"Nem kell fájnia a fejünknek" - Baán László kormánybiztos a múzeumi negyedről

2011.10.02. 20:03

Most már biztos, hogy a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összeolvad; az új múzeumépületek leghamarabb 2017 végére készülhetnek el, és ha lesz pályázható uniós forrás, akkor nem kell aggódni a beruházás anyagi fedezete miatt. A múzeumi negyed pénteken kinevezett kormánybiztosa két évre kapott megbízást az új múzeumépületek tervpályázatának kiírásáig. Baán László elképzeléseiről beszélt az [origo]-nak.

pénteki kormánydöntésután már nem csak a Nemzeti Galéria korábban felmerült költözéséről van szó, hanem a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria ön által régóta javasolt összeolvadásáról. Az Andrássy-negyed is az ön hatáskörébe tartozik, vagy csak a két múzeum összeolvadását felügyeli?

- Kizárólag az új múzeumi épületegyüttes koncepciójának kidolgozása, megvalósítása, előkészítése tartozik hozzám. Ez az Andrássy-negyed egyik részprojektje, hiszen a Andrássy-negyed a budai vártól a Városligetig terjedő tengely újragondolását és fejlesztését jelenti tulajdonképpen.

Teljesen összeolvad a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria gyűjteménye, vagy megmarad valamilyen önállóságuk? Korábban beszélt arról a tervéről, hogy Régi Képtár és Új Képtár néven szervezné újra a két gyűjteményt.

- Igen,  igazából az egykor a Szépművészetiben őrzött egységes, magyar és nemzetközi anyag újraegyesítéséről van szó. Ez a koncepció annyit jelent, hogy a Nemzeti Galéria anyaga visszatér a Szépművészetibe, ahonnét azt 1957-ben szovjet mintára kioperálták. A múzeum 1906-os alapításától kezdve 1957-ig az európai múzeumok gyakorlatához igazítva, egyben volt a nemzeti és európai anyag. 1957-ben kikerült nemzetközi művészeti kontextusából a magyar gyűjtemény: az oroszokon kívül Európában a mai napig, gyakorlatilag rajtunk kívül sehol másutt nincs ilyen. A magyar művészetet vissza kell helyezni európai kontextusába, oly módon, hogy a mostani Szépművészeti Múzeum lenne a Régi Mesterek képtára, magyar és európai anyag közösen, a modernitás kezdeteitől - vagyis a 19. század közepétől - létrejött műveknek pedig a most felépítendő Új képtár ad majd otthont. Múzeumépület-együttesről beszél a kormánydöntés, vagyis ide további múzeumi épület vagy épületek kerülhetnek. Itt jöhet létre a Magyar Fotográfia Múzeuma, amely gyűjteménynek ma a kecskeméti Fotográfiai Múzeum ad otthont.

Ezek szerint ön csak két új épületet képzelne el az 56-osok terére, az Új Képtárat és a Magyar Fotográfia Múzeumát? Szó volt a Néprajzi Múzeum ideköltöztetéséről is.

- A kormánydöntésből egy épület funkciója egyértelműen következik: a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria újraegyesített anyagának helyet adó új múzeum. Mindazonáltal valószínűleg nem egy, hanem kettő vagy több múzeum fog itt épülni, de egyelőre csak annyit tudok mondani, hogy számomra a legérvényesebb változat a Magyar Fotográfia Múzeumának felépítése, ugyanakkor ez a kérdés a koncepció kidolgozása során fog eldőlni.

Milyen lépéseket tervez most?

- Több szálon kell elkezdeni a munkát. Természetesen egyeztetni kell folyamatosan a kulturális tárcával, ezen túlmenően a fővárosi és a területileg illetékes önkormányzattal, mielőbb létre kell hozni a szakmai munkabizottságokat a Szépművészeti és a Galéria munkatársainak részvételével a gyűjtemény újraegyesítésnek előkészítésére és a kormány pedig még e hónapban döntést hoz az előkészítési folyamat költségkereteiről. A másik feladat a kulturális tárcával egyetértésben meghatározni, hogy melyek azok a nemzeti közgyűjtemények, amelyek az 56-osok terére kerülnek, ezt a kérdést rövidesen le kell zárni.

Fotó: Szabó Pál [origo]
Jelenleg parkolóként funkcionál az 56-osok tere


A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb léptékű magyarországi kulturális beruházásokat rendszerint nagy vita övezi, amely a fejlesztéseket is negatív irányba befolyásolja. A Szépművészeti tervezett bővítése esetében is probléma adódott abból, hogy a szakmai-társadalmi vitára csak a tervek elfogadása után került sor. Hogyan kívánja kivédeni, hogy ez ne forduljon elő a múzeumi negyed esetében?

- A Szépművészeti Múzeum bővítésekor is lehettek volna korábban viták, nem a múzeumon múlott, mivel a tervek már jóval korábban nyilvánosságra kerültek. Az a két év, amely rendelkezésemre áll a tervpályázat kiírásáig, arról fog szólni, hogy az előkészítés ne csak zárt ajtók mögött, hanem a széles szakmai és köznyilvánosság előtt történjen. Minden alkalommal, amikor elérünk egy összegző lépcsőhöz, lehetőség lesz a vitára. Két év szűk, de elégséges idő ennek véghezvitelére.

