzeumokból álló komplexumot kellene létrehozni. A területrendezést a szocialisták Finta Józsefre bízták volna, de Finta szerepet kapott volna Tarlós terveiben is (hogy mit szólt Tarlós István a kormányzat most bejelentett múzeumi terveihez, arról itt olvashat bővebben).

Finta szerint rendkívül fontos lenne urbanisztikai szempontból a Nyugati pályaudvar sínjeinek lefedése és a terület megtisztítása, mert csak így lehetne megállítani a Terézváros szlömösödését. "Így újra össze lehetne kapcsolni a Terézvárost és az Újlipótvárost" - magyarázta az építész, aki erre a területre képzelné a múzeumi negyedet építészeti múzeummal, technikatörténeti múzeummal és az általa már többször emlegetett és szükségesnek vélt Európa Házzal. Finta úgy tudja, Persányi Miklós, a Fővárosi Növény- és Állatkert igazgatója is a sínek fölött szeretné bővíteni az állatkertet - egészen a Ferdinánd hídig.

Kérdésünkre, hogy az 56-osok terén hogyan valósítaná meg az elképzelt épületeket, Finta József hangsúlyozta, hogy ott az lenne a fontos, hogy a Városliget parkszerű hangulata megmaradjon. Ő zöldben úszó múzeumokat képzelne el, zöld tetőteraszokkal és ritkásan elszórt épületekkel, zöld, ligetes elrendezésben. "A jövő a zöld építészeté" - hangsúlyozta az építész.

Attól óvna mindenkit, hogy tömör falakat húzzon a Dózsa György út mellé. "Annál is inkább" - tette hozzá Finta -, "mert az újra felépíteni szándékozott Regnum Marianum-templom úgyis megakasztaná az egybefüggő múzeumsort."

Finta József elmondta, ő mindenképpen örvendetesnek tartja, hogy a kulturális tárca foglalkozik Budapesttel, hiszen az elmúlt 20 évben nem volt városstratégia, csak "ad hoc fejlesztések történtek". Szerinte sürgősen szükség lenne egy olyan egy olyan munkacsoport felállítására, amely nemcsak a múzeumokkal foglalkozik, hanem Budapest általános és hosszú távú jövőképét dolgozza ki, és választ talál az olyan kérdésekre is, mint hogy mi lesz a Várral vagy a Duna-parttal.

Finta József többszintes plázahidat tervez a lágymányosi Duna-partra Bolyai-híd néven - Széchenyi-tervből és EU-s forrásokból lesz rá pénz

"Egy Central Park lehetne" - Bojár Iván András, az Octogon nevű építészeti szaklap főszerkesztője

"Tök jó gondolat"- lelkesedett Bojár Iván András, aki a Szeretem Budapestet-mozgalom és a Budapest Európa kulturális fővárosa-pályázat vezetése mellett Tarlós István városarculati tanácsadójaként is gondolkodik Budapest hosszabb távú tervezésében. Bojár elmondta, Szőcs Géza kulturális államtitkár nem vonta be a keddi bejelentés előtt a tervezésbe, de a kezdeményezésnek örül. Meglepi ugyanakkor, hogy tudomása szerint nem folyt előzetes egyeztetés a főváros és a Szőcs Géza melletti koncepcióműhely között.

Bojár szerint Finta József elképzelése a Nyugati pályaudvar mögötti múzeumi negyedről már időszerűtlen, ő a Dózsa György út környékét élénkítené fel. "Régóta álmodom arról, hogy a Dózsa György útból elegáns, életteli bulvár, az Andrássy út egyfajta folytatása legyen, a Hősök tere kulturális karakterét folytató múzeumokkal, üzletekkel, fasorral." Bojár az új Dózsa György utat az Andrássy úthoz hasonlóan külső szervizutas sugárútként képzeli el a "mostani autópálya" helyett. Szerinte emellett kényelmesen elfér a múzeumi épületsor az 56-osok terén. Becslése szerint a terület nem kicsi, "négy-öt épület is elférhet". Az építész a bécsi múzeumnegyedre hivatkozott, ahol egy hasonló léptékű térbe "két-három épület be van rakva".

