Kell-e a gyereknek mesejátszótér?

A Millenáris kézműves mesejátszóterének sikere azt sugallta, a sok egyformaság után van igény az egyedi játszóterekre. Mégis a legtöbb játszótéren ugyanazokkal az importált sablonos játékszerekkel találkozunk. Cikkünkben utánajártunk, mi ennek az oka, és feltérképeztük, hol vannak szétszórva a budai Zöld Péterhez hasonló kézműves, tematikus vagy akár csak egyszerűen jó ötletre épülő játszóterek az országban. Játszótérkörkép az [origo]-val.

Zöld Péter játszótér, Budapest, Millenáris (2001/2009)

A budapesti Millenáris park területén felállított Zöld Péter játszótér volt az első nagy mesejátszótér Magyarországon. "Régóta gondolkodtunk Balla Gábor kollégámmal, hogy olyan szobrokat kellene készíteni, amelyekkel a gyerekek játszani tudnak" - meséli a Zöld Pétert tervező Kő Boldizsár szobrász. Ötletükről olvasott az újságban a Millenáris egyik vezetője, aki úgy gondolta, az elképzelés illene az új parkba. A játszótér készítésében rajtuk kívül húsz fiatal szobrász és tájépítész vett részt, megépítése 24 millió forintba került.

A kondásfiú fogadja a belépőt (a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

A 2001-ben megnyílt és hamar népszerűvé vált játszóteret 2008-ban el kellett bontani, mivel a terület, ahol felépítették, egy magánberuházó kezében volt. A cég vállalta, hogy a park egy másik sarkában felépíti újra a játszóteret, de sokáig úgy volt, hogy hagyományos elemeket vásárolnak inkább. Végül aktivista kismamák harcolták ki, hogy a Zöld Pétert állítsák fel újra. Az új játszótéren nincsenek árnyas fák, a kavicsok belemennek a cipőbe, a szobrokat viszont megjavították és újrafestették. "A gyöngykavics valóban tévedés volt" - ismeri el Kő Boldizsár.

A Zöld Péter különlegessége nem csak abból áll, hogy előregyártott műanyag játékelemek helyett bizarr festett-faragott lények és vadregényes építmények között lehet rohangálni. A koncepció lényege az, hogy a játékokat megfelelő sorrendben kipróbálva a gyerekek egy népmese történetét követhetik végig. "Ne játékszerek véletlenszerű elhelyezése, egymásra halmozása legyen a játszótér, hanem összefüggő egyedi rendszert alkosson" - írja a Zöld Péter néhány készítőjéből verbuválódott játszótértervező művészcsoport a honlapján.

"Hol van az, ahol a rózsában bújt el Zöld Péter?"(a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

"A mesére nem nagyon figyelnek a gyerekek" - ezt már egy apuka magyarázza nekünk a repülő halnál, hintalökdösés közben. Ő úgy látja, a szülők erőltetik a mesélést. Valami mégis megragadhat a gyerekekben, mert az ő lánya az imént kérdezte, melyik az a játék, ahol a rózsában bújt el a Zöld Péter. Egy másik szülőtől megtudtuk, ők játszótérre menet mesélték újra és újra a történetet.

A játszótér látogatása ingyenes.

* * *

Kölyökdzsungel játszótér, Kittenberger Kálmán Növény- és vadaspark, Veszprém (2010)

A dzsungeltematikájú, szintén színes egyedi elemekből álló játszótér a veszprémi állatkert trópusi házában található. A játszóteret Takács Edvárd tájépítész tervezte, és a kapolcsi Ilona-malom Műhely készítette. Az Ilona-malmiak korábban már részt vettek a budai Zöld Péter megépítésében, sőt terveztek elemeket a veszprémi állatkertbe is. Az állatkert igazgatója ismerte munkáikat, és mivel a trópusi ház tervezett fejlesztésére nem állt rendelkezésre elegendő pénz, helyette egy hangulatában hasonló mesevilágot álmodtak meg, ahol a gyerekek igazi őserdőben érezhetik magukat.

A színes oszloperdőben sétálva óriásfűbe képzelheti magát az ember (a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

Az illúziót életnagyságú állatszobrok, liánszerű kötelek, rönképítmények, színes textilgyümölcsök teremtik meg. A játszóteret üvegfal szegélyezi, amelyen keresztül az állatkert hüllői élőben is megfigyelhetők. A játszótér megépítése 26,5 millió forintba került, és 300 négyzetméternyi területet foglal el. Hátránya, hogy csupán azok látogathatják, akik jegyet váltottak az állatkertbe.