Ön szerint mikorra valósul meg a tervezett múzeumi negyed?

- Két éven belül el kell jutnunk a tervpályázat kiírásáig. Szeretném hangsúlyozni, hogy nemzetközi tervpályázat kiírását tartom szükségesnek, mert itt, a millennium idején megépített nagyszerű intézmények méltó folytatásként, európai léptékkel mérve is ikonértékű, világszínvonalú épületeket kell létrehozni. Személyes prognózisom, hogy a tervpályázat elkészültétől kezdve négy év szükséges ahhoz, hogy az új épületegyüttes megszülessen. Ez azt jelenti, hogy 2017 végére jósolható a múzeumi negyed megnyitása.

Hogyha jól tudom, 2011 végéig le kellene zárulnia a koncepcióterv elkészítésének ahhoz, hogy ne vesszen el az uniós támogatás, amelyet eredetileg a Szépművészeti bővítésére akart fordítani a kormány. Mi fog megvalósulni év végéig?

- A két projekt nem függ össze. A Szépművészeti bővítésének lefújásakor megtakarított pénzről majd dönteni kell, de az nem ebbe a projektbe fog belekerülni. A most előkészítendő tervek már a 2014-től kezdődő új uniós költségvetési időszak forrásaiból válhatnak finanszírozhatóvá.

A múzeumi negyed bejelentésekor arról volt szó, hogy a Szépművészeti bővítésére szánt pénzt a múzeumi negyed koncepciótervének elkészítésére és a projekt elindítására fogják fordítani. Ezek szerint mégsem így lesz?

- Nem. Más léptékekről van szó. A térszint alatti bővítés nagyjából négymilliárd forintos uniós forrást jelentett. Ez a mostani koncepció-kidolgozás 100 millió forint alatt marad.

És tudja, hogy azzal a négymilliárdos összeggel mi lesz?

- Mivel a bővítési projekthez a pénzt a közép-magyarországi régió turisztikai célú forrásai biztosították, ebből következően minden bizonnyal ebben a régióban és erre a célra fogják a pénzt felhasználni. Hogy pontosan mire, arról jelenleg nincs információm.

A Nemzeti Galéria munkatársaival mi történik majd az egybeolvadáskor?

A kormánydöntés nem érinti a Nemzeti Galéria jelenlegi státuszát. A gyűjtemények újraegyesítéséről beszél, ami nyilvánvalóan az új múzeum megépítésével fog megvalósulni. A két intézmény egyesítésének időbeli ütemezése a kulturális tárca döntésének függvénye.

Mi lesz a várban a Nemzeti Galéria helyén?

- Ez a kérdés nem tartozik a feladatkörömbe. Ezen túlmenően pedig, mivel a galéria kiköltözése legkorábban 2017 végére prognosztizálható, ez a kérdés, úgy tudom, még egyáltalán nincs napirenden.

Forrás: MTI/Földi Imre
Az új kormánybiztos 1998 és 2004 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában dolgozott, előbb helyettes államtitkárként, majd közigazgatási államtitkárként


Biztos, hogy a 2014-ben kezdődő uniós ciklusban lesz ilyen mértékű forrás múzeumfejlesztésre?

- Annak reményében készítjük elő a tervet, hogy lesz; és a koncepció elkészítésének határideje 2013 ősze, s addigra már biztosan látni fogjuk, hogy milyen típusú EU-s finanszírozás lesz lehetséges.

Mi az az összeg, amely a számításaik szerint a múzeumi negyed létrehozásához szükséges?

- Tízmilliárdos nagyságrendről van szó - de a pontos összeg az odaköltöző intézmények számától és méretétől függ.

A Szépművészeti Múzeum maga is rekonstrukcióra szorul, amely 17 milliárdba kerülne. Ez az összeg szerepel a tervekben?

- Az egy következő lépcső lenne már. Ugyanakkor számtalan probléma, amely ma a Szépművészeti gondja - raktárak, restaurátor-műhelyek stb. - az új épület megépítésével megoldódhat. Ebben az új helyzetben másképpen kell végiggondolni a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának soron következő lépéseit is.

Az ország jelenlegi rossz anyagi helyzetében mennyire optimista a múzeumi negyed megépülésével kapcsolatban?

- Nem véletlenül hangsúlyozom, hogy az uniós források megléte kardinális kérdés a projekt számára. Nem látok erre más forrást ennek megvalósítására a közeli jövőben. EU-s források a 2014-ben kezdődő költségvetési ciklusban is biztosan lesznek, nyilvánvalóan több ezer milliárd forintos nagyságrendben, mint ahogy a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban is nyolcezer milliárd forint áll rendelkezésre Magyarország számára. Ha ez így lesz, akkor emiatt nem kell fájnia a fejünknek. Lesz forrás a múzeumépületek megvalósításához.

KAPCSOLÓDÓ CIKK