Amit Bojár is nagyon fontosnak tart, az a zöld területek növelése. "Ma már a korszerű építési technika lehetővé teszi, hogy olyan megoldás szülessen, hogy a Városliget az épületeken folytatódjon." Szerinte például a füvesített részek "zöld dombokként lefolyhatnának, vagy teraszosan lelépcsőzhetnének" az épületekről a Városliget felé, ahol a múzeumok park felőli tövében futó ligetes sétányon kávéházak, éttermek, múzeumshopok sorakozhatnának.

Hősök tere, háttérben az 56-osok terén parkoló autókkal

"Az egésznek Central Park-szerű hangulata lehetne" - vázolta elképzeléseit Bojár Iván András. A Néprajzi Múzeum átköltöztetését fontosnak tartja, ő a párizsi Musée du Quai Branlyhoz hasonló, modern felfogású antropológiai múzeumot látna szívesen a Városliget mellett. Ami fontos lenne még szerinte: egy, a magyar modern kori vizualitás történetét bemutató múzeum, ahol a híres magyar fotósok, a magyar operatőri iskola munkái kapnának helyet, de akár Rátai Dániel Leonar3do nevű sikeres virtuális teret alkotó rajzprogramja is. A Szépművészeti Múzeum bővítését Bojár úgy képzelné el, hogy a modern kori gyűjteményt kellene kihozni a Dózsa György út szélére, és azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum újra egyesüljön. "Ha most ki van írva a Galériára, hogy Vaszary, mit jelent az egy turistának? Semmit. A magyar művészet értéke a nemzetközi anyagba illesztve sokkal jobban megmutatkozna" - érvelt Bojár.

Azonban szerinte minden munkát egy komplex múzeumprogramnak kell megelőznie. A múzeumi negyed kérdése gyűjteményezési, raktározási, múzeumpedagógiai és a múzeumi térstruktúrát érintő kérdéseket vet fel, amelyek előzetes megválaszolása nélkül nem szabad belefogni az építészi munkába.

Viszont minden aggály ellenére a főszerkesztő nagy lehetőséget lát a múzeumi negyed tervében. "Ez Magyarországnak hihetetlen ziccere" - lelkesedett Bojár, aki szerint ez a projekt a rossz hírű és lecsúszó fővárost azonnal a térképre tenné újra. "Már ha nem a megszokott magyar módon, szűk látókörűen oldjuk meg" - tette hozzá. Szerinte például a nemzetközi pályázat nemcsak jogi, de kulturális szempontból is "kötelező" a múzeumtervezés esetén. "Az építészeti innováció az elmúlt 20 évben a világ múzeumépítészetében mutatta meg magát leginkább" - magyarázta Bojár, ennek oka szerinte az, hogy a mai modern múzeumok olyan "dobozépületek", amelyek a szoborhoz hasonlóan alakíthatók, és így lehetőséget nyújtanak az tervezőnek, hogy az épület rá jellemző személyes formajegyeket is hordozzon, s ezzel már magát az épületet is egyféle műtárggyá tegye.

"A Városligetet kellene kihasználni" - Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze

A pozíciójából 2010-ben távozott főépítész nem az 56-osok terére zsúfolná be az épületeket, hanem a Városliget feleslegessé vált épületeinek - gazdátlan pavilonok, az expo maradványépületei és a Petőfi Csarnok - helyére építkezne, így a zöld terület sem csökkenne. Szerinte a Dózsa György útig lehetne - és kellene a park történetiségét visszaállítva - szélesíteni a parkot, így még növelni is lehetne a zöld területek arányát. A mélyparkolórendszer építése nemcsak a múzeumok miatt lenne fontos, hanem a környék parkolási problémáira is megoldást nyújtana.

Beleznay Éva szerint nem lenne szerencsés, hogyha a Dózsa György út mellé pötyögtetnék az épületeket. A bécsi és a berlini múzeumi negyed sikeréhez is nagyban hozzájárul, hogy a múzeumok közötti hangulatos tér közösségi funkciót is kaphat. Ha az 56-osok terén sorakozna egy tucat múzeum, ez mindenképpen hiányozna. Beleznay Éva az Andrássy-tengely koncepcióját erősebbnek tartja, és ez azt diktálná, hogy ne az Andrássyra amúgy is merőleges 56-osok terén nyújtózzon el a múzeumnegyed, helyette inkább a Városligetet kellene használni. Beleznay Éva a tervezés egyik kulcsának tartja, hogy a vezetés eldöntse, milyen szerepeket szánna a fővárosi közparkoknak, amelyek között munkamegosztást lehetne kialakítani. Ő azt tartaná célszerűnek, ha a Városliget hangsúlyosabb kulturális-reprezentatív funkciót kapna, míg a Margitsziget sport-, a Népliget pedig nagyobb családi és zenés rendezvényeknek adhatna otthont. "A bolhapiac nem méltó a Városligethez" - utalt Beleznay Éva a Petőfi Csarnokban rendszeresen megrendezett vásárokra. A másik legfőbb kérdés, hogy az új építés a Városliget történeti örökségét ne elpusztítsa, hanem erősítse.

