Bűzlik a magyar légypiszok Berlinben

Vasárnap zár Berlinben az a kiállítás, ahol Rajk László tizenöt tablón mutatta be a régi alkotmány azon paragrafusait, amelyeket a jelenlegi magyar alkotmányból hiányol. A fehér vásznakon ábrázolt szövegek Rajk bírálói szerint több esetben elferdítik a valóságot, és így hamis képet festenek a magyar demokráciáról. A berlini magyar nagykövetség és a Magyar Ház a meghívóban szereplő mondat módosítását kérte. Az [origo] megnézte a kétnyelvű táblákat Berlinben.

Oktatóvideó Rajk László berlini kiállításán arról, hogyan lehet felhasználni munkáit tüntetéseken

Rajk László építész, látványtervező január 20-án megnyílt kiállításának címe Missing Paragraph. Zum Stand der Demokratie in Ungarn (jelentése nagyjából: Hiányzó paragrafus. A magyarországi demokrácia helyzetéről). A magyar-angol nyelvű kiállításnak a berlini Akademie der Künste (ADK, Művészetek Akadémiája, amelyet 1997-2003 között első nem német vezetőként Konrád György igazgatott) adott helyet, együttműködésben a Deutsche Gesellschaft für Osteuropakunde nevű egyesülettel. A tárlat az akadémia épületének passzázsában látható, pár lépésre a Brandenburgi kaputól. A Hiányzó paragrafus - 1. §.: Magyarország: köztársaság című kiállítást először Budapesten, a Mucius Galériában lehetett látni ősszel.

A kiállítás mellett Rajk szerint a berlini magyar intézmények nem mentek el szó nélkül: a berlini Magyar Ház vezetője szerinte helyesbítést kért, a berlini magyar nagykövet pedig levélben tiltakozott ellene. "Mindketten az állították, hogy ezek a paragrafusok nem hiányoznak az új Alaptörvényből" - magyarázta az [origo]-nak Rajk Lászó. A kiállítással kapcsolatos ellenérzéseikről mindkét intézményt megkerestük, ahol azt mondták, nem állítottak ilyet.

Nem tiltakoztak

Can Togay János, a berlini Collegium Hungaricum igazgatója az [origo]-nak azt mondta, nem tiltakozott a kiállítás ellen, csak egy tárgyi tévedésre hívta fel a német szervezők figyelmét. "Kaptam egy német nyelvű meghívót az ADK-kiállításra, aminek első mondata ez volt: Republik, Meinungsfreiheit, Volkssouveränität sind Grundbegriffe, die seit dem 1. Januar 2012 aus der ungarischen Verfassung gestrichen sind (magyarul: A köztársaság, a szabad véleménynyilvánítás és a népszuverenitás olyan alapfogalmak, amelyeket 2012. január elsejével töröltek a magyar alkotmányból.) Ezzel az a gond, hogy nem felel meg a tényeknek. Nem szerettem volna, ha a német közönség félreinformálva menne el a kiállításra, ez a kiállítás hitelét is rontotta volna" - mondta, hozzátéve, hogy a kérdéses mondat szerinte nem igaz: "egy control f-fel végig lehet menni az alkotmányon, és kiderül, hogy mindezek a fogalmak szövegszerűen benne vannak". A Német Művészeti Akadémia programvezetője az értesítést követően kihúzta a mondatot a  meghívóból.

Can Togay leszögezte, csupán a meghívó szövegére vonatkozott a kiigazítás kérése, művészeti alkotást soha nem támadott, és nem is fog. Mint elmondta, ugyanakkor természetesnek tartja, ha valakinek van egy saját politikai igazsága, "de azt csak úgy lehet hitelesen kifejteni, ha a tényszerűség talaján marad". 

A kiállítás képeiért kattintson!

Az [origo] megkereste a berlini nagykövetet, Czukor Józsefet is. A nagykövetségtől úgy értesültünk, hogy a nagykövetség sem tiltakozott a Rajk-kiállítás miatt. Czukor József nagykövet levélben arra kérte az akadémia elnökét, hogy vegyék ki a fönt már idézett első mondatot a kiállítást hirdető szövegből. A nagykövet idézett az alkotmányból is, amely szerint Magyarország továbbra is független jogállam, államformája pedig köztársaság. A levél még azt a kérést tartalmazta, hogy az akadémia valamilyen formában fejezze ki, hogy a leírtak a művész szubjektív véleményét tükrözik, és az nem az ADK állásfoglalása. 

A régi és az új alkotmány - Egy kis összehasonlítás
Kigyűjtöttük néhány kiállított szöveg jelenlegi megfelelőjét - ahol volt, mert néhányét valóban nem találtuk az új alkotmányban. Egy korábbi szöveg, amely a kiállításon olvasható: "Magyarország: köztársaság", az új Alkotmányban így szerepel: "Magyarország államformája köztársaság".

Korábbi: A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll.

Új: Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. (Ezt Rajk, mint mondta, a jelenlegi alkotmányban néhány sorral lentebb található mondat miatt válogatta be, ami így hangzik: "A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.")

Korábbi: A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

Új: Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (Rajk elmondta, ez a passzus azért került be, mert kiesett az a rész, amely szerint a pártoknak el kell fogadniuk az alkotmányt)

Korábbi: A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

Új: Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

Korábbi: A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.

Új: A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.  

További összehasonlító elemzéseket ki-ki végezhet magának fotógalériánk és Magyarország alaptörvényének összehasonlító szövegelemzésével.