Belépő: 1150 Ft (gyerek), 1660 Ft (felnőtt)

* * *

Mátyás király történelmi játszópark, Visegrád (2010)

A visegrádi Várhegy aljában áll a Mátyás király játszópark, az ország legnagyobb mesejátszótere. A díszes kaput magyar és török vitézek őrzik, rajta belépve ragyogó színű játékokkal és szobrokkal találkozunk. "A múzeumigazgató keresett meg, hogy szeretne a Zöld Péterhez hasonló játszóteret, hogy Visegrádra ne csak a bobpálya kedvéért jöjjenek a gyerekek" - meséli Kő Boldizsár, a mesekert tervezője. Az 1000 négyzetméteres mesekert körülbelül 60 millió forintból készült el (a kertészeti munkákkal együtt), a vármúzeum uniós pályázaton nyert rá pénzt.

A Kinizsi Pál-körhinta a legnépszerűbb a tervező szerint (a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

A játszótér legnagyobb részét egy labirintus foglalja el, amelyben futkározva több építményhez is eljuthatnak a gyerekek: fel lehet kapaszkodni Beatrix trónjára, egy remetelakba és a harangtoronyba is. A tervező a labirintust őrző forgó vitézekre a legbüszkébb, mert ott csapágy nélküli technikát sikerült kidolgoznia: "próbálok kísérletezni." A játszótér egyetlen hátránya, hogy hat órakor bezár.

Belépő: 400 Ft (gyerek), 200 Ft (felnőtt)

* * *

Buba éneke játszótér, Hévíz, Zrínyi Miklós utca (2010)

Kisebb játszótér, mint az előzőek. A játékszerek Weöres Sándor Ó, ha cinke volnék kezdetű versét idézik fel motívumaikkal: a csúszda fölött széncinke kémlel, csillagok alatt lehet hintázni, egy oszlopon a hold is megjelenik. A verset - csakúgy, mint a Zöld Péter esetében a mesét - itt is külön táblán lehet olvasni.

"Nem akartunk hagyományos játszóteret" - mondja Füzesi Lászlóné, a hévízi városfejlesztési bizottság elnöke, aki kertészmérnök lévén figyelemmel kíséri az új irányzatokat, így a mesejátszóterekről is hallott. "Németországban is az a trend, hogy lebontják az egyenjátszótereket, és a helyükre egyedi játszótereket építenek. Sok külföldi gyerek üdül Hévízen, nem akartuk, hogy ugyanazt lássák, mint otthon. Emellett egy természeti értékből élő városnak törekednie kell rá, hogy természetközeli maradjon."

A játszótér 20 millió forintba került, de ebben már benne volt a drága, egyedi gyártású ivókút is. Füzesi Lászlóné szerint "ez nem drágább, mint az átlag műanyag játszótér lett volna, amit mindenhol látni az országban".

A játszótér látogatása ingyenes.

* * *

Életkerék játszótér, Budapest, XI. kerület, Érdi-Brassó utca sarok (2002)

Kilenc év alatt megkopott a játszótér (a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

"Nagyon kis gyehenna játszótér az" - igazít minket útba egy néni, mikor az Érdi úti játszóteret keressük. Pedig fénykorában ez a játszótér is hasonló volt az eddigiekhez. Az 59-es villamos utolsó kanyarjában találjuk, a Farkasréti temető mellett. Nevét onnan kapta, hogy a színes kerítésen a zodiákus 12 állata kúszik sorban. Mára 4-5 figura maradt csak meg; színesen csillog viszont a madáretető.

A játszótér látogatása ingyenes.

* * *

Huszár játszótér, a Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus Kertje (2009)

Vájt huszár figyel a rönkvár oldalában(a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

Csúszdás rönkvár és föld alatti alagútrendszer a nyíregyházi Huszár játszótér két fő attrakciója. A katonatematikát a nyalka huszársziluett, egy huncut turbános török és a kiságyúk jelentik, a játszótér leglátványosabb eleme mégis a piros szájú óriáskígyó. A játszótér 16 millió forintba került - tudjuk meg a kertet igazgató Csabai Judittól -, és az Ilona-malom Műhely készítette, akárcsak a veszprémi dzsungelt.

Belépő: 50 Ft (hat éves kor alatt), 300 Ft (gyerek), 500 Ft (felnőtt)

* * *

Sobri Jóska kalandvára, Kislőd, Sobri Jóska Kalandpark (2009)

A vár másik oldalán csúszdák sorakoznak (a képre kattinva megnézheti galériánkat!)

