Darth Vader az atombunkerben: ilyen a négyes metró két állomása

Vágólapra másolva!
Az épülő négyes metró Fővám téri és Gellért téri ikerállomásait néztük meg az állomásokat tervező építészek vezetésével. Különös hangokat hallva harminc méteres mélységben sétálgattunk, és a Duna alatt gyalogoltunk át a Gellért térre. Videózás közben az is kiderült, miért nem ömlik a nyakunkba a víz.
Vágólapra másolva!

Ott indulunk el lefelé a Fővám téri alumíniumlépcsőn, ahol majd az üzemi lépcsőház szellőzőrendszerét alakítják ki. Zúgó hangokat és Darth Vader szuszogására emlékeztető morajlást tör meg néha egy-egy zaj, ilyenkor dönget fölöttünk a kettes villamos. Ahogy lejjebb haladunk, a falak egyre erősebben adják vissza a fenti város hangját, ezzel alkotnak különös elegyet a lenti munkagépek zajai.

A most még egybefüggő csarnok lesz a négyes metró Fővám téri állomása. A hatalmas épített táj kis helyiségei atombunkerre, a csarnok a harmincméteres mélyből inkább Fritz Lang Metropolis-ára emlékeztet. A leendő belső tér föntről természetes fényt is kap majd, a falak fehérek és szürkék, és legalább két méter vastagok: gigantikus oldalirányú földnyomásnak kell biztosan ellentartaniuk.

A négyes metró tíz megállóját öt építésziroda tervezte. A munka összehangolását a Palatium stúdió, az építész generáltervező végezte, amely a Tétényi úti, Bocskai úti és a Kálvin téri állomást is jegyzi. Fővám tér és a Gellért tér ikerállomás lesz, nem pusztán azért, mert a Duna választja el őket, sokkal prózaibb okokból is: ugyanaz az építésziroda, a Sporaarchitects tervezte őket. A szokatlan földalatti túrát is az iroda két tagja vezeti.

A két metróalagút már áll, a leendő állomásokon a laikus szemlélő egyelőre nem lát mást, mint egy építkezés kusza képét, illetve az úgynevezett látszóbeton gerendarács-szerkezetet, amely az elkészült állomások látványát is meghatározza majd. Az ikermegállókban a vasbeton gerendarács a csontszövethez hasonlóan támasztja ki az állomás falait a földnyomás ellen. Mindkét helyszínen kevés hellyel kellett gazdálkodni, a Duna természetes módon mindkettőt lehatárolta. A Fővám téren a műemléki környezet, a Gellért téren a Műegyetem CH épülete nehezítette tovább az építkezést.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A négyes metró leendő Fővám téri megállója - további képekért klikkeljen a fotóra!

Míg az alagutakat bányászati módszerrel építették, az állomásokat - éppen a kevés hely miatt - az úgynevezett milánói módszerrel alakították ki, amelynek lényege, hogy felülről lefelé építkeznek. A már résfalakkal előzetesen körülhatárolt állomásdobozokat fölülről kezdik el kimélyíteni. A módszer azért hasznos, mert így lehet az építkezési területül szolgáló felszínt a lehető leggyorsabban legalább részben visszaadni a forgalomnak amellett, hogy a gerendaszintek a talajon készülhettek, állványozás nélkül.

A Duna alatt

Az egyik metróalagútban néhány perc alatt könnyedén át lehet sétálni a kb. 320 méterre lévő Gellért térre. A síneket még nem fektették le, az 5,6 méter átmérőjű alagút leginkább olyan, mintha a gördeszkások félcsövét alakították volna át teljes hengerré.

Séta közben a tervezők elmondják, hogy a Fővám téren az állomási alagút építése során egy különleges megoldásnak köszönhető, hogy száraz lábbal át tudunk kelni, és nem zúdul a nyakunkba a Duna. Az alagút fúrásakor ugyanis a víz alatti agyagrétegben talajtechnikai problémák merültek fel. "A talajfagyasztásos technológiát kellett alkalmazni, amellyel a környező talajrétegeket ideiglenesen megszilárdították, így biztonságosan meg tudták építeni az alagútszakaszokat a Duna alatt. Magyaroszágon először itt fagyasztottak talajt folyékony nitrogénnel. Azután ebbe, a már biztosított részbe érkezett bele a fúrópajzs. Veszélyes szakasz volt" - mondja a speciális munka részleteiről Korompay Attila, az egyik tervező építész.

A Gellért téren nem nagyon különbözik a táj a Fővám tértől, bár itt a két szélső alagút mellett van egy középső is, amely az utasforgalom bonyolítása miatt szükséges. Az ikermegállók hasonló építészeti megoldásai mellett a többi nyolc megállóban is lesznek közös vonások: a látszóbeton-szerkezetek, a gépészet, a padlóburkolati megoldások. És hogy a metró mindenütt jobbról érkezik, aztán balra távozik.

Az esemény a Kortárs Építészeti Központ szervezésében jött létre.