A megnyitón Klaus Staeck, az ADK elnöke azzal érvelt, hogy Rajk művei önálló művészeti alkotások. A kísérőprogramként szervezett - a magyar alkotmányos helyzetről szóló - kerekasztal-beszélgetést övező érdeklődés meglepte az alkotót, körülbelül 300 ember gyűlt össze. Az ún. frottage technikával kialakított vásznakra a jelenlegi alkotmány és a korábbi összehasonlító tanulmányozása után választotta ki azt a 15 paragrafust, amely végül felkerült a falra.

Kerekasztal-beszélgetés Berlinben, középen Rajk László, háttérben a Brandenburgi kapu. A kiállítás képeiért kattintson!

A németekre Magyarországról - különösen a médiatörvény nyilvánosságra hozása óta - rendszeresen zúdulnak a hírek, és helyszíni tapasztalataink alapján februárban sokan a magyar demokráciát temették. Újságíró kollégák gyakori kérdése volt például, hogy mi a médiatörvény hatása a munkánkra, és mekkora (ön)cenzúrát kell gyakorolnunk. A negatív Magyarország-képért többen azokat a magyar művészeket és értelmiségi köröket teszik felelőssé, akik ezt az imázst gerjesztik (a jelenségről itt és itt olvashat véleményeket, a szerk.). Megkérdeztük Rajk Lászlótól, mit gondol azokról a hangokról, amelyek túlzónak tartják az övéhez hasonló akciókat, és számlájukra írják a negatív országkép terjedését Európában. Megszokta az efféle hangokat, "hasonló vádak érték a Kádár-rendszer demokratikus ellenzékét is" - mondta Rajk, aki korábban demokratikus ellenzékiként, majd 2009-es távozásáig SZDSZ-es politikusként is ismert volt.

"Ha az új alkotmány első paragrafusát megváltoztatják, az már nem az a paragrafus"

Az ADK falán valóban függnek olyan paragrafusok, amelyeknek nem találtuk megfelelőjét a jelenlegi alkotmányban. Az egyik ilyen szerint "A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől". Többségben van a kiállított szövegek között az olyan, amelyet nem töröltek, hanem új hangsúlyokat kapva, átalakítva került bele a jelenlegi alkotmányba (lásd fenti keretes írásunkat, a szerk.). A régi mondatok mellett ugyanakkor nincsenek ott az átfogalmazott új mondatok, így a magyar alkotmánnyal csak sétálgatás közben ismerkedő látogatóban a kiállítás azt az érzetet kelti, mintha alapvető demokratikus jogok sérülnének Magyarországon. Köztük olyan alapvetések, mint például Magyarország köztársasági formájára vagy a szólásszabadságra vonatkozó passzusok.

Egy a kiállított vásznak közül. A kiállítás képeiért kattintson!

"Az alkotmányozás szimbolikus aktus. A művészeti tevékenység is bizonyos fokig az: nem jogász vagyok, hanem rajzoló. Ha az új alkotmány első paragrafusát megváltoztatják, az már nem az a paragrafus, és úgy gondolom, hogy erről nem nekem kell magyarázkodnom. Fordítsuk meg: megértem olyan kort - a kádári diktatúrát -, amikor az alkotmányban minden fantasztikus dolog benne volt, csak éppen nem tartották be" - mondta Rajk arra a felvetésünkre, hogy a magyarázat nélkül kihelyezett táblák félrevezethetik a régi és új alaptörvényt nem ismerő berlinieket, és azt sugallják, hogy az idézett paragrafusok nem átalakultak, hanem eltűntek az alkotmányból.

Egy alkotmányban nincs helye a légypiszoknak

Rajk szerinte a kormány megszokott érvelése az - példaként a médiatörvényt említette -, hogy majd kiderül, hogyan működik a gyakorlatban. "Az alkotmány esetében viszont ez így nincs rendjén. Nem maradhat benne pongyolaság vagy értetlenség, egy alkotmányban nincs helye a légypiszoknak vagy olyan bizonytalanságnak, hogy 'részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg'. Az emberi és alkotmányos jogoknál nem lehet azt mondani, hogy egy Európában elvárható jog hiányzik, de egyébként rendben van" - magyarázta, miért választott olyan paragrafusokat is, amelyekben az eredetihez képest hangsúlyeltolódás látható.

Tizenöt vászon volt kiállítva az ADK passzázsában. A kiállítás képeiért kattintson!

Mivel az ADK-ban a kiállítás az épületen belül vezető kis utca falait borítja, megtekintése pedig ingyenes, nem lehetett mérni, mennyien látogatták. A zárás előtt két héttel, vasárnap délután két ember lézengett a teremben. Rajk László a visszajelzésekről annyit elmondott, hogy volt olyan magyar ismerőse, aki a látottak miatt olvasta el az új alkotmányt.

Az ADK egyébként 2010 óta követi állásfoglalásokkal és rendezvényekkel a magyar kultúrpolitika alakulását. Honlapjukról letölthetők a témában kiadott közleményeik. Az aktuális kiállításhoz kapcsolódó szövegben - és a módosított meghívóban - azt írják, hogy "Orbán Viktor kormánya aláásta a jogállamiságot, amelyet 1989 nehezen kivívott. Mindezek miatt most az új alaptörvényben látható 'nemzeti hitvallás' kötelező érvényű. Jogászok, művészek és a magyar nép egy növekvő része áll ellen a demokrácia megnyirbálásának."

Átfirkált szöveg a kiállításon. A "keine" szó tagadást jelöl. A kiállítás képeiért kattintson!