Sobri Jóska dunántúli betyár volt, akinek robinzonos várát szintén az Ilona-malom építette a betyár nevét viselő kislődi kalandpark egyik csücskében. A gyerekek a csillagokkal díszített mászófalon kapaszkodhatnak fel a holdig, a vár oldalában pedig ezernyi búvóhelyre lehet bekucorodni. Csúszda és egyensúlyérzéket fejlesztő kötélhíd is van. Annak pedig külön lehet örülni, hogy a vár felépítése miatt nem vágták ki a fákat, hanem lyukat hagytak a törzseknek, és kreatívan beillesztették a konstrukcióba. A játszótér megépítése 15 millió forintba került.

Alapbelépő: 300 Ft (4-14 év), 500 Ft (14 év felett), de ezért egy tucat más játékot is igénybe lehet venni.

* * *

Kis fizikus játszótér, Pécs, Uránváros, Szilárd Leó park (2010)

A kisebbeket célozza meg a pécsi mesejátszótér (a képre kattinva megnézheti galériánkat!)

A több pécsi projektet levezénylő Lépték-terv tájépítész iroda tervezésében EKF-pénzből épült a Kis fizikus játszótér Pécs lakótelepén. A nagyobbak a fizika törvényszerűségeit sajátíthatják el a molekulamászókán, a kisebbek színes népmesefigurák között játszhatnak. Utóbbiak Kő Boldizsár alkotásai.

A játszótér látogatása ingyenes.

* * *

Grund, Budapest, Tömő-Nagytemplom utca sarok, 2007

A gumitégla és a faháncs a két legpraktikusabb - és legdrágább - burkolóelem a játszótereken (a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

Inkább nagyobb fiúknak való a Corvin-sétány szélén épült Grund játszótér, amely Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének hangulatát próbálja visszaadni. A regénybeli grund ugyan a körút másik oldalán, a mai Pál és Mária utca sarkán állt, de a játszótér a maga rönkerődítményeivel és remek gumitégla-felületével jó helyszín a műanyag kismotoron száguldozó srácoknak. Ráadásul egy drótkötélpályát is felállítottak, amely nagy kedvenc a gyerekek körében. A kicsiket fedett homokozó és hinta várja. A Grundon nem találkozunk egyedileg faragott és festett szobrokkal, ez a játszótér jóval puritánabb a mesekerteknél. Az ötlet viszont, hogy egy regény témája köré építsenek játszóteret, nagyszerű. Akár olvasásnépszerűsítő programot is lehetne a játszóterek segítségével indítani. A Pál utcai fiúk-ba a Grund egyik falán lehet beleolvasni.

A játszótér látogatása ingyenes.

* * *

Noé bárkája, Fővárosi Állat- és Növénykert

Az alagút a nagy kedvenc (a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

A budapesti állatkert egyik csücskében lakik a kerámialapokkal borított ámbráscet, aki - amint azt egy kisfiútól a helyszínen megtudtuk - ötpercenként lövell ki vízsugarat magából. Az állatkerti játszótér másik népszerű eleme a föld alatti labirintus. A földkupacba vájt alagútrendszert mi is kipróbáltuk, helyenként feljön a borítás a csövekben, azt javítani kellene, de amúgy remek szórakozás kúszni-mászni. A játszótér közepén áll a Noé bárkája, amely valószínűleg még kedveltebb lenne, ha vezetne ki belőle pár csúszda, vagy lenne benne még néhány izgalmas elem, de így is sok gyerek futkározik rajta. A játszótér tervezője Fazekas Csaba építész volt.

Belépő: 1500 Ft (gyerek), 2100 Ft (felnőtt)

* * *

Szitakötős játszótér, I. ker., Vérmező, Mikó utcai sarok (2011)

"A gyerekek imádnak vizezni" (a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

Ez a játszótér a szitakötős szobor miatt egyedi, amely alatt kis csapokból víz csordogál. "Minden gyerek rohan oda kisvödörrel, lapáttal" - magyarázza az egyik anyuka, aki szerint több vizes játszótérre lenne szükség. "A gyerekek imádnak vizezni." A szigorú egészségügyi előírások miatt egy vizes játszótér építése a sokszorosába kerül a hagyományosénak - tudjuk meg a fővárosi parkokat üzemeltető Főkert sajtómunkatársától, Erdélyi Krisztinától.

A Mikó utcai játszótér a szökőkutat leszámítva szokványos: a svéd Kompan cég új, műanyag játékelemei vannak szétszórva a rugalmas gumival burkolt szigetecskéken. Nagyon jó, hogy vannak pingpongasztalok is, viszont a mászókák fölül hiányoznak az árnyas fák. Délután háromra úgy felforrósodnak a fémrudak és -fogódzók, hogy senki nem tud oda felmászni. A játszótér igazi nagy hátránya, hogy még nem sikerült átadni az illemhelyet; jelenleg mobilvécé sincs.