Beleznay Éva hangsúlyozta, a projekt sikerében kulcsfontosságú, hogy a kormányzat, a főváros és a kerület ugyanazt akarják (hiszen jelenleg mindhárom szintű jogi háttér hiányzik a megvalósításhoz). A volt főépítész utalt rá, hogy a Várban lévő Ybl-bazár rekonstrukciója is végül azon bukott el, hogy nem teremtődött összhang a döntéshozók között. Ilyen szempontból Beleznay Éva aggályosnak tartja, hogy a múzeumi negyed bejelentésénél a fővárostól senki nem volt jelen (a főváros reakciójáról ebben a cikkünkben olvashat).

A Várbazár több évtizede várja a felújítást

Az előző Orbán-kormány alatt született olyan terv is, hogy az óbudai gázgyár környékén alakítsanak ki múzeumnegyedet, de Beleznay Éva szerint a turisztikailag is fontos múzeumi épületeknek jobb helyük lesz a Városliget környékén. "A nemzetközi tapasztalatok azt mutatták az elmúlt években, hogy a kulturális decentralizáció mégsem sikeres irány" - mondta a volt főépítész.

Beleznay Éva szerint a tervezés izgalmas folyamatnak ígérkezik, nagyon örül, hogy nyílt pályázaton kérnek javaslatokat a koncepcióra.

"Most mindenkinek nagyobb léptékben kell gondolkozni" - Karácsony Tamás

A Szépművészeti végül meghiúsult föld alatti bővítését kidolgozó építész szintén azt hangsúlyozta, a tervezésben nem az építészeké az első feladat, hanem a kultúrpolitikáé, a múzeumoké. A kérdéskör szerinte "rendkívül összetett", amelyet látni kell, hogy azután a feladat is megfogalmazhatóvá váljon. Karácsony Tamás utalt a közlekedéstechnikai, a zöld területet érintő kérdésekre, a műemlékvédelem szempontjaira, a szóba kerülő múzeumok egymásmellettiségéből adódó lehetőségekre. Szerinte nagyon fontos lenne, hogy csak a szerepek tisztázása után, egy egységes, a közszereplők által elfogadott program megalkotása után jöjjenek az építészek.

Személy szerint Karácsony Tamás elfogadja a projektet, még akkor is, ha ez azt jelenti, az ő terve a föld alatti bővítéssel kútba esett. "A pozitív oldalát kell nézni" - szögezte le Karácsony, aki szerint mikor a Szépművészeti bővítését tervezték, már érződött, hogy nagyobb léptékű alakításra lenne szükség, de mivel ők nem arra kaptak megbízást, annyit tehettek, hogy nyitva hagyták a lehetőséget a további fejlesztésre, például a Műcsarnokkal való föld alatti kapcsolat megteremtésére. Elvégzett munkájukat nem tartja haszontalannak, hiszen igazolta az eredeti elképzelés megvalósíthatóságát, és egyben az építészeti minőség tekintetében is mértékadónak tekinthető.

Bízik abban, hogy az építészeti kialakítást nemzetközi tervpályázat segíti majd. Szerinte ez a projekt hosszú és tisztességes előkészítést kíván, amely során "megszólalhatnak mindazok, akik a Szépművészeti Múzeum bővítése esetén későn szólaltak meg" - utalt Karácsony Ráday Mihály, Sisa József és más szakemberek kritikáira, amely hatására az ő eredeti tervét is kissé konzervatívabbra szabták át menet közben.

Karácsony Tamás annyiban szkeptikus, hogy szerinte ez a projekt jóval nagyobb áttekintést igénylő feladat lesz, mint a Szépművészeti bővítésé volt. "Most mindenkinek nagyobb léptékben kell gondolkozni, és az ilyen típusú feladat előkészítésében, programalkotásában, és kiváltképp a hosszútávú, szívós, következetes megvalósításban az országnak nincs igazán gyakorlata" - tette hozzá.