A játszótér látogatása ingyenes.

* * *

Felhős játszótér, Király-Kazinczy u. sarok (2011)

Az önkormányzat hosszas huzavona után engedélyezte a festést (a képre kattintva megtekintheti galériánkat!)

A Suppré-Neopaint csapat által kifestett tűzfal sokat segített a foghíjtelken berendezett cseppnyi játszótéren. A játékok maguk nem tartogatnak meglepetéseket, de a festett felhőkkel és léggömbbel sikerült olyan hangulatot elérni, mintha egy szeles zöld domboldalon hintáznánk - nem pedig a belváros közepén. A fiatal grafikusokból álló csoport ingyen festette ki a Király utcai tűzfalat, a mintegy 150 liternyi festéket a Trilak festékgyár ajánlotta fel.

A játszótér látogatása ingyenes.

* * *

Felnőtt játszótér, Budapest, III. kerület, Harrer Pál utca

Az elmúlt években divatba jöttek a felnőtteknek szánt játszóterek, amelyek voltaképpen kültéri sportparkok. Az elemek a fitnesztermekből ismert kondigépekre hasonlítanak, előnyük azonban, hogy szabad levegőn és ingyen lehet őket kipróbálni. Felnőtt játszóteret találunk Százhalombattán, Győrben, Gárdonyban, Bükfürdőn; a fővárosban Óbudán, Pesterzsébeten, a fogaskerekű vasút végállomásánál és a kettes metró Pöttyös utcai megállójától nem messze, a Toronyház utcában (itt találnak listát róluk). A Harrer Pál utcai sportpályán hasizomgép, libikóka, különböző forgóeszközök és más, ismeretlen célú alkalmatosságok sorakoznak parkos környezetben. Mellette foci- és kosárpálya.

A játszótér látogatása ingyenes.

* * *

János vitéz játszótér, Hódmezővásárhely, Európa Park (2009)

Sárkánykígyó tartja a hintákat(a képre kattinva megnézheti galériánkat!)

János vitéz kalandjait idézik meg Hódmezővásárhelyen a Kodály Zoltán utcai játszótér elemei. A bejáratnál lehet találkozni a karddal hadonászó piros egyenruhás János vitézzel, de legszebb az a lila sárkánykígyó, aki a mesében Tündérország kapuit őrzi; itt hinták lógnak rajta. A játszóteret a hódmezővásárhelyi civilekből alakult városszépítő alapítvány, a Tiszta Szívvel építtette, két másik helyi játszótérrel és görkorcsolyapályával együtt. A szükséges pénzt jótékonysági akciók során gyűjtötték az elmúlt években.

A játszótér látogatása ingyenes.

* * *

Ökojátszótér, Margitsziget északi csücske, Árpád hídi lejáró

Még építés alatt áll, de a tervek szerint szeptemberben átadják a margitszigeti ökojátszóteret, amely játékaival a zöld gondolkodás magvait hivatott elhinteni a gyerekekben. A játszótér megépítését a svéd állam állja, a Green Sweden program keretén belül, a főváros 30 millió forinttal járul hozzá a tereprendezéshez. A játszószerek természetes anyagokból készülnek (fa, kő, fém), lesznek interaktív vizes játékok is, és fontos szerepet kapnak az oktatási célú növénycsoportok. A játszótér energiaszükségletét napenergia fedezi majd, mint ahogy a vízellátást is a takarékosság jegyében tervezték. A Fő-kert a játszótéren interaktív környezetismeret órákat tart majd óvodás és kisiskolás csoportok számára.

A játszótér látogatása ingyenes lesz.

KELL-E NEKÜNK MESEKERT?

Az uniós csatlakozás után rohamos tempóban indult el a játszóterek korszerűsítése. A hazai piacon az előre gyártott (többnyire műanyagból és préselt faanyagból szerelt) import játszószerek lettek egyeduralkodók. A döntéshozók érdektelensége Bardóczi Sándor tájépítész szerint a fő oka annak, hogy egy önkormányzat azonos ár mellett is inkább műanyag tucatjátszóteret rendel. "A döntéshozók számára közömbös a hozzáadott érték, csak az ár és a gyorsaság fontos - magyarázza Bardóczi. "A megrendelők általában azt feltételezik, hogy az egyedi játszótér sokkal többe kerül, ezért nem gondolkoznak ilyesmiben" - teszi hozzá Hadházy Gergely szobrász, a Zöld Péter játszótér több készítőjéből nemrégen alakult ASAPA csoport tagja.

A piacon kevés egyedijátékszer-készítő maradt. "Azt látjuk, a kis gyermekes szülőknek nagy szükségük van jó terekre, ahol kompenzálni lehet a gyerekeket bombázó negatív hatásokat" - mondja Hadházy Gergely. Az ő művészcsoportjuk többéves kutatás után gyökeresen új játszótérmodellt dolgozott ki, amelynek lényege, hogy olyan tereket alakítanak ki, amely magányos időtöltés helyett közös játékra inspirálja a gyerekeket, és segíti őket az életben való helytállásban.


Ilyen egy ASAPA-játszótér: a gyerekek a mesefaluban eljátszhatják a teljes városi életet


Az egyedi játszóterekre általában jellemző, hogy inkább a várak, különféle építmények, labirintusok az uralkodók; a csúszda és a hinta csak kiegészítő elem.

Mozgástér a léleknek is

Az [origo] által megkérdezett szülők véleménye megoszlott arról, hogy kell-e a gyerekeknek mesejátszótér. "Mindegy nekik" - vont vállat kérdésünkre az egyik fiatal anyuka. Szerinte általában a gyerekek nem a "fancy" játszótereken játsszák a legnagyobbakat. A csúszda és a hinta a favorit, azon akármeddig eljátszanak. Más szülő viszont lelkesedett, egy apuka szerint a színek és különleges formák jobban megfogják a gyerekeket. "Nem tudatosan, de formálja az esztétikai érzéküket" - mondta egy másik anyuka.

Turistaattrakció

A 2004-es EU-csatlakozás kötelezővé tette Magyarország számára az uniós játszószerszabványok [EN 1176 (1-7) és EN 1177] alkalmazását, melyek tartalmazzák a kötelező biztonsági előírásokat. A szabvány játékok előnye, hogy egy elemet csak egyszer kell minősíttetni, míg az egyedileg tervezett játszószereket minden egyes alkalommal külön ellenőriztetni kell, ami sok plusz adminisztrációt jelent - természetesen a vele járó költségekkel együtt. Az egyedi játékszerkészítők a minősítési költséggel együtt próbálják tartani a versenyt az import játszószerek árával, hogy piacképesek maradjanak. Egy kisebb játszótér általában 4-5 millió forintba kerül, egy közepes méretű költsége 10 millió forint körül mozog.

"Az a tapasztalatom, hogy inkább vidéken szeretnek engem" - mondja Kő Boldizsár szobrász, a Zöld Péter egyik tervezője. Szerinte azok a városok rendelik meg a munkáját, amelyek azt várják, a különleges játszótér turistacsalogató vonzerővel bír majd.

Szomorú krokodilok

"Kétségtelen, hogy a gyárban készített műanyag szériaelem kopásállóbb, mint a kézileg festett szobor" - mondja Bardóczi Sándor tájépítész.


A Kéktói téri krokodilos mesejátszótér a város egyik legszebb játszótere volt - meséli az egykori gondnok

"Semelyik játszóteret nem lehet magára hagyni" - válaszolta Füzesi Lászlóné, a hévízi önkormányzat munkatársa, mikor azt kérdeztük tőle, szempont volt-e a döntésnél a karbantartási költség. "Minden tavasszal újra kell festeni, de ez nem jelentős összeg. A műanyagot is összefújják." Kő Boldizsár becslése szerint 200 ezer forint elegendő kétévenként a felújításra.

Tervek

A mesejátszótér gondolata régóta foglalkoztatja a befektetőket. Az Őrségben található Szalafő már uniós pénzt is nyert az ötlethez, a tervezett népmesepark 222 millió forintból jövő tavaszra készülhet el, és az Égigérő paszuly nevet fogja viselni (itt bővebben olvashatsz a tervekről). Esztergom városa is régóta készül egy hatalmas Mesepark megépítésére a Prímásszigeten, a projekthez már pompás látványterv is készült. Egyelőre a pénz hiányzik, de a koncepció megvan: a tizenhárom hektáros park egyaránt építene a népmesék és a modern mesék (például Süsü, Mézgáék, Bubó) világára. A projekt költségeit 15 milliárdra taksálja a városvezetés.

A pilisi Kesztölcre nemzetközi népmeseparkot terveztek, itt is elkészültek a tervek, de a projekt meghiúsult. Kaposvárra, a Cseri parkba kalandparkot építenének, amelyben mesejátszótér is helyet kapna. A tervek díjat kaptak, de egyelőre még nem kezdődött el a kivitelezés.