MUSEUMINSEL, BERLIN

Berlin az utóbbi két évtizedben nagyon felpörgött, részben a rengeteg építkezésnek köszönhetően. A fejlesztések legnagyobbika a Museuminsel (Múzeumsziget) 1997-ben meginduló megújítása. A Spree szigetének északi csücskét elfoglaló Museuminsel öt múzeumot foglal magában, 100 hektár (egy négyzetkilométer) az alapterülete. Régebben ez mocsaras terület volt, de a Spree szabályozásával sziget alakult. Az első múzeum (Altes Museum) 1830-ban épült, a legutolsó (a Pergamon Museum) 1930-ban. A második világháború sok kárt okozott az épületekben, de csak Németország újraegyesítése után, 1993-ban döntöttek úgy a városatyák, hogy felújítják és összekapcsolják a múzeumokat. A terveket az angol David Chipperfield készítette. Több lépcsőben készülnek a fejlesztések, elsőként a felújított Alte Nationalgalerie-t adták át 2001-ben, majd fokozatosan a többi épület is megújult, utoljára a Neues Museum, a Pergamon még hátra van. A terület 1999 óta az UNESCO világörökség része. A világ legnagyobb kulturális építkezése a tervek szerint 2026-ra fejeződik be, összköltsége pedig meghaladja az 1 milliárd eurót. A felújítás költségei 2003-ig 75-25% arányban eloszlottak a szövetségi kormány és a tagállamok közt, azóta a mindenkori központi költségvetést terhelik.

MUSEUMSQUARTIER, BÉCS

A bécsi múzeumnegyed helyén királyi istállók álltak korábban. Az építkezést 1998 tavaszán kezdték, és három év múltán, 2001-ben adták át az épületeket. A negyed alapterülete hat hektár (60 ezer négyzetméter), a fejlesztés költsége 150 millió euró volt. Megépítésének költségét 75%-ban az osztrák állam, 25%-ban Bécs városa állta. A modern épületeket Laurids és Manfred Ortner irodája tervezte. Jelenleg hét intézmény kap itt helyet, köztük a MUMOK grandiózus gránittömbje, a Kunsthalle, a Leopold Museum, egy építészeti és egy tánccentrum, egy gyermekközpont és a quartier21 nevű kulturális központ.

56-OSOK TERE, BUDAPEST

A Hősök terét és a Városligetet a 19. század végén, a millenniumi ünnepségre alakították ki, a Felvonulási teret viszont csak a második világháború után hasították ki a városligeti parkból. Funkciója kettős volt: egyrészt a hatalom helyszínt akart biztosítani politikai felvonulások számára a szimbolikus történelmi jelentőséggel bíró Hősök tere közelében, másrészt kifutópályának alkalmas teret keresett a belvárosban repülőgépek számára. Ebből adódik keskeny, szalagszerű formája is, amely megközelítőleg 100x400 méter, vagyis 4 hektárnyi területű. A Regnum Marianum-templomot 1926 és 1931 között építették, és 1951-ben bontották le. Helyét elfoglalta az ünnepségek idején a kommunista vezetőknek helyet adó dísztribün és a Sztálin-szobor, ez utóbbit 1956-ban döntötték le. 2000 óta fakereszt jelzi a templom helyét. Az 56-os emlékművet az 1956-os forradalom 50. évfordulójára, 2006-ban emelték a dísztribün helyére. Tervezője az i-ypszilon alkotócsoport, vagyis Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba, Papp Tamás. Tervük nyílt pályázaton nyert, ám az emlékművet azóta több oldalról is érte kritika. Az emlékmű avatásával egy időben a Felvonulási teret átnevezték Ötvenhatosok terére, amely azonban más funkció híján jelenleg is alkalmi rendezvényeknek és parkoló autóknak ad helyet. Ezenkívül itt áll még a 2004. április 30-án, Magyarország EU-csatlakozása alkalmából felavatott időkerék is, amelyet azonban a fenntartás magas költségei miatt már üzemen kívül helyeztek. Kétszer is felmerült, hogy a Felvonulási téren építsék meg a Nemzeti Színházat: először 1964-ben, majd 1998-ban, egyik terv sem valósult meg.